
Selyemgubó-köd – Fridrich János


Kép készítésének dátuma: 2020. augusztus 11-e és 13-a
Kép készítésének helye: Ság-hegy
Expozíciós idő: 78×120 sec
Érzékenység: ISO 3200
Képfeldolgozáshoz használt szoftverek: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső és mechanika: 200/1000-es Newton, EQ-5 GoTo-n
Fényképezőgép: Canon EOS 4000Da, átalakított
Vezetés: Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5/6
Az eredeti méretű képből kivágtam egy részletet, ott jobban sikerült kompenzálnom a képre ráülő színzajt.
A szerk.:
A Selyemgubó-köd (angolul: Cocoon Nebula) ismertebb jelölései az IC 5146 vagy Sh 2-125. (Az Sh-katalógusról bővebben itt lehet olvasni.) Az IC 5146 egy nyílthalmaz (Collinder 470), reflexiós, emissziós és sötétködök egyvelege egyszerre, ezért is népszerű asztrofotós objektum. A reflexiós ködök a benne lévő csillagok fényét verik vissza. Az emissziós ködök sugárzása úgy jön létre, hogy a forró, O és B színképosztályú csillagok a ködök hidrogénanyagát ionizálják, és amikor a hidrogén visszaszerzi leszakított elektronját, közben jellegzetes vöröses színű sugárzást bocsát ki. A nyílthalmaz csillagai átlagosan 9,5 magnitúdósak benne. A mintegy 4000 fényévre lévő csillaghalmaz központi csillagai talán csak 100 000 éve kezdtek el világítani, itt tehát egy születőben lévő nyílthalmazt látunk olyan állapotban, mintha egy születő gyermek még csak a fejét dugta volna ki anyukájából. A 12′ látszó átmérőjű halmaz valódi átmérője kb. 15 fényév.
A halmazt átszelő sötétködnek is van külön jelölése, mégpedig B168. (A Barnard-katalógusról pár sor e cikk végefelé található.)
A halmaz éppen amiatt, mert a születés fázisában van, számos csillagászati kutatás tárgya. Ezért észlelték az infravörösben működött Spitzer Űrtávcsővel, és a röntgentartományban érzékeny Chandra űrtávcsővel is, más műszerek mellett. A vizsgálatok szerint a legnagyobb tömegű csillag 12-18 naptömeg közötti lehet ebben a csillagászati értelemben új halmazban.