Egy -2,7 mg-s meteor pályájának kiszámítására kértek minket. Normál esetben a -4 mg-nél halványabb meteorok pályaszámítását néhány hónappal a feltűnés után végezzük el, amikor már minden, havi bontású észlelési adat fel van töltve a meteoros adatbázisba (kezelője: Tepliczky István). Ilyen halványabb meteorokból havonta akár több száz, nagyobb rajok jelentkezése esetén akár ezres nagyságrendű pályát is lehet számolni, ezt tehát automatizáltuk, és a program néhány havonta frissíti az adatbázist. Ennyi meteor pályáját egyesével kiszámítani természetesen időpazarlás lenne. Ezeket a pályaszámításokat új rajok felfedezésére, a régebbről ismertek pályájának pontosítására használjuk, és velük a naprendszerbeli por eredetét és fejlődését tanulmányozzuk.

A -4 mg-nél fényesebb meteorok már tűzgömbnek számítanak, és ezek pályaszámítását rutinszerűen pár napon belül elvégezzük. Egy -8 mg-s meteorból már le is eshet valami, bár ehhez kedvező körülmények összejátszása kell (pl. nagyon kicsi meteorsebesség, hogy alacsonyra le tudjon jönni a meteoroid a légkörben). Egy -10 mg-s tűzgömbből már biztosan leesik valami, bár általában csak nagyon kicsi darab, amit nagyon nehéz megtalálni, és ezért ritkán indulnak neki megkeresni olyan bonyolult vidéken, mint Európa. Egy telehold-fényességű (-13 mg-s) tűzgömbből, különösen, ha hangrobbanás is kíséri, egészen biztosan leesik akkora darab, hogy könnyen megtalálható lenne, ha jó észlelések vannak a pályájáról, ezeket tehát a feltűnést követő pár órán belül részletes pályaszámításnak vetjük alá.

Mi az oka hát, hogy e -2,7 mg-s meteor pályáját mégis gyorsan kiszámoltuk? Egyfelől az, hogy barátaink nagyon kíváncsiak voltak rá, és ezt szeretnénk kielégíteni. Másfelől, kifejezetten jó észlelések születtek róla, három kamerán (HUPOL, HUSUL, HULUD1) rajta van teljes egészében a meteor. E három kamera adataiból 12 méter pontossággal tudtuk az észlelőtől való távolságot meghatározni! (Összehasonlításul: ez ritkán sikerül 100 méternél pontosabban.) Egy negyedik kamera adatait is megkaptuk, a HULUD3-ét, ez azonban nem látta a meteor teljes pályáját. Ezért kizártuk a további vizsgálatból, hogy csak a legszebb, legjobb észleléseket használhassuk.

A HULUD1 kamera képe a jelenségről (Berkó Ernő, Ludányhalászi)
A HULUD1 kamera képe a jelenségről (Berkó Ernő, Ludányhalászi)
A HUPOL kamera képe a jelenségről (Polaris Csillagvizsgáló, Perkó Zsolt, Igaz Antal, Budapest)
A HUPOL kamera képe a jelenségről (Polaris Csillagvizsgáló, Perkó Zsolt, Igaz Antal, Budapest)
A HUSUL kamera képe a jelenségről (SACSE LINK: www.sacse.hu,www.sacse.hu, Kiss Szabolcs)
A HUSUL kamera képe a jelenségről (SACSE LINK: www.sacse.hu,www.sacse.hu, Kiss Szabolcs)
A HULUD3 kamera csak a meteor végét látta (Berkó Ernő, Ludányhalászi)
A HULUD3 kamera csak a meteor végét látta (Berkó Ernő, Ludányhalászi)

A meteor a HULUD1-től 110 km-re tűnt fel, a HUPOL-tól 140 km-re, a HUSUL-tól pedig 150 km-re (kerekített, közepes távolságok). 63 km-es pályáját alégkörben 57,4 +/- 0,3 km/sec sebességgel futotta be, tehát kicsivel több, mint 1 másodpercig volt látható az égen. Vizuális megfigyelésről nincs tudomásunk. Földfelszínre vetített pályáját a mellékelt kép mutatja.

vcse_05

A meteor Magyarországtól északra tűnt fel, Szlovákia felett, Tugártól Zsember felé haladt. A földfelszín felett 113,7 +/- 1,4 km magasságban tűnt fel és 89,3 +/- 0,9 km magasságban hunyt ki.

vcse_06
A meteor magasságváltozásai a HULUD1 + HUPOL kamerapárosításból. Vízszintesen az idő van feltüntetve (23:17:00 UT-tól kezdve), függőlegesen pedig a földfelszín feletti magasság km-ben. Az elfordított négyzetek az egyes képkockákról lemért magasságokat tartalmazza, amiket folytonos vonallal is összekötöttünk. A három kamera képeiből hatféle párosítás volt képezhető, amiből három pár független, és ezek kombinációja (átlaga) adta a végeredményt és a hibát.

vcse_07A meteor érdekes, kissé szokatlan sebességváltozásai a HULUD1 + HUSUL kamerapáros alapján. A végső sebességeket és sebességváltozásokat szintén az összes kamera összes lehetséges, független kombinálásával kaptuk meg.

A meteor naprendszerbeli pályájára utaló pályaelemel a következők voltak:

Radiáns: RA=239,7 +/-0,2 fok, D=29,7 +/- 1,7 fok (ACB: 233,3°, 27°)
Sebesség: 57,4 +/- 0,3 km/s (58 km/sec)
Inklináció=99+/-2 fok (105°)
excentricitás = 1,07 +/- 0,06 (0,99)
Napközelség: 0,98 CSE (0,98 CSE)
Felszálló csomó hossza: 323,01 fok (310°)
Perigeum argumentuma: 187,4 +/- 0,7 fok (175°)

Elképzelhető, hogy a tűzgömb a 2012-ben felfedezett Alfa Corona Borealidák (ACB) rajhoz tartozik (ld. J. Greaves,http://adsabs.harvard.edu/abs/2012JIMO…40…16G A fenti kis táblázatocskában zárójelben álló számok éppen az ACB-raj közepes pályaelemeit jelentik. Mivel a meteorrajok a térben szétszóródnak idővel, a rajtagok pályája, és így pályaelemei természetszerűleg eltérnek az átlagostól. Ezt figyelembe véve, ez egy ACB-meteor volt. Az IAU MDC-ben csak 15 ACB-meteor pályáját ismerik.

A meteornak az egyik érdekessége tehát, hogy nemrég felismert, alig ismert rajból jött. Másik érdekessége a sebességváltozása. Kezdetben lassult, ahogy minden más normális meteor is teszi. Azután azonban a lassulás megállt, és a hullócsillag végén látható pukkanás árnyalatnyit ismét felgyorsította a meteort, amely kihunyásáig egyre gyorsulva mozgott. Mintha csak a meteor szerkezete többrétegű lett volna (nem pedig egyenletesen kitöltött, homogén), és a belsejére túl nagy erő, hő és nyomás hatott, ami felrobbantotta, amit pukkanásként láttunk. Ez azonban valószínűleg nem volt gömbszimmetrikus robbanás, lehet, hogy csak egyik irányba tört ki az anyag gejzírszerűen (közelítőleg hátrafelé), ami rakéta módjára felgyorsította a megmaradt testet, ami aztán elégett.

A meteor tömege 1-2 gramm lehetett csupán, fényességét sebességéből származó nagy mozgási energiája adta. Magasan hunyt ki, nem esett le belőle semmi, elégett odafenn.

{:hu}

VCSE - Messier 42 - dr. Preczlik Gábor
VCSE – Messier 42 – dr. Preczlik Gábor

 

Megnevezés : Messier 42
Osztályozás:  diffúz köd
Dátum/idő: 2015. február 20-án KOZEI 20:15 – 20:40
Felszerelést: 50/750 SN MEADE LXD 55 mechanika
Okulár/Nagyítás. :
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: 7/10, 8/10
Páratartalom: enyhén párás
Hőmérséklet: 2°C
Szél:
Észlelés helye : Magyarország
Észlelő : dr. Preczlik Gábor

 

Péntek este arra gondoltam, ki kellene próbálnom a 15cm-es (150/750) SN távcsövemet a bolygózó kamerával az Orion ködre. 12-13 mp-s képeket lőttem 1280×960 méretben, és folyamatosan. Előtte a Jupiteren állítottam élességet és összesen 42 képet lőttem. tizenhárom sötét képet is mellé. Azt hogy jó helyen vagyok a köd belsejében lévő feltűnő három csillag mutatta. Az első sorozat nem sikerült, mivel csak félig voltam benne a kamera képében… 🙂 aztán a másodikban sok volt a rögzítési idő, mert beégtek a belső részek, aztán a harmadik sorozat lett jó, ma is kimennék lőni mondjuk egy órát, hogy mennyivel lesz részletesebb a kép, de ez a szél esélytelenné tesz. Primer fókuszt alkalmaztam, vagyis nem használtam semmilyen nagyítást, ezzel a kamerával ekkora a látómező alapból. Ugyanezzel csináltam a VCSE távcsővel a Jupiter képeket is. A fekete fehér kamera hangulatos képet ad.A problémák a feldolgozásnál kezdődtek, mert a windows nem akarta elfogadni a videót (ami 42 képből állt), ezért ki kellett mentenem a videóból az ép képeket. Egy veszett el a 43. kép…Ezek után a deep sky stecker tudta a dolgát, de az IRIS is , csak ott nem vontam le a sötét képeket. A bolygókamera nem vallott kudarcot, csak hát sok kompromisszumra van szükség ha másra szeretném használni, mint amire való… Mondjuk, elég sokba kerül ahhoz képest, hogy “ne lehessen másra is” használni. A videó KOZEI 20.15 és 20.40 között készült el.

{:}{:en}

VCSE - Messier 42 - dr. Preczlik Gábor
VCSE – Messier 42 – dr. Preczlik Gábor

 

 

 

Subject : Messier 42
Classification: diffuse nebula
Date/time: 2015. február 20-án KOZEI 20:15 – 20:40
Equipment: 50/750 SN MEADE LXD 55 mechanika
Eyepieces/Mag. :  –
Seeing, Transparency: 7/10, 3/5
Humidity:  low
Wind:
Temperature:
Observing Loc. : Hungary
Observer : dr. Preczlik Gábor

 {:}

{:hu}

VCSE - Messier 44 - Földvári István Zoltán
VCSE – Messier 44 – Földvári István Zoltán

 

 

Megnevezés : Messier 44
Osztályozás: nyílthalmaz
Dátum/idő: 2015.02.14. 21:54UT
Felszerelést: 80/900mm SW refraktor
Okulár/Nagyítás. :
Légkör átlátszóság/nyugodtsága:
Páratartalom:
Hőmérséklet:
Szél:
Észlelés helye : Budapest
Észlelő : Földvári István Zoltán

Tavaly év vége felé már észleltem ezt a hihetetlenül szép csillaghalmazt. Akkor egy mindössze 8×30-as szovjet monokulárt használtam az észlelésére, de már akkor tudtam hogy nagyobb műszerrel is meg kell lesnem. 2015 február 14-én aztán eljött a pillanat. A látómezőben hirtelen hihetetlen csillagmező “robbant” be ahogy pásztáztam pozícióját. Percekig néztem a kettős meg többes csillagokat, a halványabb “háttértagokat” és képtelen voltam betelni a látvánnyal, pedig egy igazi kommersz halmazról van szó. A formáció legjellegzetesebb része egy karácsonyfa alak, ezt +5 +6ms fehéres tagok formálnak meg és csúcsa éppen É-i irányba mutat. Az egész halmaznak csak a központi része fér a LM-be, mérete kb 2 fok lehet.

Gyönyörű csillagmező ami kettősök terén is tartogat célpontokat. Egyszer majd készítek egy több látómezős, nagyobb lefedettségű grafikát is róla.
A rajz, távcső mellett készült helyi vázlat alapján készített digitális, változatlan verziója. (GIMP){:}{:en}

VCSE - Messier 44 - Földvári István Zoltán
VCSE – Messier 44 – Földvári István Zoltán

 

Subject : Messier 44
Classification: open cluster
Date/time: 2015.02.14. 21:54UT
Equipment: 80/900mm SW refraktor
Eyepieces/Mag. :
Seeing, Transparency:
Humidity:
Wind:
Temperature:
Observing Loc. : Budapest
Observer : Földvári István Zoltán

 {:}

2015. február 2-án a csurgói Eötvös József Általános Iskolában, az iskola névadójának halálának évfordulója alkalmából „Eötvös napot” tartottak. Egyesületünket az iskola igazgatója, Simon Mihály megkereste, hogy ha az időjárás engedi tartsunk távcsöves bemutatót a gyerekeknek. Ezzel párhuzamosan pedig mobil planetárium segítségével Illés Tibor tartott égismertetőt, mi a távcsöves bemutatóért voltunk felelősek. Egyesületünk részéről a bemutatót Bognár Gábor tartotta.

Mivel az időjárás az esti órákban nem a legkedvezőbb arra, hogy gyerekek számára távcsöves bemutatót tartásra, és mivel a rendezvény a délutáni órákban véget ért, ezért a Nap bemutatásában állapodtunk meg.

A bemutatóra egy 120/1000-as, napészlelésre átalakított Newton-távcsövet használtunk. A távcső fő- és segédtükréről a fényvisszaverő alumínium réteg el lett távolítva. Így a távcső úgy működött, mint egy két Herschel-prizmát tartalmazó rendszer. A további fénycsökkentést polárszűrő-párossal és színszűrővel oldottuk meg.

Simon Mihály, az iskola igazgatója észlelés közben.
Simon Mihály, az iskola igazgatója észlelés közben.

A távcső összeszerelését követően, Simon Mihály, az iskola igazgatója és egyben fizikatanára segített nekünk kiválasztani a bemutatóhoz legmegfelelőbb szűrő összeállítást. A légköri körülmények és a vizuális látvány az OIII szűrő és a két polárszűrő használatának kedvezett. Bár gyönyörű kék volt az ég, a légkör nyugodtsága sajnos nem tette lehetővé, hogy 70x-es nagyításnál nagyobbat alkalmazzunk. Így a bemutató célja a teljes napkorong bemutatása volt.

VCSE - Nap észlelés.
VCSE – Nap észlelés.

Az észlelés során a gyerekek megcsodálták a napfoltok finom szerkezetét, és ha a levegő mozgása engedte, akkor megpillantották a peremen lévő napfoltok körül izzó fáklyamezőket. Érezték a Föld forgását, ahogy a látómezőből kiúszott a Nap korongja. Ismerkedtek a távcső kezelésével, ahogy megpróbálták a „menekülő” napkorongot „visszaterelni” a látómező közepébe. Megtanulták hogyan kell egy távcsőbe pillantani, felfedezni a látómezőt.

VCSE - Az első észlelők.
VCSE – Az első észlelők.

Mivel az időjárás kezdetben nem kedvezett a bemutatónak, ezért a rendezvény kezdetekor a bemutatót nem jelentették be az iskolában. Ám ahogy a szél elfújta a felhőket és lehetőség nyílott az észlelésre, gyorsan elterjedt a távcsöves bemutató híre.

Kisebb, 5-10 fős csoportokban érkeztek a távcsőhöz az érdeklődök. De az iskola dolgozóit, a gyerekekhez érkező szülőket is bevontuk az észlelésbe. Érdekes dolog volt, hogy a szülők általában nem akartak a távcsőbe pillantani, viszont igen boldogok voltak, amikor látták, hogy a gyerekük lelkesen néz a távcsőbe és mondja, hogy mit lát. Érdekes volt látni a szülő és gyermeke arcát. Nem volt egyértelmű kinek volt az észlelés nagyobb élmény? A gyereknek vagy a szülőnek?

Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy Simon Mihály igazgató úr tanácsára a távcsövet úgy helyeztük el, hogy aki bejön vagy kimegy az iskolából az mindenképpen elhaladjon mellette.

VCSE - Összecsomagoltuk a felszerelést.
VCSE – Összecsomagoltuk a felszerelést.

Sajnos a lenyugvó Nap és a közelben lévő fák miatt nem lehetett másfél óránál hosszabb bemutatót tartani. Ahogy a lenyugvó Nap a közeli fák takarásába került, a távcsövet összecsomagoltuk, és vártuk a rendezvény végét, segítettünk a mobil planetárium összepakolásában.

Egy fényes, a MetRec szoftver szerint kb. -4 mg-s tűzgömb tűnt fel 2015. február 2-án 22:47:45 UT-kor Magyarország felett, a Balatontól délnyugatra. A tűzgömböt kissé felhős, a telehold által megzavart égrészen rögzítette a HUBEC meteorkamera (Becsehely, Zala megye, Igaz Antal kamerája (www.videometeor.hu), operátor: Perkó Zsolt, NAE (www.nae.hu) és a HUVCSE02 meteorészlelő videokamera (Bajai Csillagvizsgáló (www.bajaobs.hu), VCSE kamerája, operátor: Csizmadia Szilárd) rossz, párás-cirruszos égen. A tűzgömb fényessége Becsehelyről -2,3 magnitúdó, Bajáról -5,2 magnitúdó volt, de tudjuk, hogy a MetRec a nagyon fényes meteorok fényességét 1-2 magnitúdóval halványabbnak méri. Lényeges, hogy ezek a kamerák inkább a vörös-infravörös fényre érzékenyek, a szem pedig a látható fényre, ami szintén okozhat 1-2 magnitúdó (vagy több) eltérést a vizuálisan érzékelt és a videokamerák által rögzített meteorfényességben. Ezért vizuálisan akár -6…-8 mg is lehetett ez a tűzgömb.

VCSE - A HUBEC összegzett felvétele a jelenségről
VCSE – A HUBEC összegzett felvétele a jelenségről
VCSE - A HUVCSE02 összegzett felvétele a jelenségről
VCSE – A HUVCSE02 összegzett felvétele a jelenségről

A két kamera képeire alapozva Csizmadia Szilárd számításai szerint ez egy Szigma Bootida-rajtag volt. Földfelszínre vetített pályáját az alábbi ábra mutatja be. A feltűnés a Tolna megyei Úzdtól kissé nyugatra történt 104 km magasan, az eltűnés pedig a Somogy megyei Bössü és Gölle községek között történt, 82 km földfelszín feletti magasságban.

vcse_03

A tűzgömb tehát 104 +/- 5 km földfelszín feletti magasságban tűnt fel, 82,8 +/- 0,4 km földfelszín feletti magasságban tűnt el. 59,1 +/- 0,7 km/sec sebességgel mozgott a légkörben (ez a sebesség megfelel 212 760 km/óra sebességnek!).

Pályaelemei a következők voltak (zárójelben az IAU MDC-ből vett átlagos Szigma Bootida-pályelemek (a radiáns pozíciója a feltűnés időpontjára átszámolva), amikhez képest lehet hasonlítani ennek a tűzgömbnek a pályáját):

Radiáns helyzete:

RA = 220,64° (219,7°)

D = +27,64°(24,7°)

Inklináció: 107,4° +/- 0.5° (110,6°)

Nagy omega (felszálló csomó hosszúsága, ang. Node): 312.86° (308,3°)

Kis omega (napközelség hossza, perigeum argumentuma, ang. Peri): 213.9° +/- 1.0° (216,8°)

Excentricitás: 0.935 +/- 0.056 (0,881)

Napközelség (q): 0.905 CSE (0,892 CSE)

Fél nagytengely (a): 13,86 (7,5 CSE)

Naptávolság (Q): 26,82 CSE

A pályaelemek összehasonlítása alapján kétséget kizáróan egy tipikus Szigma Bootida-meteor volt a jelenség. A meteoroid a Föld légkörével való ütközése előtt olyan pályán keringett, amit az alábbi ábra mutat:

A meteoroid a Föld légkörével való ütközése előtti pályája
A meteoroid a Föld légkörével való ütközése előtti pályája

Ezen az ábrán a számok Csillagászati Egységeket jelentenek. A szaggatott vonalak belülről kifelé a Föld, a Mars és a Jupiter pályáját jelentik. A folytonos vonal a meteoroid pályaellipszisének egy részlete. Az északi ekliptikai pólus a felfelé mutató tengely irányában van.

A légkörbelépő meteoroid tömegét csak bizonytalanul tudjuk megbecsülni, mert a MetRec csak egy 30×30 pixelszámú négyzeten belül összegzi fel a fényességet, ami ezen kívülre szóródik, azt nem veszi figyelembe. Ha -7 mg-snek vesszük közelítőleg a tűzgömb fényességét, akkor ebből, a sebességéből és légkörbelépési szögéből tömegére mindössze 32 grammot kapunk. A meteor sűrűségét nem tudjuk, de ha pl. kőmeteorit volt, akkor a kőmeteoritok sűrűségére – bár az is változik típusról típusra – vegyünk pl. 3,7 gramm/köbcentimétert, ekkor a gömb alakúnak tekintett meteoroid sugara mindössze 1,3 cm volt (kerekítve). Más sűrűségekre mindenki kiszámolhatja a méretet maga, de az jól látszik, hogy a meteoroid átmérője kb. 2,6 cm körül lehetett, vagyis nagyon kicsi. A kis tömeg, a relatíve kis fényesség, a magas kialvási magasság miatt legvalószínűbb, hogy ebből nem hullott le semmi, nem érdemes keresni.

A meteor sebességének változása.
A meteor sebességének változása.
A meteor magasságának változása.
A meteor magasságának változása.

(A hullás olyan meteorok esetében valószínű, amelyekből legalább 100 gramm marad, és alacsonyra, 15-25 km földfelszín feletti magasságba lejönnek, és kicsi a sebességük, 11-25 km/sec.)

A Szigma Bootidák egy nemrégen felfedezett raj, mindössze 16 rajtagja volt eddig ismert. Segon és munkatársai a WGN 42/6-os számában publikálták pályaelemeit 2014. decemberében. A raj január 22-től február 2-ig aktív, január 28-i maximummal. Ezek az adatok és pályaelemei a jövőben nyilván pontosításra kerülnek. A raj szülőégitestje ismeretlen. A mi vizsgálataink az ilyen kevéssé ismert rajoknál segíthetnek az ismert rajtagok és pontos pályák számának növelésében, és ezzel jelentősen javíthatják a pályaelemek pontosságát, illetve annak megismerését, térben mennyire szóródtak szét a rajtagok. (Öregebb raj tagjai jobban széttartó pályákon mozognak a Naprendszerben.) Ez pedig elvezethet a szülőégitest azonosításához, ezzel pedig az üstökösök felbomlásának folyamatát és a naprendszerbeli por fejlődését tanulmányozhatjuk.