A hét napjai közül egyik-másiknak a neve az európai nyelvek egy jelentős részében valamelyik naprendszerbeli égitest, nevezetesen a Hold, a Nap, illetve – a Szaturnuszig bezárólag – bolygónevekből származik. Mindez leginkább az újlatin nyelvek (spanyol, francia, olasz, román stb.) esetében érhető tetten, ám ne szaladjunk ennyire előre. Először is nézzük meg dióhéjban, mi volt ennek előzménye az ókori rómaiaknál.
...
A NASA Ingenuity (magyarul: Találékonyság) névre hallgató, az emberiség történetének első Földön kívüli repülését végrehajtó helikoptere az utóbbi évek talán egyik legsikeresebb űrkutatási küldetése. Ebből következően nem lehet túl meglepő, hogy a sikeren felbátorodva már tervezés alatt áll a következő marsi helikopter, mely jelenleg a "Nighthawk" (magyarul: "Éjszakai Sólyom") kódnevet viseli. Az új projektről két, a koncepciót bemutató cikk született, Pascal Lee és Derric Loya, a NASA, illetve a SETI kutatói vezetésével. A névadás mögött a tervezett landolási hely, a Noctis Labyrinthus (azaz az Éjszaka Labirintusa) fanázianevű, kanyonokkal és völgyekkel tarkított régió húzódik meg. Ez a Tharsis vulkanikus hátság és a Valles Marineris kanyonrendszer között, utóbbitól közvetlenül nyugatra terül el. A Labirintusra nem csupán a koncepció szerzőinek tetszése miatt esett a választás: a régió keleti végén elhelyezkedő, Noctis Landing-ra keresztelt hely sokszor felmerül, mint lehetséges, jövőbeli emberes utazások leszállóhelye, így a környék és a régió előzetes, részletes felderítése fontos feladat.
...
Az elmúlt néhány évben teljesen berobbant mindennapjainkba a mesterséges intelligencia (angol rövidítésével: AI) - és vele együtt az asztrofotózás világába is. A különféle mesterséges intelligenciák egyre szélesebb körben válnak elérhetővé, és sosem látott ütemben fejlődik a technológia. Az utóbbi időszakban például egyre több példát látni arra, hogy amatőrök és haladók egyaránt elkezdtek AI-t használni a feldolgozáshoz. Egyszerűen feltöltik a saját távcsővel készüt képeiket például a ChatGPT-be vagy valamilyen hasonló rendszerbe, és megkérik a modellt, hogy “javítsa fel” az adott fotót. És a végeredmény? Kétségkívül látványos. Szebb, részletesebb, kontrasztosabb képek születnek. Ott van bennük minden, amit egy jó asztrofotótól elvárunk: élő színek, finomszerkezetek, tűéles csillagok. Néha olyan hatást keltenek, mintha a Hubble Űrtávcső készítette volna őket. Csakhogy néha annyira eltávolodnak az eredeti képtől, hogy óhatatlanul felmerül a kérdés: ez még tényleg az eredeti fotó?
...
Freeman Dyson angol-amerikai elméleti fizikus 1960-ban dobta be a tudományos köztudatba az azóta is Dyson-gömbnek nevezett, meglehetősen fantáziadús „létesítmény” gondolatát. Elgondolása szerint igen fejlett civilizációk építik körül a saját csillagukat mesterséges alkotmányokkal (amelyben a bolygójuk benne van), hogy ezáltal a csillag energiájának minél nagyobb hányadát tudják hasznosítani. A csillag köré épített gömb a bennrekedt hőtől felmelegszik, és emiatt a többlet IR (infravörös)-sugárzást bocsát ki, amelyet detektálni lehet.
...
A világ legnagyobb kamerája nemrég elkészítette első tesztfelvételeit a Világegyetemről, melyek alapján rendkívül ígéretes tíz éves mérési programnak néz elébe az újonnan épült Vera C. Rubin obszervatórium és annak Simonyi Égboltfelmérő Távcsöve (Simonyi Survey Telescope - SST). A projekt jelentőségének megértéséhez először nézzük meg a kamerát, az obszervatórium talán legizgalmasabb részét, mely a legnagyobb előrelépést jelenti a korábbi égboltfelmérő programokhoz képest! Legszembetűnőbb maga a kamera mérete: másfél méteres átmérőjű lencséje már nagy dolgokra teszi hivatottá a „Hagyaték” Tér- és Idő Felmérés Kamerát (Legacy Space and Time Camera – LSST, a korábbi Large Synopitc Survey Telescope tiszteletére nevezték el). A szenzor optikai előtagjával és három tonnás súlyával együtt az SST-n foglal helyet, innen kémleli majd végig az egész chilei égboltot összesen 3-4 nap alatt.
...
