Beszámoló az önkormányzatok körében fényszennyezés terén végzett kutatás eredményeiről – Dr. Soós Gabriella
„Fényszennyezés”
Bevezető
Az utóbbi másfél évtizedben Magyarországon fokozatosan nőtt a fényszennyezés problémájának ismertsége, azonban az önkormányzatok hozzáállása és aktivitása településenként jelentősen eltér. Míg egyes települések – különösen a csillagoségbolt-parkok környezetében fekvők – tudatos világítástervezéssel és korszerű közvilágítási rendszerekkel igyekeznek mérsékelni a felesleges fénykibocsátást, addig országos szinten a fényszennyezés elleni fellépés még nem tekinthető egységes önkormányzati prioritásnak. A helyi önkormányzatok ugyan felelősek a közvilágítás biztosításáért, de a fényszennyezés csökkentését célzó intézkedések jellemzően nem kötelező önkormányzati feladatként, hanem környezetvédelmi, természetvédelmi vagy energiahatékonysági szempontok mentén jelennek meg.
A fényszennyezés fő forrása az egyre több és erősebb kültéri lámpák használata a közvilágítás, reklám, díszítés és vagyonvédelem céljából. A megoldás nem lehet a világítás megszüntetése, sem valamiféle félhomály beállítása, hanem inkább bölcsen megvilágított közterületekre van szükség. A fenti négy tényező közül Magyarországon jelenleg csak a közvilágítás vonatkozásában van valamiféle szabályozás – ez sem tartalmaz azonban ilyen irányú fényvédelmi szempontokat (Szabó, 2005).
A fényszennyezés fogalmát a magyar jogrendben az OTÉK (253/1997 (XII.20.) kormányrendelet) szabályozta korábban. Ez alapján:
54.§ (2) Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás …
- d) fényszennyezést ne okozzon.
- Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.
2025. január 1-én ezt felváltotta a TÉKA (280/2024. (IX, 30.) kormányrendelet):
5. § 39. fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban, színhatással világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.
74. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse
[…]
j) fényszennyezés.
75. § (2) Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás
[…]
d) fényszennyezést ne okozzon.
E szabályok megalkotásában ki kell emelnünk Prof. Kolláth Zoltán csillagász szerepét.
A hazai jó gyakorlatok elsősorban a csillagoségbolt-parkokhoz kapcsolódnak. A Zselici, a Hortobágyi és a Bükki Csillagoségbolt-park térségében több település korszerűsítette közvilágítását a fényszennyezés csökkentése érdekében. A Hortobágy térségében például önkormányzatok, természetvédelmi szervezetek és gazdálkodó szervezetek együttműködésével valósultak meg lámpatestcserék és világítási átalakítások, amelyek egyszerre javították a közvilágítás minőségét és csökkentették az égbolt fénylését. A tapasztalatok szerint a lakosság is kedvezően fogadta ezeket a fejlesztéseket.
Példaként említendő, hogy partnerségi alapon, a csillagoségbolt-park égisze alatt futó projekt részeként valósult meg Bárdudvarnokon a település közvilágítási rendszerének korszerűsítése 2018-ban. Fontos, hogy a fényszennyezésre vonatkozó csillagoségbolt-parki követelményeknek való megfelelés biztosítása mellett a lakosság is pozitív változásként élte meg a világítási rendszer átalakítását, felújítását (termeszetvedelem.hu, n.a.).
Összességében azt látjuk, hogy a fényszennyezés problémájának számos szereplője közül az önkormányzatokkal érdemes kiemelten foglalkozni, mert itt érhető el megfontolt költséggazdálkodással számottevő eredmény, egyúttal az intézkedések a lakossági figyelemfelkeltést és tájékoztatást is hatékonyan szolgálhatják. Ebből a célból a kutatásunk egyik pillére az önkormányzatok megkeresése volt.
2026 év elején kérdőíves felmérést indítottunk az önkormányzatok körében azzal a céllal, hogy kiderítsük, a hivatalok milyen ismeretekkel rendelkeznek a fényszennyezésről, és van-e bármilyen intézkedésük, szándékuk a fényszennyezéssel kapcsolatos intézkedések megtételére.
Kutatási kérdéseink
K1: Ismeri-e az önkormányzat a fényszennyezés fogalmát?
K2: Van-e az adott önkormányzatnál helyi rendelet a fényszennyezés csökkentésére?
K3: Történt-e intézkedés önkormányzati szinten a fényszennyezés csökkentésére?
K4: Tervez-e az önkormányzat a jövőben foglalkozni ezzel a problémával?
K5: Igényel-e az önkormányzat fényszennyezéssel és ennek megoldási lehetőségeivel kapcsolatos információkat?
Módszertan
Online megkérdezés célzott, direkt e-mailes eléréssel. A közel 3200 önkormányzathoz összeállított címlista alapján a validálás után végül 2071 sikeres küldés történt.
A kérdőív összesen kilenc kérdést tartalmazott, mivel a cél az volt, hogy könnyen, néhány perc alatt kitölthető legyen a nagyobb válaszadási hajlandóság reményében. A kérdőív csak zárt kérdéseket tartalmazott (feleletválasztós, Likert-skálás és alternatív kérdésekkel). Az egyetlen nyitott kérdés az önkormányzatnál betöltött pozíció volt, amit azért tartottunk fontosnak, hogy ezzel validáljuk a megadott adatok elfogadhatóságát (pl. helyi rendelet).
Az elemzés SPSS23 szoftverrel történt, míg az adatvizualizáció Excel programmal készült.
A mintánk éppen hogy elérte a sokaság 1 %-át, ami nagyon alacsony elérési arány (23 válasz). Ez már önmagában utal a későbbi eredményre.
Eredmények
A kérdőívet főleg polgármesterek, alpolgármesterek és jegyzők töltötték ki, de volt területfejlesztési referens, közművelődési és műszaki munkatárs és képviselő is a kitöltők között.
A fényszennyezés fogalmának ismeretét önbevallással mértük, és az eredmények láttán felmerülhet a módszer torzító hatása is. Ha definíciókat kérdeztünk volna, valószínűleg alacsonyabb értéket kaptunk volna; ez azonban jelentősen rontotta volna a válaszadási arányt. Az 1. ábra mutatja, hogy a legtöbben 4-es értéket jelöltek az 5-fokozatú skálán; az átlagos szint, a medián és a módusz is 4 lett. Az eloszlás jobbra ferdült (γ=-0,588), a szórás közelíti az 1-et (s=0,798).
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a megkérdezett mennyire tartja fontosnak, hogy foglalkozzon az önkormányzat a fényszennyezés problémájával. A válaszok alapján egy közepes elfogadás a legjellemzőbb. Szélső értékeket (1 és 5) senki sem választott. A közepes mértékű fontosság arra utal, hogy kell foglalkozni a problémával, de nyilvánvalóan vannak magasabb prioritást igénylő feladatok az önkormányzat előtt. A megoszlást a 2. ábra mutatja.
Az eloszlás itt enyhén balra ferdült (γ=0,096), a szórás kisebb, mint az előző kérdésnél (s=0,668), azaz a válaszok némileg homogénebbek. A módusz és a medián 3, míg az átlag ez alatt van (M=2,91). Tehát a fényszennyezéssel önkormányzati szinten foglalkozni már kevésbé fontos a válaszadók szerint.
Ezt követően megvizsgáltuk a fényszennyezésre vonatkozó jogi szabályozás ismertségét az első kérdéshez hasonló önbevallásos, skálás módszerrel.
Itt már egyenletesebb eloszlást kaptunk; a válaszok a teljes skálán megjelentek a 4-es érték kivételével. A válaszadók 1/3-a jelezte, hogy egyáltalán nem ismerik a területet, míg csupán 8,7%-uk válaszolta, hogy teljes mértékben tisztában van a szabályozással. Ha azzal kalkulálunk, hogy az önbevallás ismertségi kérdések esetén gyakran felfelé torzít, beláthatjuk, hogy az eredmény nem túl előnyös. A 3. ábra mutatja a részletes megoszlást.
A válaszok eloszlása érdekesen alakul (M=2,26, Me=2, Mo=1). A magas szórás (s=1,214) a bizonytalanságra utal. Általánosságban tehát megállapíthatjuk, hogy a jogszabályi környezet ismerete csekély, bizonytalan, így mindenképpen szükség lenne egy átfogó tájékoztatásra.
A leghomogénebb választ arra a kérdésre kaptuk, hogy van-e az önkormányzatnak a fényszennyezés szabályozására vonatkozó helyi rendelete. Itt minden válaszadónk „nem”-mel válaszolt.
Az eredményekből úgy látjuk, hogy már a kérdőívvel sikerült felkelteni az érdeklődést a téma iránt, mert arra a kérdésre, hogy igényelnek-e tájékoztatást a témáról, az „igen” és a „nem” válaszok aránya 74–26%-os lett. Ez alapján tehát fontos, hogy a munkát folytassuk, például célzottan az önkormányzatok elérésével, persze, ha sikerül az érdeklődést felkelteni a téma iránt.
Csupán néhány esetben, de már látszik, hogy vannak kezdeményezések önkormányzati szinten a fényszennyezés csökkentésére. Ez főleg a közvilágítás lámpatestjeinek lecserélését jelenti „lefelé világító” és smart típusokra. Emellett megjelent az általános költséghatékonyság igénye, ami inkább általános jellegű és nem foglalkozik a fényszennyezés egyéb káros hatásával.
A megkérdezettek közel 40%-a jelezte, hogy tervez ilyen irányú korszerűsítést a jövőben. A közvilágítás fejlesztési irányai közé tartoznak a sűrűn elhelyezett lámpák ritkítása, halványítható verziók felszerelése, az éjszakai fényerő csökkentése, a színhőmérséklet gondosabb tervezése. A tervezés során tehát lassan bekerül a figyelembe veendő szempontok közé a fényszennyezés is.
Az elemzés során végzett kapcsolatvizsgálat egyetlen esetben sem vezetett szignifikáns eredményre, így a válaszadók között mintázatokat nem sikerült megfigyelnünk. Ennek okát főleg a csekély válaszadási arányban látjuk.
Összegzés
A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a magyar önkormányzatok milyen mértékben ismerik a fényszennyezés problémakörét, illetve milyen intézkedéseket tesznek vagy terveznek annak csökkentése érdekében. A vizsgálat hátterét az adta, hogy bár a fényszennyezés környezeti, természetvédelmi és egészségügyi hatásai egyre inkább ismertek, az önkormányzatok szerepe és aktivitása ezen a területen még kevéssé feltárt.
A kutatás során online kérdőíves megkeresés történt, amelyet több mint kétezer önkormányzat számára küldtünk ki. A válaszadási arány ugyan alacsony volt, de a beérkezett válaszok így is értékes információkat szolgáltattak az önkormányzati szemléletről és gyakorlatról. A kitöltők között elsősorban polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők és más önkormányzati szakemberek szerepeltek.
Az eredmények alapján a válaszadók többsége úgy vélte, hogy ismeri a fényszennyezés fogalmát, ugyanakkor a kapcsolódó hazai és európai uniós szabályozás ismerete már jóval alacsonyabb szintet mutatott. Ez arra utal, hogy a probléma általános ismertsége nagyobb, mint a jogi és szakmai háttér részletes ismerete. A válaszokból az is kiderült, hogy a fényszennyezés kérdése jelenleg nem tartozik a legfontosabb önkormányzati prioritások közé.
Különösen figyelemre méltó eredmény, hogy egyik válaszadó önkormányzat sem rendelkezett kifejezetten a fényszennyezés csökkentésére vonatkozó helyi rendelettel. Ugyanakkor több településen már történtek vagy előkészítés alatt állnak olyan közvilágítási fejlesztések, amelyek közvetetten hozzájárulhatnak a fényszennyezés mérsékléséhez.
A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a válaszadók közel háromnegyede igényt tartana további információkra és szakmai tájékoztatásra a témával kapcsolatban. Ez azt jelzi, hogy megfelelő szemléletformálással és tudásmegosztással növelhető az önkormányzatok aktivitása ezen a területen. Összességében a kutatás arra mutat rá, hogy bár a fényszennyezés kezelése jelenleg még nem kiemelt önkormányzati feladat Magyarországon, a téma iránti nyitottság és a korszerű világítási megoldások iránti érdeklődés kedvező alapot teremthet a jövőbeli fejlesztésekhez.
Irodalomjegyzék
Szabó, G. (2005). Fényszennyezés és energiahatékonyság. Letöltés dátuma: 2026. 06 24, forrás: https://www.astro.u-szeged.hu/szakdolg/andrasizs_szd/node41.html
termeszetvedelem.hu. (n.a.). Letöltés dátuma: 2026. 06 24, forrás: https://termeszetvedelem.hu/csillagosegbolt-parkok-es-tersegi-egyuttmukodes/?utm_source=chatgpt.com
NDICI CHALLENGE/2023/448-259 támogatásban részesült a “NOPLANETB: Bridging Science and Society to Foster Inclusive Transition Strategies”
NoPlanetB HFNYPTSZ 2025/2
