Akár jelentéktelenül kicsinek is nevezhetjük a soron következő holdfogyatkozást, mégis érdemes rászánni az időt a megfigyelésére, ha derült lesz. Részben kihívás is, ha egy ilyen pici részleges holdfogyatkozást is sikerült megfigyelnünk, részben pedig a tudomány jóslatainak ellenőrzése is, hogy tényleg bekövetkezik…
A most következő részleges holdfogyatkozás időadatai a következők (időadatok nyári időszámítás szerint vannak megadva – figyeljünk arra, hogy szombat/vasárnap hajnalban óraátállítás van, mert nyáriról téli időszámításra váltunk. Hajnali háromkor kettőre kell az órákat visszaállítani!)
VCSE – A 2023. október 28/29-i holdfogyatkozás lefolyásának illusztrációja. A belső szürke kör a Föld teljes árnyékát, azaz umbráját jelenti (egy ott, vagyis a födárnyékban tartózkodó megfigyelő teljesen eltakarva látná a Napot, vagyis teljes napfogyatkozás van ott – a Földön álló megfigyelőnek van holdfogyatkozás), a két körív között pedig az ún. félárnyék (penumbra; egy ott lévő megfigyelő a Napot részben, de nem teljesen eltakarva látná, vagyis részleges napfogyatkozást tapasztal – természetesen a Földön álló megfigyelő ilyenkor félárnyékos holdfogyatkozást lát). A Hold, amikor félárnyékban van, kevesebb fényt kap a Naptól, ezért a félárnyékos fogyatkozás idején kissé lecsökkent fényűnek, halványabbnak látjuk a szokásos telehold-ragyogáshoz viszonyítva. A részleges fogyatkozás azt jelenti, hogy a Holdnak csak egy része merül bele a Föld teljes árnyékába. Ez a képen a fogyatkozás közepén narancssárgával jelzett rész. A Föld légköre megtöri a napfényt és kevéske, narancsosra-vörösesre színezett fényt juttat az umbrába. Ezért a fogyatkozáskor nem teljesen tűnik el a Hold az égről, a részleges fogyatkozásban lévő része is narancsosan-vörösesen fénylik, ami szabad szemmel és távcsővel is megfigyelhető. A részleges holdfogyatkozás szabad szemmel és bármilyen távcsővel is érdekes látvány, derült időben jól megfigyelhető jelenség. – Forrás: Wikipédia
A félárnyékos fogyatkozás kezdete P1 = 2023. október 28-án 20:01:47 óra:perc:másodperc.
A részleges fogyatkozás kezdete U1 = 21:35:18.
A részleges fogyatkozás legnagyobb fázisa: 22:14:03.
A részleges fogyatkozás vége U4 = 22:52:39.
A félárnyékos fogyatkozás vége: 2023. október 29-én 00:26:20.
Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, a Holdnak csak – az észlelőtől nézve – alsó, picinyke része kerül földárnyékba.
Amennyiben derült idő lesz Zalaegerszegen, a részleges fogyatkozást 21:25 – 23:00 óra között közvetítjük, a linket itt a honlapunkon helyezzük el a közvetítéshez. A közvetítéshez hold- és bolygókamerát, valamint a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgáló 250/1200-as Newton-távcsövét használjuk.
A fogyatkozás egész Európából, így Magyarországról is, valamint Afrika teljes területéről, Ázsia nagyobb részéből, valamint Nyugat-Ausztráliából látszik.
Holdfogyatkozás-megfigyeléseiteket és élménybeszámolóitokat (vizuális, szöveges és rajzos, fotografikus, videós) a vcse@vcse.hu e-mail címre várjuk! Derült eget!
A következő holdfogyatkozások listája (2027-ig bezárólag):
2024. március 25.: Félárnyékos holdfogyatkozás lesz, Amerikából látszik a legjobban. Magyarországról egyáltalán nem látható, Ausztriából és attól nyugatabbra a holdnyugtakor a fogyatkozás kezdete figyelhető meg.
2024. szeptember 18.: Nyugat-Európából és Amerikából végig látható részleges holdfogyatkozás lesz. Európa többi részéből a fogyatkozás legvége nem látszik csak.
2025. március 14.: Teljes holdfogyatkozás lesz, legjobban Amerikából látható, ott teljes egészében. Európából a fogyatkozás kezdete látható a hajnali órákban holdnyugta előtt.
2025. szeptember 7.: Teljes holdfogyatkozás lesz, ami legjobban Ázsiából és Ausztráliából látható. Európából a fogyatkozás vége látható holdkeltekor.
2026. március 3.: Európából nem látható teljes holdfogyatkozás lesz.
2026. augusztus 28.: Amerikából jól látható részleges holdfogyatkozás lesz, Észak-Afrikából és Európából a fogyatkozás kezdete látható holdnyugtakor.
2027. február 20/21.: Európából, így Magyarországról is jól látható félárnyékos holdfogyatkozás lesz.
2027. augusztus 17.: Európa nagy részéből nem látható félárnyékos holdfogyatkozás. Jól észlelhető Amerikából, Új-Zélandról holdkeltekor és Kelet-Ausztráliából, illetve holdnyugtakor Portugáliából.
A 2023. június 17-én, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek a Dél Keresztje csillagképről, és a mellette elhelyezkedő Szeneszsák nevű sötétködről. A kép Skywatcher Star adventurer mechanikára rögzített Samyang 135 mm-es objektívvel és egy átalakított Canon 6D-vel készült, 65×90 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A feldolgozás Siril, Startools és Photoshop szoftverek segítségével történt.
Dél Keresztje és a Szeneszsák – VCSE – Ágoston Zsolt
A Dél keresztje (Crux) a déli égbolt legkisebb, de talán leglátványosabb csillagépe. Nevét a négy legfényesebb csillaga alkotta keresztről kapta, ezek: Acrux, Mimosa, Gacrux, delta Crucis. Ausztrália és Új-Zéland zászlaján is szerepel a csillagkép, illetve évszázadokon át segítette a hajósokat a navigációban, mivel a kereszt hosszabb tengelye majdnem pontosan a déli égi pólusra mutat.
A kereszttől balra lent látható a Szeneszsák sötétköd, az égbolt egyik leglátványosabb, legnagyobb kiterjedésű sötétköde. 15×50-es binokulárral megfigyelve még látványosabb volt, ahogy a kisebb tintapacák szétszabdalták a sűrű csillagmezőt. Ez az átlátszatlan csillagközi porfelhő eltakarja a mögötte lévő csillagok fényét, így egy látszólag csillagmentes űrt képez a Tejút közepén.
A Dél Keresztjében még megfigyelhető néhány nyílthalmaz is: a kereszt alján, az Acrux fölött látható NGC 4349, a kereszt bal oldalán, a Mimosátol balra lent található NGC 4755 és a kereszt közepe felé elhelyezkedő NGC 4439 és NGC 4337. A felvétel jobb alsó sarkában még az IC 2944 katalógusszámú Futó Csirke-köd is észrevehető.
A 2023. június 20-án, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Daru (Grus) csillagképben található, NGC 7552, 7582, 7590, 7599 katalógusszámú galaxisokból álló “Grus-kvartettről”. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 64×180 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Siril, Startools és Photoshop szoftverek segítségével történt.
VCSE – Grus kvartett – Fotó: Ágoston Zsolt
Itthonról egyáltalán nem figyelhető meg, annyira délen van. Namíbiában viszont hajnalban már észlelhető volt ez a galaxis-négyes. A négy nagy galaxison kívül számos kisebb, távoli csillagvárost is megfigyelhetünk.
A fénykép közepén az NGC 7582 spirálgalaxis látható, ami egy aktív, kettes típusú Seyfert galaxis: a magjában található különösen nagytömegű (10 millió naptömeg) fekete lyukba gáz áramlik, aminek hatására a mag vidéke kifejezetten világos, és erős rádióforrás. Átmérője 100 000 fényév körüli, megközelítőleg 70 millió fényévre található.
Tőle jobbra-lent az NGC 7590 spirálgalaxist láthatjuk, majd jobbra továbbhaladva a nála nagyobb NGC 7599 spirálgalaxist. A felvétel bal felső sarkában az NGC 7552 galaxist láthatjuk.
A négy galaxis távolsága a Földtől: 60-70 millió fényév, egymáshoz is közel helyezkednek el. Az NGC 7582 és az NGC 7552 is csillagontó galaxis.
Emlékszünk Pandóra szelencéjének történetére? Bár Pandóra neve azt jelenti, “minden ajándék”, mégis rossz emlékünk lehet róla. Bár megtiltották neki, hogy akárcsak a közelébe menjen, őt annyira furdalta a kíváncsiság, mi lehet benne, hogy kinyitott egy szelencét (kicsi dobozkát; más forrásokban hombárt), amiből kiszabadult a Betegség, a Bánat, a Szegénység, a Bűn, az Öregség – mire Pandóra megijedt, lecsapta a fedelet, így csak a Remény maradt a szelencében.
VCSE – Pandóra halmaza, vagyis az Abell 2744 jelű galaxishalmaz a James Webb Űrtávcső felvételén. A képskálát a jobboldali vízszintes szakasz adja meg (40 ívmásodperc, az átlagos telehold látszó méretének negyvenötöd része). A baloldali nyilak az égi irányokat mutatják, míg a legalsó sorban a szűrők nevei vannak, és hogy melyik szűrőnek milyen színt adtak a hamisszínes kompozit kép elkészítéséhez. A szűrők neveiben szereplő számokat százzal osztva a szűrő centrális hullámhosszát kapjuk mikrométerben, tehát pl. az F115W szűrő áteresztésének közepe 1,15 mikrométeren található. – Forrás: Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) https://esawebb.org/images/weic2220b/
Bevallom, elsőre meglepett a hír, amikor Bárány Attila jelezte, hogy a ZalaZone Ipari Parkba hívnak bennünket az idei Kutatók Éjszakája programra. Érdekes ötletnek tűnt a piramisépület tetejéről tartani távcsöves bemutatót. Már csak azért is, mert eredetileg 3-4 távcső elhelyezését tervezték a viszonylag kis méretű hely miatt.
VCSE – Készülődünk a holdkeltére – 2023. szeptember 29., ZalaZone Ipari Park. Fotó: Jandó Attila
