Csikóhal-sötétköd (Barnard 150) - Galambos Gábor

VCSE - A Csikóhal-köd (Barnard 150, B150, LDN 1082). Távcső: SkyWatcher Quattro 200P (200/800 Newton), mechanika: SkyWatcher EQ-6R Pro GoTo, szűrő: Astronomik L2 UV/IR 2 — VCSE – A Csikóhal-köd (Barnard 150, B150, LDN 1082). Távcső: SkyWatcher Quattro 200P (200/800 Newton), mechanika: SkyWatcher EQ-6R Pro GoTo, szűrő: Astronomik L2 UV/IR 2″, kamera: ASI 294MC Pro. Átlátszóság: 4. Nyugodtság: 7. Expozíciós adatok: 148×180 s (7h 24′), gain121, f/4, 40/20-20/60 db dark/flat/flat-dark. Helyszín: Makói úti kilátó, Tótkomlós környékén. – Kép: Galambos Gábor

A Barnard 150 (B 150) sötétköd a Cepheus csillagkép irányában, a Földtől mintegy 1200 fényév távolságban helyezkedik el. A csillagkép felé tekintve látható porfelhők tulajdonképpen a Tejútrendszer molekulafelhőinek részét képezik. Az B 150 egy sűrű, poros ködösség, mely jellegzetes formája miatt Csikóhal-köd néven is ismert.

A XX. század elején Edward Emerson Barnard, amerikai csillagász rendszerezte és katalogizálta a sötétködöket. Munkájának eredménye Barnard-katalógusként, a benne eredetileg felsorolt 182 db sötétködök pedig Barnard-objektumokként váltak ismertté. A csillagász halálát követően, 1927-ben kiadott, kibővített katalógusban a Barnard-objektumok száma már 300 db fölé emelkedett.

A Csikóhal-köd 1962-ben az LDN (Lynd’s Dark Nebulae) katalógusba is bekerült, ahol az LDN 1082 azonosítót kapta.

Az LDN 1082 sötét köd 1° hosszúságúnak látszik az égbolton. Maga a köd három fő részből áll, melyek az LDN 1082 A, B és C jelöléseket kapták. E sűrű ködösségekben kis tömegű csillagok születnek, melyek csak infravörös tartományban érzékelhetőek.

A poros háttérből kiemelkedő sűrű köd és a látómezőben ragyogó színes csillagok igazán szép látványt tárnak elénk.

Az objektumot 2023 nyarán két éjszakán keresztül, július 17-én és 23-án fotóztam.

A Barnard-katalógusról bővebben itt lehet olvasni.

Lynds sötétköd és emissziós (fényes) köd katalógusáról itt írtak bővebben.