Az ESA weboldalán 2016. január 29-én jelent meg új információ 67P/Churyumov–Gerasimenko üstükösről.
A felvétel készítésekor a Rosetta űrszonda 78,9 km távolságra volt a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös magjától. A felvételen egy képpont 6,7 m-nek felel meg. Olvasd tovább
2016. január 29-én publikálta a NASA a Dawn űrszonda küldetését bemutató weboldalon az (1) Ceres törpebolygó felszínét bemutató legújabb animációt. Az eddigi szürkeárnyalatos animációk után a mostani színes animáción jobban érzékelhető a (1) Ceres felszínének részletei. A kutatók véleménye szerint a felvételeken látható kékes árnyalatú területek fiatalabbak lehetnek, mint az (1) Ceres felszínének többi része.
Az animáció célja, hogy bemutassa az (1) Ceres jellegzetes felszíni képződményeit, mint például a fénylő foltjairól elhíresült Occator-krátert és a különleges kúp alakú az Ahuna Mons-t. A felszíni alakzatokat a kutatók többségében a mezőgazdasághoz kapcsolódó istenekről, szellemekről és a hozzájuk kapcsolódó ünnepekről nevezték el.
A film elkészítésében igen nagy szerepe volt a Német Űrkutatási Központ (DLR) munkatársainak, akik az animációt a Dawn küldetés 2015 augusztus-október időszakában készített felvételekből készítették el. Ekkor az űrszonda megközelítőleg 1450 km távolságra keringett az (1) Ceres felszíne felett.
“A szimuláció segítségével a néző átrepülhet a Ceres jellegzetes felszíni képződményei felett. Megfigyelheti az Occator falát, valamint Dantu és Yalode krátereket.” mondta Ralf Jaumann (DLR). A képen a színek mesterségesen fel bannak erősítve és kiemelve, hogy jobban meg lehessen különböztetni egymástól a különböző színezetű részeket.
Dawn küldetés egy nemzetközi összefogás eredménye, amelyben amerikai, német és olasz szakemberek vesznek részt.
A képen látható Enceladus – a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja – látványa hasonlít a Föld egén látható Holdhoz. De amíg a Holdon sötét, vulkáni tevékenységgel létrejött medencéket és fényes hegyvidékeket lehet látni, addig az Enceladus jeges felszíne egyenletesen fényes. Ennek az egyik oka az, hogy az Enceladus felszíne sokkal fiatalabb, mint a Földünk kísérőjéé.
A felvételt a Cassini űrszonda kislátószögű kamerája készítette 2015. szeptember 8-án.
A felvétel készítésekor az űrszonda 129 000 km távolságra volt az Enceladus felszínétől. A képen egy képpont 772 méternek felel meg.
A Cassini küldetés NASA, az ESA, és az olasz űrügynökség közös projektje.
További, részletes információk a Cassini-Huygens misszió weboldalán találhatók.
Tegnap volt 30 éve, hogy a Voyager-2 űrszonda 1986. január 24-én elhaladt az Uránusz mellett. Pontosabban, a NASA kronológiai nyilvántartása szerint ekkor lépett be az Uránusz rendszerébe, és 1986. február 25-én végleg elhagyta azt.
A Voyager–2 az amerikai Voyager-programban a második (egyben az utolsó) űrszonda. Az űrszonda eredeti neve Mariner Jupiter/Saturn B volt, de az űrszondát a kilövése előtt fél évvel átkeresztelték Voyager-2-re. Olvasd tovább
2016. január 11-én publikálta a NASA a Cassini küldetés weboldalán az alábbi felvételt.
A képet nézve nem lehet nem észrevenni a bolygó hatalmas méretét. A kép jobb alsó sarkában látható 1062 km átmérőjű Tethys hold eltörpül a Szaturnusz mellett. Olvasd tovább
