A következőkben márciusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap márciusban 6:00 (KözEI) körül kel, 17:45 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h, ahol UT a Universal Time, a világidő.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed március 3-án, újhold március 10-én, első negyed március 17-én, telehold március 25-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

03.03. 04:20 Az Antares 2 fokra az 55%-os holdsarlótól
03.11. 17:13 32 órás holdsarló 10 fok magasan a horizont felett
03.13. 20:00 A Jupiter 4 fokra a 16%-os Holdtól
03:20. 03:06 Tavaszi nap-éj egyenlőség
03.24. 23:00 A Merkúr a legnagyobb keleti kitérésben, 19 fokra a Naptól
03.26. 20:00 A telihold déli peremétől 37′-re látható a Spica, a horizont felett 12 fokkal

---

A Merkúr a hónap elején még nem látható, de 6-ától megfigyelhető a délnyugati látóhatár közelében, ekkor fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul, 24-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe a Naptól, másfél órával nyugszik utána.

A Vénusz napkelte előtt látható a keleti égen, láthatósága kedvezőtlen és gyorsan romlik. Fényessége -3,9 magnitúdó, átmérője 10″-re csökken, fázisa 0,91-ról 0,96-ra nő.

A Mars láthatósága a Nap közelsége miatt kedvezőtlen.

A Jupiter a Kos csillagképben látható késő estig, nyugati irányban. Fényessége -2,1 magnitúdó, látszó átmérője 35″.

A Szaturnusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható késő estig, nyugaton.

A Neptunusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint március 31-evasárnapig, utána nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap		JD (0h UT)	LST (Zeg)		Nap			Hold		Hold fázisa
				Kel	Delel	Nyugszik	Kel	Delel	Nyugszik	0h UT-kor
03. 01.	P	2460370.5	10:37:10	06:32	12:05	17:39	-	03:50	08:33	75%
03. 02.	Szo	2460371.5	10:41: 7	06:30	12:05	17:40	00:07	04:37	08:57	66%
03. 03.	V	2460372.5	10:45: 3	06:28	12:05	17:42	01:19	05:27	09:28	57%
03. 04.	H	2460373.5	10:48:60	06:26	12:05	17:43	02:31	06:23	10:11	46%
03. 05.	K	2460374.5	10:52:56	06:24	12:04	17:45	03:35	07:22	11:08	36%
03. 06.	Sze	2460375.5	10:56:53	06:22	12:04	17:46	04:30	08:23	12:21	26%
03. 07.	Cs	2460376.5	11: 0:49	06:20	12:04	17:47	05:12	09:24	13:44	16%
03. 08.	P	2460377.5	11: 4:46	06:19	12:04	17:49	05:44	10:22	15:11	9%
03. 09.	Szo	2460378.5	11: 8:42	06:17	12:03	17:50	06:09	11:18	16:40	3%
03. 10.	V	2460379.5	11:12:39	06:15	12:03	17:52	06:30	12:11	18:06	0%
03. 11.	H	2460380.5	11:16:36	06:13	12:03	17:53	06:49	13:02	19:32	1%
03. 12.	K	2460381.5	11:20:32	06:11	12:03	17:55	07:08	13:54	20:56	4%
03. 13.	Sze	2460382.5	11:24:29	06:09	12:02	17:56	07:29	14:46	22:21	10%
03. 14.	Cs	2460383.5	11:28:25	06:07	12:02	17:57	07:53	15:40	23:43	18%
03. 15.	P	2460384.5	11:32:22	06:05	12:02	17:59	08:22	16:34	-	28%
03. 16.	Szo	2460385.5	11:36:18	06:03	12:01	18:00	09:00	17:32	01:01	38%
03. 17.	V	2460386.5	11:40:15	06:01	12:01	18:02	09:48	18:28	02:10	48%
03. 18.	H	2460387.5	11:44:11	05:59	12:01	18:03	10:47	19:23	03:06	59%
03. 19.	K	2460388.5	11:48: 8	05:57	12:01	18:04	11:52	20:14	03:50	68%
03. 20.	Sze	2460389.5	11:52: 5	05:55	12:00	18:06	13:01	21:02	04:23	77%
03. 21.	Cs	2460390.5	11:56: 1	05:53	12:00	18:07	14:09	21:47	04:48	84%
03. 22.	P	2460391.5	11:59:58	05:51	12:00	18:09	15:17	22:28	05:08	91%
03. 23.	Szo	2460392.5	12: 3:54	05:49	11:59	18:10	16:23	23:08	05:24	95%
03. 24.	V	2460393.5	12: 7:51	05:47	11:59	18:11	17:28	23:47	05:39	98%
03. 25.	H	2460394.5	12:11:47	05:45	11:59	18:13	18:33	-	05:52	100%
03. 26.	K	2460395.5	12:15:44	05:43	11:58	18:14	19:39	00:26	06:06	100%
03. 27.	Sze	2460396.5	12:19:40	05:41	11:58	18:15	20:47	01:06	06:22	97%
03. 28.	Cs	2460397.5	12:23:37	05:39	11:58	18:17	21:57	01:48	06:39	93%
03. 29.	P	2460398.5	12:27:34	05:37	11:58	18:18	23:09	02:34	07:01	88%
03. 30.	Szo	2460399.5	12:31:30	05:35	11:57	18:20	-	03:23	07:29	81%
03. 31.	V	2460400.5	12:35:27	06:33	12:57	19:21	00:19	05:16	09:07	72%

Messier-halmaztrió a Hajófarában

A Puppis (Hajófara) csillagképben három Messier-objektum is van, mindhárom nyílthalmaz. Jelöléseik: M46, M47 és M93. Az NGC-katalógusban is szerepelnek, számaik sorra NGC 2437, NGC 2422 és NGC 2447.

Valaha volt egy Argo Navis (az argonauták hajója) nevű csillagkép, de a csillagászok túl nagynak találták és három részre bontották. Ezek ma a Carina (Hajógerinc), Vela (Vitorla) és a Puppis (magyarul: Hajófara). Ez a szétosztás 1763-ban történt és Nicolas Louis de Lacaille nevéhez fűződik.

Az M46 és az M47 igen közel látszik egymáshoz az égbolton, mindössze 1,5 fokra (három látszó telehold-átmérőre) vannak egymástól. Gazdag téli Tejút-beli csillagmezőben látszanak. 10×50-es binokulárral egyszerre is megfigyelhetők, egy látómezőben lesznek. Ha közepes amatőrtávcsővel, nagy nagyítással vizsgáljuk az M46-ot, akkor bónuszt is kapunk: egy planetáris ködöt is észrevehetünk a nyílthalmazban, az NGC 2438-at. Ezt érdemes nagy nagyítással észlelni. E két halmaz az égi egyenlítőtől 14 fokkal délre helyezkedik el, tehát olyan 29-30 fok magasan delelnek tőlünk nézve.

Az M46 és az M47 kereséséhez a Szíriusztól érdemes elindulni, tőle kb. 13 fokkal keletre helyezkedik el a két halmaz.

Az M93 nehezebb objektum, mert halványabb is az előzőeknél, és -23 fokos deklinációja azt jelenti, hogy Magyarországról nézve csak kb. 20 fokkal emelkedik a horizont fölé még delelése idején is.

A Messier 47 a nyugatibb fekvésű halmaz, +4,4 magnitúdóval összfényeséggel ragyog, így jó égen akár szabadszemes is lehet éles szemű megfigyelők számára. Egy kis teleszkóp körülbelül 30 csillagot mutat meg féltucatnyi fényesebb elem között, és sokkal több látható 250 mm-es távcsövön keresztül. Az M47-nek tucatnyi fényes csillaga vizuálisan mély benyomást kelthet.

Van egy közeli, hetes magnitúdójú összfényességű kis halmaz is a három Messier-halmaz közelében, ez az NGC 2423. Alig több mint fél fokkal észak-északkeletre fekszik az M47-től. A képek azt mutatják, hogy ez a halmaz összességében kevésbé kerekded alakú, mint a Messier-számokkal bíró szomszédai, és nem emelkedik ki annyira a háttérből, inkább beleolvad a gazdag Tejútmezőbe.

A Messier 46, amely mindössze 1,3°-ra fekszik az M47-től, az égen közeli szomszédjától kelet-délkeletre, hasonló látszólagos átmérővel rendelkezik, de lényegesen halványabban fénylik: emiatt összfényessége is csak +6,1 magnitúdó. Hiányzik belőle az M47 fényesebb tagjainak közvetlen hatása, de ezt kompenzálja azzal, hogy gazdagabb halványabb csillagokban, így egy nagyon laza gömbhalmaz megjelenését kelti. 10-15 cm-es távcsövek több mint 100 csillagot képesek felfedni egy átlátszó és hold nélküli éjszakán egy sötét égbolton az M46-ban.

Az M46 és az M47 nem közeli szomszédok a térben; körülbelül 4500 fényév távolságával az M46 két-háromszor távolabb van tőlünk, mint az M47.

Az M93 kis gyémántok ragyogásának tűnhet a távcsövekben, zsúfolt csillagmezőben. Az M93-nak körülbelül 80 könnyen megfigyelhető csillaga van, amelyek igazoltan halmaztagok (a sajátmozgás és a távolság alapján egybetartoznak). Mindhárom halmaz március elején este kilenc óra tájban delel, ekkor a legjobban és legkényelmesebben megfigyelhetők az év folyamán.

(Astronomy Now cikke alapján)

 

---

Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, az M37, az M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

Kora estétől megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Sötétedéstől már láthatók a Hajófara és az Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, az M47, az M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.

Az Egyszarvúban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé.

Sötétedéstől megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Este kilenc-tíz óra körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Sötétedéstől kezdve megfigyelhetők a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).

Az ajánló összeállításához a Meteor évkönyvet és a Stellariumot használtuk, március 15-i dátummal.