Tulipán-köd
A mai képen a Hattyú-csillagképben található Tulipán-köd látható. A felvételt Dave Smith készítette. A Hubble palettás felvételhez összesen 4 óra Hidrogénalfa és 60 percnyi OIII és SII expozíciós idő lett felhasználva. A felvétel Megrez 90 lencsés távcsőre szerelt Atik 460EX CCD kamerával készült.
A Tulipán-ködöt Stewart Sharpless 1959-ben vette fel katalógusába Sh2-101 jelöléssel. 70 fényév átmérőjű és kb. 8000 fényévre van tőlünk a Tejút egyik ködökben és csillagokban gazdag régiójában. A mellékelt hamisszínes képen a vörös az ionizált kén előfordulását dekódolja, a zöld a hidrogénét, a kékes szín az oxigénét. A közeli HDE 227 018 jelű forró, O színképosztályú csillag erős ultraibolya sugárzása ionizálja a közeli Tulipán-ködösséget alkotó atomokat, amelyeket így sugárzásra késztet. A kép közepén lévő kékes színű tartományban észrevehető egy nagyon fényes csillag, ez a HDE 227 018 maga. Ez a csillag a Cygnus OB3 asszociáció tagja, amely egy forró, fiatal, kék és kékes-fehéres csillagokból álló kis csillagcsoport. Hasonló asszociációk a Tejútban sokfelé előfordulnak, de csak kevés ismert belőlük, mert az ilyen forró csillagok nagy tömegűek, ezért csak pár millió vagy legfeljebb pár tízmillió évig élnek a csillagaik, utána II-es típusú szupernóvaként felrobbannak. Az OB-asszociációk tehát csillagászatilag nézve rövid életű képződmények.
A Hubble paletta használatával készített felvételen kevésbé látszik jól, miért adták e ködösségnek a Tulipán-köd becenevet. Azonban a fenti képet megnézve (a képen a jobbra lévő, vöröses színű ködösség), az rögtön beleláthatja az oldalra döntött tulipánfejet. E másik képen a vörös színt főként a hidrogén sugárzása adja, de a különböző, nehezebb kémiai elemek eloszlását a mellékelt mai hamis színes kép is jól jellemzi.
A Tulipán-köd köd közelében található a Cygnus X-1 mikrokvazár. A kvazárok extragalaxisok, amelyekben az erős rádió- és röngtensugárzásért a közepükön található fekete lyuk körüli térségben zajló nagy energiájú folyamatok és csillagok szétszakadása a felelős. A mikrokvazárok kettőscsillagok, amelyek egyik komponense egy kis tömegű fekete lyuk, a másik pedig egy nagy tömegű, O vagy B csillag (akár 30-60 naptömegű is lehet). A Cygnus X-1 a mellékelt képen a központi kékes régiótól balra felfelé lévő két fényesebb csillag közül a fényesebb. Erős röntgenforrás. (Ezt a neve is mutatja, az X betű utal erre.) A kettőscsillagból kiáramló, majdnem fénysebességű, erősen fókuszált részecskenyaláb (jet) kissé behorpasztja a Tulipán-ködöt, létrehozva a köd érdekes alakját.
A Cygnus X-1 fekete lyukjának eseményhorizontja úgy 44 km sugarú gömböt foglalhat el (ha nem forog a fekete lyuk) és 14,8 naptömegre becsülik a a lyuk tömegét. A fekete lyuk és a kísérőcsillag (ennek a fényét látjuk a képen csillagként) távolsága egymástól a Nap és a Merkúr távolságának mintegy a fele (0,2 CSE), és egymást kerülgetik. Valószínűleg a Cygnus X-1 is tagja a Cygnus OB-3 asszociációnak a HDE 227 018-cal és más csillagokkal együtt a Tulipán-ködben. Ennek az asszociációnak a kora 5 millió év, ezért tudjuk, hogy a fekete lyukat létrehozó szupernóva-robbanást egy legalább 40 naptömegű csillag összeomlása okozta. (A kisebb tömegű csillagok pár millió évvel tovább élnek ugyanis…)
A cikk alapját Dr. Csizmadia Szilárd írása alkotja.
