A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap áprilisban 6:00 (NYISZ) körül kel, 19:30 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed április 2-án, újhold április 8-án, első negyed április 15-én, telehold április 24-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ-2 óra):
04.06. 06:00 A 10%-os holdsarló, a Mars és a Szaturnusz hármas együttállása
04.07. 14:00 A Vénusz 2 fokra a 2%-os fázisú Holdtól
április 8: Magyarországról nem látható teljes napfogyatkozás
04.09. 17:57 24 órás holdsarló 6 fok magasan a horizont felett
04.10. 18:00 A Jupiter 3 fokra az 5%-os holdsarlótól
04.14.             A 130P/McNaught-Hughes üstökös perihéliumban
04.15.            Az Áprilisi Piscidák meteorraj maximuma
04.18. 15:00 A Merkúr 2 fokra a Vénusztól
04.20.            A 32P/Comas-Sola üstökös perihéliumban
04.21.             A 12P/Pons-Brooks üstökös perihéliumban
04.22.             A Lyridák meteorraj maximuma
04.26. 21:00 Az Antares 1 fokra a 91%-os holdtól
04.30.             A 299P/Catalina-PANSTARRS üstökös perihéliumban

---

A Merkúr a hónap elején még megfigyelhető nyugati irányban, 1-én másfél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan romlik, 7-én már csak 30 perccel nyugszik a Nap után, 11-én alsó együttállásban van a Nappal, csak 25-étől lehet hajnalban keresni.

A Vénusz láthatósága a Nap közelsége miatt kedvezőtlen.

A Mars láthatósága a Nap közelsége miatt kedvezőtlen.

A Jupiter a Kos csillagképben látható kora estig, nyugati irányban. Fényessége -2,0 magnitúdó, látszó átmérője 33″.

A Szaturnusz láthatósága a Nap közelsége miatt kedvezőtlen.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható a hónap első felében koraestig, nyugaton. Utána már nem figyelhető meg.

A Neptunusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint március 31-e vasárnapig, utána nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap		JD (0h UT)	LST (Zeg)		Nap			Hold		Hold fázisa
				Kel	Delel	Nyugszik	Kel	Delel	Nyugszik	0h UT-kor
04. 01.	H	2460401.5	12:39:23	06:31	12:57	19:22	02:26	06:13	09:58	62%
04. 02.	K	2460402.5	12:43:20	06:29	12:56	19:24	03:23	07:12	11:02	52%
04. 03.	Sze	2460403.5	12:47:16	06:27	12:56	19:25	04:08	08:09	12:19	41%
04. 04.	Cs	2460404.5	12:51:13	06:25	12:56	19:26	04:42	09:08	13:42	30%
04. 05.	P	2460405.5	12:55: 9	06:24	12:55	19:28	05:09	10:03	15:07	20%
04. 06.	Szo	2460406.5	12:59: 6	06:22	12:55	19:29	05:31	10:55	16:33	11%
04. 07.	V	2460407.5	13: 3: 3	06:20	12:55	19:31	05:51	11:47	17:58	5%
04. 08.	H	2460408.5	13: 6:59	06:18	12:55	19:32	06:09	12:38	19:23	1%
04. 09.	K	2460409.5	13:10:56	06:16	12:54	19:33	06:29	13:30	20:48	0%
04. 10.	Sze	2460410.5	13:14:52	06:14	12:54	19:35	06:51	14:24	22:14	2%
04. 11.	Cs	2460411.5	13:18:49	06:12	12:54	19:36	07:19	15:20	23:37	7%
04. 12.	P	2460412.5	13:22:45	06:10	12:54	19:37	07:54	16:19	-	14%
04. 13.	Szo	2460413.5	13:26:42	06:08	12:53	19:39	08:39	17:17	00:52	23%
04. 14.	V	2460414.5	13:30:38	06:06	12:53	19:40	09:35	18:14	01:56	32%
04. 15.	H	2460415.5	13:34:35	06:05	12:53	19:41	10:39	19:08	02:47	42%
04. 16.	K	2460416.5	13:38:32	06:03	12:53	19:43	11:48	19:58	03:24	52%
04. 17.	Sze	2460417.5	13:42:28	06:01	12:52	19:44	12:58	20:44	03:52	62%
04. 18.	Cs	2460418.5	13:46:25	05:59	12:52	19:46	14:06	21:27	04:14	71%
04. 19.	P	2460419.5	13:50:21	05:57	12:52	19:47	15:13	22:07	04:31	79%
04. 20.	Szo	2460420.5	13:54:18	05:56	12:52	19:48	16:18	22:46	04:46	86%
04. 21.	V	2460421.5	13:58:14	05:54	12:51	19:50	17:23	23:25	05:00	92%
04. 22.	H	2460422.5	14: 2:11	05:52	12:51	19:51	18:28	-	05:14	96%
04. 23.	K	2460423.5	14: 6: 7	05:50	12:51	19:52	19:36	00:04	05:29	99%
04. 24.	Sze	2460424.5	14:10: 4	05:49	12:51	19:54	20:46	00:47	05:46	100%
04. 25.	Cs	2460425.5	14:14: 0	05:47	12:51	19:55	21:59	01:30	06:06	99%
04. 26.	P	2460426.5	14:17:57	05:45	12:51	19:56	23:11	02:20	06:32	96%
04. 27.	Szo	2460427.5	14:21:54	05:44	12:50	19:58	-	03:12	07:07	91%
04. 28.	V	2460428.5	14:25:50	05:42	12:50	19:59	00:18	04:08	07:54	84%
04. 29.	H	2460429.5	14:29:47	05:40	12:50	20:01	01:18	05:06	08:54	76%
04. 30.	K	2460430.5	14:33:43	05:39	12:50	20:02	02:07	06:04	10:06	66%

Az Oroszlánok barlangja, a Leo Triplet
Sue French: Deep-sky Wonders 91-92. o.

Az északi féltekén tavasszal az Oroszlán (Leo) uralja az esti égboltot, amely egyike az állatövi csillagképeknek. Ha a Leo keleti oldalán kalandozunk, akkor az M65 és M66 kelti fel a figyelmünket. Az M65 körülbelül félúton fekszik Théta és Ióta Leonis között, az M66 pedig csak 20′ távolságra van K-DK-re. Mindkettő ovális formájúnak látszik egy 14×70-es binokulárral. Az M66 valamivel nagyobbnak és fényesebbnek is tűnik. Egy 105 mm-es refraktorban, 68x-os nagyítással az M65 ötször hosszabbnak látszik, mint a szélessége, és kissé ÉNY-ra billen. A galaxis egy kissé fényes ovális magot mutat, a déli szélén halvány csillaggal. Az M66 hasonló „szögben” látszik, mint a szomszédja, de ennek a hossza csak valamivel több, mint kétszerese a szélességének. A galaxis fényes ovális magot rejt, ÉNY-i peremét pedig egy 10 magnitúdós csillag díszíti. Ha a látómezőben délen látszik az M65 és az M66, akkor a feltűnik az NGC 3628 is. Ez a galaxis nagy és gyönyörű, bár meglehetősen halvány. Karcsú profilja nyolcszor hosszabb, mint a szélessége, és K-DK felé dől. A „kísérteties” galaxis a nagyon hosszúkás magja körül hullámosnak, csavartnak látszik. Egy 25 cm-es reflektorral, 68x-os nagyítással a galaxisok továbbra is egyetlen látómezőben látszanak. Az M65 teljes 7,3’39” x 2’39” méretű. A legfényesebb része a foltos és csillagszerű mag. Az M66 körül É-D-i „glória” látszik, mérete 6’39” x 2’39”. Az NGC 3628 13’39” hosszan nyúlik el az égen, de csupán 2’39” széles. Egy „árnyékos” sötét sáv halad át a galaxis magján. 115x-ös nagyításnál már nem fér el egy látómezőben a Leo Triplet, de egyenként nagyon szép látványt nyújtanak. Az M65 magja egy kis kerek folt, világos csomóval, az M66 magja határozottan foltosnak látszik. Az NGC 3628-on átszelő sötét sáv ferdén halad keresztül a galaxis képén. A Leo Triplet körülbelül 30 millió fényév távolságra van, és egy Leo I néven ismert nagyobb galaxiscsoport része. Az NGC 3628 csavart poros sávja és az M66 torz spirális karjai valószínűleg a csoporton belüli árapály-kölcsönhatások bizonyítékai. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az NGC 3628 és az M66 egymilliárd évvel ezelőtt szoros találkozáson eshetett át. A Leo Triplet-ről (vagy Leo Triplett-ről) itt lehet tovább olvasni, az NGC 3628-ról pedig itt.

Érdekes toväbbi célpont lehet áprilisban 10 cm-es és nagyobb távcsöveknek a “Jupiter szelleme” (NGC 3242) planetáris köd.

Napnyugta után kevéssel alacsonyan még látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

Kora este alacsonyan még megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Sötétedéstől még alacsonyan láthatók a Hajófara és az Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.

Az Egyszarvúban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé. Ugyancsak érdemes még felkeresni az NGC 2301 nyílthalmazt. Nagyon fényes, 5 cm-es műszerben már látható.

Sötétedéstől megfigyelhetők a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Este kilenc-tíz óra körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Sötétedéstől kezdve megfigyelhetők a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).

Este tíz-tizenegy órától a Messier 83 galaxis alacsonyan délen látható.

Este 10 órától hajnalig folyamatosan emelkedve látható lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5).

Hajnali 1 órától megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd.

Hajnali 3 körül a Tejút közepe kel fel, számos mélyég-objektum kerül ilyenkor elő (M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök).

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyvet és a Stellariumot használtuk, április 15-i dátummal.