2026 augusztus 30-án sikeresen felbocsátották a NASA Nancy Grace Roman-űrtávcsövét. A Hubble-űrtávcsővel azonos átmérőjű főtükörrel (2,4 méter), de annál sokkal nagyobb látómezővel rendelkező új űrobszervatórium a sötét energia és a sötét anyag kutatása mellett exobolygók ezreit vizsgálhatja, sőt, új exobolygó-felfedezéseket is tehet. A Nanvy Grace Roman egyik műszere pedig arra is képes lehet, hogy közvetlenül észlelje néhány közeli óriásbolygó csillagáról visszavert fényét. (A NASA-sok kifejezetten kérték a kollégákat arra, hogy a névadó teljes nevén említsük az új eszközt, ne csak szimplán Roman-teleszkópként.) Hubble-felbontás, százszoros látómező A Nancy Grace Roman Space Telescope – magyarul Nancy Grace Roman-űrtávcső – 2026. augusztus 30-án, magyar idő szerint 13:26-kor indult el a floridai Kennedy Űrközpontból egy SpaceX Falcon Heavy rakétával. Az űrtávcső a Nap–Föld-rendszer külső, L2 jelű Lagrange-pontjának környezetébe tart, mintegy 1,5–1,6 millió kilométerre a Földtől. Ugyanennek a térségnek a környezetében dolgozik a James Webb-űrtávcső, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid-űrtávcsöve is. Várhatóan körülbelül három hónap alatt éri el végleges megfigyelési térségét. Jövőre ugyanide kerül az ESA újabb, M-osztályú nagy űrtávcső-rendszere, a PLATO is.
...Címke: Szupernóva
AT 2026pme: téves szupernóva-riasztás az Örvény-galaxisban (M51) – Csizmadia Szilárd
FRISSÍTÉS: sem saját képeinkkel, sem mások nem erősítették meg a felfedezés bejelentése óta eltelt 3 napban az AT 2026pme szupernóva-jelölt realitását. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy téves riasztás történt, a felfedező esetleg félrenézett valamit. A Rochester Supernova-oldal továbbra is listázza jelöltként: https://www.rochesterastronomy.org/supernova.html, és a Transient Name Server is: https://www.wis-tns.org/object/2026pme, mindkét oldal további megerősítő észlelés nélkül, pedig már három nap eltelt a felfedezés bejelentése óta, és nagyon közeli, nagy, látványos, könnyen észlelhető galaxisról van szó. A megerősítés hiánya nagyon erősen utal arra, hogy nincs szupernóva az M51-ben jelenleg. Ebben a pillanatban téves felfedezésnek tűnik az orosz csillagász bejelentése, de az is igaz, hogy lehetetlen helyen (a galaxis fényes és kiterjedt magjától kb. 3"-re) van a jelöltje.ps://forum.astronomie.de/threads/neue-sn-im-m51.397108/ (Június 20.) Viszonylag fényes (felfedezésekor 14 magnitúdós) szupernóvát, egészen pontosan: e sorok írásakor még csak szupernóva-jelöltet fedeztek fel az M51-ben, azaz az Örvény-galaxisban. Egész nyáron jól megfigyelhető lesz, bár a Vadászebek csillagkép, amiben látszik, alsó delelésben jár ilyenkor (de az objektum cirkumpoláris). A szupernóva ideiglenes jelölése AT 2026pme, típusa e sorok írásakor még nem ismert. Mivel Rochester Astronomy szupernóva-listájában a típusnál egyelőre unknown, azaz ismeretlen szerepel, óvatosan fogalmazva még nem végleges, spektroszkópiailag osztályozott szupernóváról, hanem szupernóva-jelöltről beszélhetünk. A bejelentés szerint az objektum felfedezője Andrej Voronov. Az SN-jelölt koordinátái: RA = 13h 29m 52,700s, Dec = +47° 11′ 40,00″ (J2000). Az első észlelés ideje 2026. június 17,958 UT, a legnagyobb eddig közölt fényesség pedig 14,0 magnitúdó. A felfedezéshez használt műszer egy Samyang 135 mm f/2 objektív és ZWO 533MM Pro kamera volt. A megadott pozíció az M51 magjának közepétől csak 3"-re van, a teljes galaxis kb. 11'-es, tehát nagyon nehéz elválasztani a magtól!
...Kérdés a szupernóvák fényességéről – Császár Kornél
Az Univerzumunkról alkotott képünkben jelentős szerep jut az Ia-típusú szupernóváknak. Ezek segítségével volt először feltérképezhető az Univerzum tágulása nagyobb távolságokon, valamint a a Világegyetem gyorsulva tágulást ezek vizsgálatával fedezték fel, sőt. a tágulás részleleteit ma is velük vizsgáljuk. Látható tehát, hogy az ilyen szupernóvákról minél pontosabb ismeretek szükségesek, hogy minél pontosabb legyen a tágulás megmérve. Ebbe rondít bele képletesen egy új kutatás, amely állítása szerint egy eddig alig tanulmányozott jelenség figyelembevétele is szükséges a számításokhoz. (Megjegyzés: a tudományban szeretjük, ha valakik ilyenre rámutatnak, ugyanis új dolgok mérlegelésével haladhatunk csak előre.)
...SN2025rbs szupernóva az NGC 7331-ben – Balázs Gábor, Molnár Iván, Csizmadia Szilárd
Az NGC 7331 jelű spirálgalaxisban eddig négy szupernóva tűnt fel: az SN 1959D (II-L típusú, 13,4 magnitúdós maximumban), az SN2013bu (II-es típusú,...
A megjósolt szupernóva-felvillanás és a Hubble-állandó – Csizmadia Szilárd
Ugyan ki tudná megjósolni egy szupernóva-robbanás pontos időpontját? Csillagfejlődési elméleteink nincsenek azon a szinten, hogy másodperc, perc, óra vagy akár egy év pontossággal megjósolhassuk a robbanás időpontját. Jó, ha százezer-millió év pontossággal tudunk valami előrejelzést tenni erre vonatkozólag - ha ismert a szülőégitest. (Ráadásul a robbanás fényének időre van szüksége ahhoz, hogy elérjen minket. Minél távolabbi objektumról van szó, annál pontatlanabbul ismerjük a távolságát. Ha pl. egy 1 milliárd fényévre lévő extragalaxis távolságát 1% pontossággal (vagyis nagyon pontosan!) ismerjük, akkor a robbanás fénysebességgel haladó fénye beérkeztének időpontjában 1% szorozva 1 milliárd év = 10 millió év bizonytalanság lesz. Ember legfeljebb 2 millió éve, távcső 1609, mintegy négy évszázada létezik...) Mégis vannak előre jelezhető szupernóva-robbanások!
...