VCSE - A pontsorozat a Merkúr bolygót mutatja a 2016. évi Merkúr-átvonulás során. A tranzit során különböző időpillanatokban lefényképezték a bolygót, és a képeket egybe dolgozták. Jól látszik a napkorong széle felé a szélsötétetés jelensége (ezt a Nap légköre hozza létre), és egy-egy apró napfoltkezdemény is. Az SDO (Solar Dyanimcs Observatory) műhold felvételeiből. - Forrás: NASA's Goddard Space Flight Center/SDO/Genna Duberstein
VCSE – A pontsorozat a Merkúr bolygót mutatja a 2016. évi Merkúr-átvonuláskor. A tranzit során különböző időpillanatokban lefényképezték a bolygót, és a képeket egybedolgozták. Jól látszik a napkorong széle felé a szélsötétedés jelensége (ezt a Nap légköre hozza létre), és egy-egy apró napfoltkezdemény is. Az SDO (Solar Dynamics Observatory) műhold felvételeiből. – Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center/SDO/Genna Duberstein

Idén is át fog vonulni a Merkúr bolygó a napkorong előtt a Földről nézve. (Az átvonulást tranzitnak is nevezik a csillagászatban.) Az idei jelenség Magyarországról is jól látható, amennyiben derült lesz az idő, és nem takarják felhők az eget.

A meglehetősen ritka jelenséget 2019. november 11-én 13.30-tól kezdődően mutatjuk be a Vega Csillagászati Egyesület és a TIT Öveges Egyesület szervezésében Zalaegerszegen. (Időpontok Közép-Európai Idő szerint, amely megegyezik az óránk által novemberben mutatott téli időszámítással.)

Helyszín: Sportcsarnok főbejáratától északi irányban.

Idő: 13:30-tól napnyugta előttig. Napnyugta 16:23-kor lesz Zalaegerszegről nézve, de a helyszínről látható horizont miatt ennél néhány percnél korábban be kell fejezni az észlelést.

A rendezvénnyel párhuzamosan Jandó Dániel tart zártkörű távcsöves bemutatót rendkívüli fizika óra keretében a Zrínyi Miklós Gimnázium udvarán az iskola diákjai számára.

VCSE - Merkúr átvonulás bemutató 2016 május
VCSE – Merkúr-átvonulás bemutató 2016. május 9-én Zalaegerszegen a Dísz téren. (A kép kattintásra nagyítható.)

A jelenségről

A belső bolygók, így a Vénusz és a Merkúr, időnként áthaladnak a Nap korongja előtt. A legbelső ismert bolygó, a Merkúr átvonulása legutóbb 2016 májusában, legközelebb 2032 novemberében lesz ismét megfigyelhető. 100 év leforgása alatt 13 vagy 14 Merkúr-tranzitra kerül sor a Földről nézve.

VCSE - A napkorong és rajta a Merkúr helyzete különböző időpillanatokban a jelenség folyamán. Az időpontok UT-ben vannak feltüntetve az ábrán, ami a mi KöZEI-nknél egy órával kevesebb (UT = KöZEI - 1 óra). - Forrás: wikipedia
VCSE – A napkorong és rajta a Merkúr helyzete különböző időpillanatokban a jelenség folyamán. Az időpontok UT-ben vannak feltüntetve az ábrán, ami a mi KöZEI-nknél egy órával kevesebb (UT = KöZEI-1 óra). – Forrás: Wikipedia

A jelenség központi csillagunk korongjának érintésével kezdődik 2019. november 11-én 13:35 KöZEI-kor, majd 19 óra 4 perckor, azaz kicsit több, mint 4 és fél óra múlva ér véget. Hazánkból a jelenség befejezése előtt lenyugszik a Nap, így a kilépését a korong elől már nem szemlélhetjük meg. A jelenség közepe 16 óra 20 perc KöZEI-kor lesz.

VCSE - A Föld képe a Nap közepéből nézve a jelenség során. Az időpontok UT-ben vannak. Látható, hogy míg alacsonyan megfigyelhetjük a Napot Európából a jelenség kezdetén és közepén, a végén már nem látszik Európából a Nap, így ajelenség végéről most lemaradunk. - Forrás: wikipedia
VCSE – A Föld képe a Nap közepéből nézve a jelenség során. Az időpontok UT-ben vannak. Látható, hogy míg alacsonyan megfigyelhetjük a Napot Európából a jelenség kezdetén és közepén, a végén már nem látszik Európából a Nap, így a jelenség végéről most lemaradunk. – Forrás: Wikipedia

Miért ilyen ritka a jelenség? A Merkúr pályája a Föld keringési síkjával szöget zár be, így a földközelsége esetén, vagyis amikor a Nap és köztünk halad el, akkor a látszólagos helye néha a Nap alatt, máskor afölött figyelhető meg. A Merkúr átvonulásait csak távcsővel és napszűrővel, vagy kivetítéssel, esetleg lyukkamerával lehet megfigyelni. Az első Merkúr-átvonulást 1631-ben figyelte meg Gassendi. Ennek bekövetkeztetét Kepler jósolta meg az általa kidolgozott bolygótáblázatok alapján.

A jelenség közös megfigyelésére minden kedves tagtársunkat és külsős érdeklődőt szeretettel várunk. A helyszínen lehetőség lesz befizetni a 2020. évi tagdíjakat és belépni a VCSE-be.

Bánfalvi Péter – Jandó Attila – Csizmadia Szilárd

Írott-kői kilátó előtt háttérben analemma rajzzal
VCSE – Írott-kői kilátó előtt, a háttérben analemma-rajzzal – Fotó: Jandó Attila

A napokban sikerült teljesíteni az Írottkő-túra 35 km-es távját. És hogy ez miért érdekes? A képen látható, hogy itt kapcsolódik össze két hobbim: a túrázás és a csillagászat. A fotó a háttérben az Írott-kői kilátó oldalán lévő analemma-rajzot mutatja be, és a magyarázó szöveg németül a napórához. A napóra hiányzik erről a képről. A jövő évi Írottkő-túrán szívesen megmutatom bármelyik amatőrcsillagász túrázónak. (2020-ban lesz 70 km-es táv is). A napórát a következő fényképen láthatjuk, melyet egy korábbi túrámon készítettem, a napóra szerint éppen délben. A telefon szerint 2019. 04. 19-én 13:50-kor.

Napóra az országhatár felett.
Napóra az országhatár felett.

A napórát az ausztriai Rohonc városa állította fel 1999-ben. Erről az eseményről, és a napóra használatáról olvasható németül egy rövid szöveg fordított analemma rajzzal, mely segít a pontos idő leolvasásában. A tábla szövege nagy méretben az alábbi képen látható:

Magyarázó szöveg analemmával
Magyarázó szöveg analemmával

Arra kérlek benneteket, hogy aki kirándulása vagy utazása során csillagászati vonatkozású helyekkel találkozik, ossza meg velünk egy rövid leírásban. Egy cikk keretében megjelentetjük itt a honlapon.

A következőkben a szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegről nézve szeptember közepén 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:05 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed szeptember 6-án, telihold szeptember 14-én, utolsó negyed szeptember 22-én, újhold szeptember 28-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. szeptember 22-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség (éjszaka).

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

09.04. 03:20 A Merkúr felső együttállásban a Nappal
09.06. 18:24 A Jupiter 6°-ra az 56%-os Holdtól
09.08. 17:45 A Szaturnusz 2°-ra a 75%-os Holdtól
09.10. 07:24 A Neptunusz oppozícióban a Vízöntő (Aquarius) csillagképben (7,8 magnitúdó, 2″ átm.)
09.14. 19:14 A Hold mögül kilép a 30 Piscium
09.20-22. VCSE őszi észlelőhétvége, Dobronhegy-Balázsfán
09.23. 07:50 Őszi napéjegyenlőség
09.27. 04:18 38 óra 8 perces holdsarló 18° magasan
09.29. 16:47 22 óra 21 perces holdsarló a Merkúrtól 7°-ra, a Vénusztól 3°-ra

Hold földtávolban: szept. 13. 15:33 NYISZ, 406377,0 km-re, látszó átmérője: 29,4′
Hold földközelben: szept. 28. 04:23 NYISZ, 357804,9 km-re, látszó átmérője: 33,4′


A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap végén napnyugta után fél órával még megfigyelhető, kedvezőtlen helyzetben van.

A Vénusz a hónap végén napnyugta után fél órával még megfigyelhető, kedvezőtlen helyzetben van.

A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Jupiter éjfélig megfigyelhető nyugati irányban.

A Szaturnusz éjfélig megfigyelhető alacsonyan, délnyugati irányban.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, este kel.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, egész éjszaka megfigyelhető, 10-én szembenállásban a Nappal.

Olvasd tovább

Ez a kis írásocska egy Gucsik Bencével folytatott facebook-csetből született. Bence azt kérdezte, hogy melyik a Tejútrendszerre legjobban hasonlító extragalaxis?

Sokak meglátása szerint az UGC 12158 hasonlít ránk legjobban. Mások azonban az M83-at, és az NGC 6744-t is felhozzák példának. Utóbbit igen sokan emlegetik a Tejútrendszer ikertestvérének. Összességében azonban nem várjuk, hogy csak egy galaxis hasonlít ránk olyan nagyon, hiszen a galaxisok fejlődésének is megvannak a maga törvényei, amelyek minden galaxisra érvényesek. Ugyanakkor a környezetnek igen erős befolyásoló hatása van a galaxisokra (is). Ha két galaxis nagyon megközelíti egymást, akkor az általuk keltett árapályerők nagyon megváltoztathatják a galaxisok kinézetét.

Messier 83 (NGC 5236). Az M83-at gyakran SAB típusú galaxisnak osztályozzák. Küllős (horgas, vagy inkább rudas) spirálgalaxis, vagyis nem a magjából indulnak ki a spirálkarok, hanem a magból ellentétesen két irányba kiágazó, rúdszerű alakzat végéről. Nicolas Louis de Lacaille fedezte fel távcsövével 1752. február 23-án a dél-afrikai Fokvárosból. 15 millió fényévre van tőlünk, a Hydra (Északi Vízikígyó) csillagképben látszik. Párizsból Charles Messier 1781 márciusában figyelte meg és vette fel katalógusába. Fényessége 7,5 magnitúdó, így ez a galaxis akár binokulárokkal is látszik jó égről. Deklinációja kb. -30 fok, így Magyarországról is látható, bár csak 13 fokra emelkedik tőlünk nézve a horizont fölé. Ez azt jelenti, hogy jó déli horizontú helyre van szükség a megfigyeléséhez, különben fák, épületek, horizontközeli pára és fényszennyezés eltakarja előlünk.

VCSE - Az M83 (Messier 83) az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Chilében lévő, 8 méteres Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope, VLT) készült felvételén. A kép készítésének időpontja: 2005. A felvételhez B és R sávban, valamint H-alfában készült képeket használtak fel.
VCSE – Az M83 (Messier 83) az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Chilében lévő, 8 méteres Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope, VLT) készült felvételén. A kép közzétételének időpontja: 2005. A felvételhez B és R sávban, valamint H-alfában készült képeket használtak fel.

Típusában az SAB gyengén kifejlett rudakra (küllőkre) utal. A spirálkarjai kismértékben “sérültek”, talán azért, mert egy közeli pekuliáris törpegalaxis, az NGC 5253 és az M83 gravitációsan kölcsönhatottak az utóbbi pár milliárd évben. Ennek maradványa lehet az egyik, enyhén torzult spirálkar. A kölcsönhatás idején az M83-ban csillagkeletkezési hullám indult be.

A magtól 20 kiloparszekre ma is erős ütemben folyik a spirálkarok vezető oldalán a csillagkeletkezés. Hat szupernóvát figyeltek eddig meg az M83-ban: SN 1923A, SN 1945B, SN 1950B, SN 1957D, SN 1968L és SN 1983N. (A szupernóvák elnevezésében az SN a szupernóva rövidítése, a számok a felfedezés évét jelölik, a betűk pedig az adott évben a felfedezés sorrendjét jelölik.) Érdekes amatőrcsillagász-projekt lehetne egy ilyen gyakran szupernóvákat produkáló galaxis rendszeres ellenőrzése, hogy egy újabb szupernóvát fedezhessen fel valamelyikünk.

Az M83 az ún. M83-Centaurus A galaxiscsoport tagja. Ez a galaxiscsoport két alcsoportból áll, az egyiknek a domináns galaxisa az M83, a másiké a Cen A. A csillagászatban még nincs egységes vélemény arról, hogy ez a két alcsoport önállóan is galaxiscsoportoknak tekinthető, vagy egy nagyobbat formálnak. Mindenesetre azt tudjuk, hogy a két alcsoport egymás felé mozog jelenleg.

NGC 6744. Az NGC 6744 egy átmeneti spirálgalaxis, ami 30 millió fényévre van tőlünk és a Pavo (Páva) csillagképben látszik. Messze délen van, -64 fokos deklinációjával Magyarországról nem figyelhető meg. James Dunlop skót csillagász fedezte fel 1826. június 30-án Ausztráliából. Az NGC 6744A jelű kísérőgalaxisa nagyon hasonlít a mi Magellán-felhőinkre. A Virgo-szuperhalmaz tagja. (A Zsiráfban az NGC 2336 hasonlít az NGC 6744-re, és tőlünk nézve mindig megfigyelhető (cirkumpoláris Magyarországról). Az NGC 2336-nak legalább nyolc spirálkarja ismerhető fel a róla készült legjobb képeken, de átmérője 200 000 fényév, kb. kétszer akkora, mint a Tejútrendszer. Az NGC 2336 is SAB típusú, de csak 10,3 magnitúdós, mert messzebb van: kb. 91 millió fényévre tőlünk). Összehasonlítva az NGC 6744 képét az M83-éval, látható, hogy az NGC 6744-re valamilyen kis szögből nézünk rá, az M83-ra viszont teljesen a lapjáról.
VCSE - Az NGC 6744 fényképe. Az ESO 2,2 méteres távcsövével, B, V, szélessávú R és Ha-alfa szűrőkkel készült kép. - Forrás: ESO.
VCSE – Az NGC 6744 fényképe. Az ESO 2,2 méteres távcsövével, B, V, szélessávú R és H-alfa szűrőkkel készült kép. – Forrás: ESO.
UGC 12158. Ez a galaxis sokak szerint a Tejútrendszerre legjobban hasonlító csillagváros. Sb-típusú rudas (küllős, horgas) galaxis, amely 384 millió fényévre található tőlünk. 140 ezer fényév átmérőjűre becsülik. 2003. december 15-én egy szupernóva tűnt fel benne, ami V=19,2 magnitúdó fényességű volt felfedezésekor. Később egészen V=17,5 magnitúdóig fényesedett tovább. 2004. szeptember 4-ig volt látható, akkor a használt műszerek teljesítőképességének határa alá esett fénye. SN 2004ef-re keresztelték. Szülőégitestje (progenitora) nem ismert. Színképét felvették, aszerint I-es típusú volt.
VCSE - AZ UGC 12158, sokak szerint méretében és kinézetében a Tejútrendszerre legjobban hasonlító extragalaxis. A Hubble Űrtávcső felvétele. - Forrás: NASA/ESA HST
VCSE – AZ UGC 12158, sokak szerint méretében és kinézetében a Tejútrendszerre legjobban hasonlító extragalaxis. A Hubble Űrtávcső felvétele. – Forrás: NASA/ESA HST

Az alábbi kis cikkben sorra vesszük, hogy hogyan kell távcsőbe nézni néhány látási problémával bíró amatőrcsillagásznak, távcsöves bemutatón résztvevő laikus érdeklődőnek.

Rövid- és távollátók. Az ilyen problémával bírók egyszerűen vegyék le a szemüvegüket távcsőbe nézés előtt, és állítsák a saját szemükhöz élesre az okulárt. A fókusztávolság állításával ugyanis egyszerűen korrigálják a szemük hibáit. A szemüveg fenntartása azt eredményezné, hogy a szemünket nem tudjuk elég közel tenni az okulárhoz, és nem tudunk elég mélyen belenézni (szemüket sem a normál látóknak, sem a  szemüvegeseknek nem kell beleerőszakolni az okulárba: van egy kényelmes betekintési távolság, azt kell próbálgatással megtalálni). Ha esetleg távcsöves bemutatón vagy nagyobb észlelési alkalmon vagyunk, az utánunk következő majd a maga szeméhez igazítja az okulárt, emiatt elnézést sem kell kérni.

VCSE - A Dioptrx segédeszköz feltétele Tele Vue okulárokra, asztigtmatizmusban szenvedőknek- Forrás: Tele Vue Optics
VCSE – A Dioptrx segédeszköz feltétele Tele Vue okulárokra, asztigtmatizmusban szenvedőknek. A feltét után a megfelelő irányba kell forgatni a korrektort, és azután lehet a távcsővel együtt használni az okulárt. – Forrás: Tele Vue Optics

Asztigmatizmus, magyarul szemtengelyferdülés – bár az orvosok ezt a magyar kifejezést nem szeretik. Általában az emberi szemben lévő ún. szemlencse szabálytalan görbülete okozza. Ha kialakul, úgy a szemünk sosem lát élesen, a kép mindig elmosódott, homályos. Gyógyítása speciális szemüveggel vagy kontaktlencsével történik. Az asztigmatizmussal élőknek nincs olyan egyszerű megoldásuk a távcsőbe nézésre, mint a rövid- vagy távollátóknak. Az asztigmatizmussal élőnek egy extra eszközt kell beszereznie a távcsőbe pillantáshoz. A Tele Vue Optics cég Dioptrx terméke erre a probléma kínál megoldást. Ez egy feltét, amit az okulárra kell helyezni, miután annak legfelső részét lecsavaroztuk. Sajnos, csak a Tele Vue által gyártott okulárokra megy fel (és azok közül se mindegyikre). A szemész által adott asztigmatizmus-értékeknek megfelelően kell kiválasztani a Dioptrx-korrektort. A válaszható elemek listája itt elérhető.

Ha az asztigmatizmus rövid- vagy távollátással jár, akkor is segíthet ez az eszköz. Ha valaki tud arról, hogy más cég is gyárt okulárjaihoz ilyen kiegészítőt, akkor kérjük, juttassa el az információt a vcse@vcse.hu e-mail címre, hogy cikkünket kiegészíthessük. Érdemes a távcsőforgalmazókat is megkeresni, ők naprakész információkkal szolgálhatnak a legújabb termékekről.

A presbyopia, vagy magyarul öregszeműség a 40-45 év feletti korosztályt sújtja. Ez egyszerűen a szem teljesen normális öregedése. Azt jelenti, hogy a szem egyre nehezebben fókuszál, mert a szemlencse egyre többet veszít a rugalmasságából, ahogy egyre idősebbek leszünk e kor felett.  Emiatt közelre az e korosztály felettiek egyre rosszabbul látnak. Ez a távolbalátást nem korlátozza, autóvezetési képességeket nem érint, leginkább csak az “olvasószemüveg” használatában nyilvánul meg. Ugyanis az öregszeműek közelre nehezen fókuszálnak, ezért pl. a kézben tartott könyvet nehezen olvassák olvasószemüveg nélkül. Az öregszeműség nem tűnik problémásnak az amatőrcsillagászati megfigyelésekben, legfeljebb az lesz kényelmetlen egy idő után, hogy a távcsőben látott kép éles szemüveg nélkül is, de a kézben tartott csillagtérképhez fel kell tenni a szemüveget. Hideg téli éjszakákon ez kellemetlen lehet.

VCSE - Vizszintes tengelyen az ember életkora, függőlegesen az átlagos pupillaátmérője. Természetesen egyes emberek a feltüntetett értékeknél kisebb vagy nagyobb értékekkel is bírhatnak, ezek csak az átlagok egy adott életkorban. Az üres körök a nappali világossághoz, a sötét, kitöltött körök az éjszakai sötéthez alkalmazkodott átlagos pupillaátmérők. - R. A. Weale, The senescence of human vision, Oxford University Press
VCSE – Vízszintes tengelyen az ember életkora, függőlegesen az átlagos pupillaátmérője. Természetesen egyes emberek a feltüntetett értékeknél kisebb vagy nagyobb értékekkel is bírhatnak, ezek csak az átlagok egy adott életkorban. Az üres körök a nappali világossághoz, a sötét, kitöltött körök az éjszakai sötéthez alkalmazkodott átlagos pupillaátmérők. – R. A. Weale, The senescence of human vision, Oxford University Press

A fenti ábrán pedig az emberi életkor függvényében az átlagos pupillaátmérő látható. Az öregedés egyik hatása, hogy a pupillaátmérőnk csökken. Ennek komoly befolyása van mind a szabadszemes határmagnitúdóra. Könnyen megbecsülhető a

egyenlettel, hogy egy fiatal tizenéves kb. D=7,8 mm-es átlagos pupillaátmérőjével 0,97 magnitúdóval halványabb csillagokat is meglát, mint egy 70-80 éves észlelő szabad szemmel az égen!

A távcsövek kilépő pupillaméretét a

egyenlettel lehet megmondani, ahol P a kilépő pupilla mérete, D a távcsőobjektív szabad nyílásának (legtöbbször a távcsőobjektív átmérőjének) a mérete, N a távcső nagyítása. Amennyiben a kilépő pupilla mérete kisebb, mint a saját szemünk pupillájáé, akkor az összes fény a szemünkbe jut, és minden, a távcső által összegyűjtött fényt hasznosítunk. Ha azonban a kilépő pupilla mérete nagyobb a szemünkénél, akkor a fény egy része nem jut a retinánkra, vagyis fényt veszítünk. Példák:

Egy 100 mm-es szabad nyílású távcső nagyítása 25x-ös egy 40 mm fókuszú okulárral, és 100x-os egy 10 mm-es fókuszú okulárral. Első esetben a kilépő pupilla mérete 4 mm, a másodikban 1 mm. Mindkét esetben várható tehát, hogy még idősebb észlelők esetében is az összes fény a szemünkbe jut, amit a távcső gyűjt.

Egy 7×50-es jelzésű  binokulár 7x-es nagyítású, 50 mm objektívátmérőjű, ahogy a jelzete is mutatja. A kilépő pupilla mérete tehát 7,14 mm, vagyis a fentiek alapján csak a tizenévesek tudják az ilyen binokulár gyűjtötte összes fényt hasznosítani! E binokulárnak tehát nem a határmagnitúdója, hanem a látómezeje és a könnyű használhatósága a lényegesebb idősebb korban.

A szem érzékenysége nappal és éjjel, sötétadaptáció. Az emberi szem érzékenysége eltérő nappal és éjjel. Ezen felül tudnivaló, hogy bizonyos fényességérték alatt az emberi szem színérzékelése “nem kapcsol be”, vagyis mindent fekete-fehérben látunk (ld. az utolsó ábrát). Ha a szabad szemmel látott objektum, pl. meteor vagy csillag, vagy a távcsőben látott égitest halvány, akkor nem láttunk rajta színeket. Ha az objektum fényesebb (pl. bolygó, vagy a távcső kellőképpen nagyobb), akkor előtűnhetnek színek. Kb. nulla magnitúdónál fényesebb meteorokat már láthatunk színesnek (egyes jó szeműek akár 1 magnitúdóst is), a halványabbak fehéresek maradnak. Pl. az Orion-köd zöldesnek tűnhet már 15 cm-es távcsőtől felfelé (sőt, már 10 cm-es MC-ben is zöldesnek láttam egyes részeit nagyon jó égen) , de 5 cm-esben fehéres-szürkésnek látszik. Az M27 is derenghet halványzölden már egy 46 cm-esben, miközben egy 13 cm-esben továbbra is csak fehéres gomolyag.

VCSE – Az emberi szem érzékenysége különböző hullámhosszakon nappal. A három csúcs az emberi szemben található háromféle csap eegymástól elérő érzékenységi maximuma miatt van. – http://www.faculty.virginia.edu/ASTR5110/lectures/humaneye/humaneye.html

A fenti ábra pedig az emberi szem érzékenységét mutatja különböző hullámhosszakon – nappali látásmód esetén. Megjegyzendő, hogy ez is csak az átlagos érzékenységet mutatja. Egyesek akár 1 mikrométerig is elláthatnak, mások lefelé 310 nanométerig, de ez rendkívül ritka. A legtöbb embernek 750 nanométer, illetve 360-380 nanométer között véget ér a spektrum.

VCSE – A háromféle színérzékelő csap (angolul: cone) és a pálcikák (angolul: rod) érzékenysége a beeső fény hullámhosszának függvényében. A skálán nincsenek az egyes csapok és a pálcikák érzékenysége egymáshoz skálázva, a valóságban a görbék lejjebb-feljebb mennek – az illusztráció célja a normalizált spektrális érzékenység bemutatása. Jól látható, hogy a pálcikák (rod) rövidebb hullámhosszú fényre érzékenyebbek, mint a csapok (cone) átlaga. Forrás: https://opentextbc.ca/biology/wp-content/uploads/sites/96/2015/03/Figure_36_05_06.jpg

Éjszaka rövidebb hullámhosszakra érzékenyebb az emberi szem, mint nappal. Míg az érzékenység maximuma kb. 555 nanométernél van nappal, addig az éjszakai módban csak 507 nm-nél. Ez azért kellemetlen kissé, mert a csillagközi ködök inkább a hidrogén-alfa 656 nm-es vonalán szeretnek sugározni, és ettől távolabb kerül éjjel a szemünk érzékenységi maximuma éjjel. A planetáris ködök szintén erősen sugároznak hidrogén-alfában, de a kétszeresen ionizált oxigén tiltott [OIII] vonalán is, ami viszont 500 nm körüli hullámhosszal sugároz – ehhez a vonalhoz viszont közelebb kerül az emberi szem érzékenységi maximuma éjjel. Ezek és más ködök is az [OIII] mellett ugyancsak sugároznak hidrogén-bétában is, amelynek hullámhossza 486 nanométer – ezt is jobban látjuk éjszaka. Az éjszakai látásmódért a pálcikák felelősek.

VCSE – A nappali (day vision) és éjszakai (night vision) látásmód érzékenységi különbsége (valós, nem normalizált). Éjszaka halványabb objektumokat is láthatunk (szerencsére), de csak fekete-fehérben. Azt is jól mutatja az ábra, hogy éjszaka kevésbbé vagyunk érzékenyek a vörös fényre – ezért szorgalmazzuk a gyenge, vörös fényű észlelőlámpa használatát! – Forrás: http://www.nightvisionreport.com/glasses-for-night-driving/

Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy a csapok és a pálcikák milyen ütemben adaptálódnak a kismennyiségű fényhez (vagyis az égen látotthoz). Ezt a folyamatot nevezik sötétadaptációnak:

VCSE – A csapok (cones, zölddel) és a pálcikák (rodes, pirossal) érzékenységi küszöbének változása a sötétben eltöltött idő függvényében. Az érzékenységi küszöb azt jelenti, hogy milyen fénymennyiséget érzékelnek még a csapok és a pálcikák. Látható, hogy a csapok érzékenységi küszöbe jóval magasabban van a pálcikáknál: a színek látásához több fényre van szükség. A pálcikák lassabban érik el küszöbszintjüket a sötétben. Jól láthatóan legalább 20 percig tart az ún. sötétadaptáció, vagyis az a folyamat, amíg sötétben tartózkodva szemünk “hozzászokik” a sötéthez, a kevés fényhez. – Forrás: https://www.visualexpert.com/Resources/nightvision.html

A fenti ábráról bárki leolvashatja, hogy a sötétadaptáció legalább 20 percet vesz igénybe éjszaka. Ezért nem jó sokat vakuzni, lámpát felkapcsolni, autólámpát üzemeltetni stb. egy észlelőréten stb. helyen, mert míg egy asztrofotósnak legfeljebb egy darab 5-10 perces képe megy veszendőbe (ennél hosszabbat ritkán lőnek), addig a vizuális észlelők legalább harmad órát elvesztenek! Ha egy éjszaka ez többször ismétlődik, akkor egy kora nyári 5 órás éjszakából akár 1 óra (20% idő) is veszendőbe mehet. Megéri?