Február 3-án a Göcsejben található falu, Kustánszeg művelődési házában tartottam előadást „Magyar nevek az égbolton” címmel. A híres magyarokról vagy földrajzi nevekről elnevezett, vagy magyar vonatkozású, de nem személyhez köthető égitestek (üstökösök és kisbolygók), merkúri, vénuszi, marsi és holdi helyek kerültek bemutatásra. Említést tettem a zalai vonatkozású objektumokról, mint az Izsák-kráter és az Izsák-kisbolygó, valamint az Öveges-kisbolygó névadásának sztorijáról, de a Bak Mars-kráterről is. Természetesen téma volt két magyar nevű üstökös is. A közönségnek szerencséje volt, mert az égbolt lehetővé tette a Vénusz, a Mars és a Hold távcsöves megfigyelését is. Erre a TIT 100/1000-es refraktorát használtam. A műszer kiválasztásában jelentősége volt annak is, hogy gyorsabban üzembe helyezhető, mint a 127/1500-es MC reflektor. Erre a helyszínre az elmúlt 5 évben évente meghívtak, volt időszak, hogy kétszer is. A polgármester asszony mozgatja a kulturális eseményeket, de arra is volt hatalma, hogy ha rövid időre is, de derült eget varázsoljon.

VCSE - Bánfalvi Péter előadása
VCSE – Bánfalvi Péter előadása

Szombaton olyan helyen jártam, ahol eddig még nem tartottam előadást, azaz Vas és Zala határán, Vaspörben.

Itt a planetáriumi jellegű előadást ajánlottam a közönségnek. A hallgatóság soraiban az általános iskolások, középiskolások és korosabb felnőttek egyaránt jelen voltak. Kicsi a világ, többen bukkantak fel olyanok, akik hallottak már tőlem csillagászatot más helyszínen is.

A Stellárium planetáriumprogram segítségével bemutattam az égi mozgásokat, csillaghalmazokat, ködöket, galaxisokat és a kisebb távcsővel is bemutatható bolygókat.

Nehéz volt lezárni a rendezvényt, mert a közönség nagyon érdeklődő volt. Végül is több, mint két óra elteltével a távcső felállítása nélkül – mert borult volt – búcsúztam el a helyiektől.

A meglepetést igazából az okozta, hogy tiszteletdíjat is felajánlottak és a számlázott összeget megtoldották 5000 Ft „borravaló”-val. Természetesen tartottam már pénzért előadást, de a borravaló meglepetés volt.

(Lehetséges, hogy túl olcsón adtam magamat…?)

Másnap egy e-mailen küldött kérdésre is válaszoltam, így vált teljessé a találkozó.

Mindkét helyszínen beszéltem a Vega Csillagászati Egyesület tevékenységéről és a belépés lehetőségéről is.

Elsősorban azért tettem közzé élményemet, mert abban bízom, hogy más egyesületi tagok is kedvet kapnak arra, hogy megosszák csillagászati élményeiket másokkal is.

Teljes holdfogyatkozáskor vagy teljesen eltűnik a telehold az égről pár órára, vagy vörösre színeződik a légkörünk állapotától függően; mindkét esetben óriási fénycsökkenés tapasztalható az éjszaka folyamán. Kezdetben a Hold még árnyékot is vet, a fogyatkozás alatt meg zseblámpát kell használni; aztán visszanyeri fényét a Hold és újra árnyékot vet.

Teljes holdfogyatkozás idején a Hold minden nappali oldalán lévő pontjáról teljes napfogyatkozást lehet látni, amit ott a Föld okoz: a Hold elől eltakarja a napfényt (legfeljebb a nagyon tiszta légkörünk fénytörés révén juttathat be néha oda napfényt, ami vörösre színezi ilyenkor a Holdat).

Félárnyékos fogyatkozás során a Hold kikerüli a Föld teljes árnyékát, csak a félárnyékba lép be, oda, ahonnét a Holdról nézve a Föld nem a teljes napkorongot, hanem annak csak egy részét takarja ki: a Holdról ilyenkor részleges napfogyatkozást lehet látni.

A fenti videón egy animáció látható arról, hogyan fog lezajlani a félárnyékos holdfogyatkozás – természetesen élőben kell megnézni!

Félárnyékos holdfogyatkozás során a telehold megőrzi szép kerek alakját, de jelentősen el tud halványulni. A félárnyék rendkívül nehezen észlelhető és nagyon elmosódott is, csak kevesen tudják vizuálisan vagy akár fotografikusan látni. A Hold fényességének csökkenését azonban észre lehet venni szabad szemmel is. A félárnyékos fogyatkozások ezért nem annyira látványosak, mint a részleges vagy teljes holdfogyatkozások, de érdekes események.

VCSE – Landy-Gyebnár Mónika felvétele a 2016. szeptember 16-i félárnyékos holdfogyatkozásról. A baloldali kép a fogyatkozás legnagyobb fázisa idején készült: látható, hogy csak apró elsötétülés figyelhető meg a Hold egészen pici (a képen bal felső) részén. A jobboldali kép jóval a fogyatkozás befejeződése után, ugyanazon az éjszakán készült: a Hold visszanyerte teljes fényét.

A legutóbbi, Magyarországról látható félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szeptember 16-án volt, a következő pedig 2017. február 10/11-én lesz, az éjfél körüli órákban, így Magyarországról megfigyelhető (és Európából is).

A fogyatkozás adatai:

A félárnyékos fogyatkozás kezdődik: 2017. február 10-én 23:34:16 óra:perc:másodperckor

A legnagyobb fogyatkozás időpontja: 2017. február 11. 01:45:43

A félárnyékos fogyatkozás vége: 2017. február 11. 03:53:26

A félárnyékba belépést szinte soha senki nem észleli; első jelei kb. 20 perccel a fogyatkozás kezdete után, tehát olyan 23:54 körül kezdenek megjelenni: a holdkoronggal szemben állva, annak baloldali része kezd elszürkülni, kevésbé fényes lesz.

A félárnyékos fogyatkozás hajnali háromnegyed kettő körül lesz a legerősebb, ekkor látszik a Hold a leghalványabbnak. A Hold kb. 4%-a azonban bele sem merül a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütni fogja, így a Holdon megfigyelhető lesz, hogy vele szemben állva az alsó részén egy apró sarlócska rész – a holdkorong kb. 4%-a, alig-alig észrevehető része – fényesebb, a többi halványabb.

Kb. negyed kettőtől negyed háromig lesz igazán látványos a Hold fényének csökkenése. Maga a félárnyékos fogyatkozás egy egyre fényesedő Holddal hajnali 3:53-kor ér véget, így a jelenség teljes hossza 4 óra 19 perc 10 másodperc. A Holdat a félárnyék vele szemben állva a jobboldali felső-középső oldalán hagyja el. A mostani jelenség nagyobb fogyatkozást jelent, mint a tavaly szeptemberi volt, ezért a Hold jobban elhalványodik, mint a legutóbbi hasonló jelenségnél. (Akkor a Hold egytizede maradt ki a félárnyékból, most, mint írtuk, csak 4%-a.)

Az időpontok téli időszámítás szerint vannak megadva fentebb.

Az esetleges szabadszemes, binokuláris, távcsöves, vizuális vagy fotós megfigyelést várjuk a levlistánkra.

Ezen a linken is van egy animáció, ami bemutatja, hogy a Föld félárnyéka (penumbra) és árnyéka (umbra) hogyan halad át a Holdon. Az animáción az időadatok nem téli időszámítás szerint, hanem UT-ben vannak, ez egy órával kevesebb, mint amit fentebb írtunk.

Jó megfigyelést és derült eget kívánok!

Szeretném megmutatni az idei évi első Mars fotómat.
Készült SW 200/1000 Newton (Skywatcher) tubus, HEQ5 mechanikan synscan vezérléssel. 3x-os barlow-val, ASI 120MC kamerával rögzítettem a mintegy 7000 képet. Registax 6-tal dolgoztam fel a képek legjobb 35%-át, ezek összege adta az alább látható eredményt.
A légkori viszonyok nagyon rosszak voltak. Én 5/10-re saccolom a nyugodtságot.

VCSE - Mars -Majoros Attila
VCSE – Mars -Majoros Attila
VCSE - Képes riport a VCSE csillagdájáról
VCSE – Képes riport a VCSE csillagdájáról

A cikk eÚjság formályában.

Ismereteink szerint 2016-ban úgy tudjuk, hogy az Univerzum tőlünk való legtávolabbi ismert objektuma (önálló galaxis, nem a még messzebbről érkező, de szétkent kozmikus háttérsugárzás) z=8,68-as vöröseltolódásnál van, neve pedig EGSY-2008532660. 2015-ben fedezték fel, a róla szóló felfedező cikk elérhető ingyenesen a https://arxiv.org/abs/1507.02679 weboldalon.

Az ún. együtt mozgó távolságát 6300 megaparszekre becsülhetjük, ez pedig fényévekben 21 milliárd fényév. A Prémium magazin címében 30 milliárd fényév szerepel. A címadás egy jó 50%-os túlzás tehát. Persze, ha az Univerzum egyik szélétől a másikig mértük volna a távolságot, akkor a befogható gömb átmérője 42 milliárd fényév – de az átmérő feléig,a sugárig tudunk csak ellátni. A címadásra nem volt ráhatásunk, de a címbeli túlzástól eltekintve (azért mégse egy nagyságrendi tévedés! – és még az is lehet, hogy a kozmológusok se tudják 50-60%-knál pontosabban a távolságokat ilyen nagy méretekben, tehát ki tudja, mekkora eltérés ez a valóságtól?) örültünk, hogy írtak rólunk és bemutatták a munkánk.