Mai kép Archives - Page 49 of 58 - Vega Csillagászati Egyesület

Merre járnak az emberiség által készített legtávolabbi űrszondák? A mellékelt kép erre választ ad.

VCSE - A legtávolabbi űrszondák - APOD — VCSE – A legtávolabbi űrszondák – APOD

Balra felülnézetből, jobbra oldalnézetből láthatjuk a Naprendszert, és a négy legtávolabbi űrszonda mostani helyzetét. Az 1977-ben indított Voyager-1 már 16 fényórányira (17,5 milliárd km-re, 117 Csillagászati Egységre) van a Naptól – hol van ez egy fényévnyi távolságtól?? A következők a távolságrekorderek sorában a Pioneer-10 (15,4 milliárd km a Naptól), a Voyager-2 (14,2 milliárd km) és a Pioneer-11 (12,4 milliárd km). A Pluto felé igyekvő New Horizon űrszonda jelenleg 3 milliárd km-re található meg a Naptól – csak 2015. júliusában éri el a Pluto térségét. Mindegyik itt megnevezett űrszonda elhagyja majd a Naprendszert – a Voyager-1 jelenleg 17 kilométert távolodik másodpercenként központi csillagunktól. A két, még mindig működőképes Voyager űrszonda már elérték a heliopauzát, azaz a Naprendszer végét, a csillagközi tér kezdetét.

A több, mint 100 ezer csillag alkotta öreg Messier 15 gömbhalmaz van a képen, ami a Galaxis korai napjaiból maradt itt.

VCSE - Messier 15 gömbhalmaz - APOD — VCSE – Messier 15 gömbhalmaz – APOD

A mintegy 150 tejútrendszerbeli gömbhalmaz egyike, már binokulárokkal is látható, de kis távcsövekben is nagyon szép. Az egyik legnagyobb csillagkoncentrációt mutatja a közepe felé a gömbhalmazok közt. A képen a halmaz mérete kb. 120 fényév, távolsága 35 000 fényév. A Pegazusban lévő gömbhalmazt belsejében úgy tűnik, hogy egy fekete lyuk vándorol a halmaz centruma felé.

A mai képen a Cepheus csillagképben található, tőlünk kb. 3000 fényévre lévő Barnard 163 jelű sötétköd látható. Molekuláris gázból és porból áll, és olyan sűrű, hogy a mögötte lévő csillagok fénye nem tud áthatolni rajta.

VCSE - Barnard 163 - APOD — VCSE – Barnard 163 – APOD

Ezért látszik sötétnek a környező csillagok háttere előtt. A B163 belseje biztosan nagyon hideg, ahol a gázból és a porból csomók alakulnak ki, amelyekből később csillagok lesznek. A háttérben lévő vöröses fénylés a pár napja már bemutatott IC 1396-tól, egy nagyon nagy emissziós ködtől származik. Amatőrcsillagászok számára a Barnard 163-nak a megfigyelése az IC 1396 köde előtt kihívásnak számító vállalkozás, de nem lehetetlen.

A Holló (Corvus) csillagképben, tőlünk 60 millió fényévre található az NGC 4038 és NGC 4039 jelöléssel ellátott galaxispár. A két galaxis jelenleg ütközik egymással – de az ütközés nem erőteljes, több száz millió évig eltart.

VCSE - Az Antenna-galaxis - Andrey Oreshko/Dietmar Hager — VCSE – Az Antenna-galaxis – Andrey Oreshko/Dietmar Hager

Az ütközés következtében a galaxisok gázfelhői megnyomódnak, és ezért elindul bennük a gyors csillagkeletkezés. A képen az 500 ezer fényévre kiterjedő, az árapályerők által eltorzított izgalmas, furcsa alakú galaxisokat figyelhetünk meg. A galaxispár jellegzetes alakja miatt ezt a rendszert Antennáknak, Antenna-galaxisoknak is nevezik.

A mellékelt képen, tőlünk 5000 fényévre, egy 40 fényév hosszú területen a fényesebb gáz háttere előtt látszó sötét por sziluettje rajzolódik ki, aminek alakja toronyra emlékeztet egyeseket.

VCSE - A Skorpió sötét tornya - Don Goldman — VCSE – A Skorpió sötét tornya – Don Goldman

Az ilyeneket üstökösszerű (kometáris) globuláknak nevezik alakjuk után. A fiatal, forró, kékes színű csillagcsoportosulás a kép közepéhez közel, a fekete lyukban egy OB-csillagokból álló asszociáció, amelynek neve NGC 6231. E csillagok erőteljes ultraibolya sugárzása alakítja ki a lyukat a felhőben. Némelyik kékes csillag egy reflexiós ködbe van ágyazva még. Ez a Skorpió csillagképben látszó por- és gázfelhő egy csillagkeletkezési helyet rejt (a Tejútrendszer spirálkarjaiban számtalan helyen folyik ma is csillagkeletkezés, évente úgy 8-10 csillag születhet meg a mi Galaxisunkban).