Nemrég egy szupernóva tűnt fel fel a tőlünk 22 millió fényévre lévő NGC 6946 spirálgalaxisban. A szupernóva majdnem olyan fényerővel bír, mint maga a galaxis. Az Univerzum legnagyobb robbanásait a szupernóvák produkálják (ennél nagyobb energiát már csak a különböző gammakitörések szabadítanak fel), ám többfajta szupernóva létezik. A mostani az SN2017eaw nevet kapta és egy IIP típusú szupernóva, tehát körülbelül egy 10 naptömegűnél nagyobb csillag élete végén történő összeroskadása nyomán keletkezik. Akár hetekig is megfigyelhető, sőt, ha közel van, akkor akár évekig nyomon követhető a halványodása. Ez annyit jelent, hogy egy ilyen viszonylag közeli IIP, mint az SN 2017eaw közepes távcsővel már simán észlelhető.
VCSE - Szupernóva robbanás a Tűzijáték galaxisban - NGC 6946 + SN2017 - Schmall Rafael
VCSE – Szupernóva-robbanás a Tűzijáték-galaxisban – NGC 6946 + SN 2017eaw  – Schmall Rafael
A galaxistól balra látható kis csillaghalmaz az NGC 6939, mely már a mi Tejútrendszerünkben foglal helyet kb. 3600 fényévre tőlünk.
A fotó ~5 órán keresztül készült a Zselicben, amíg a rossz idő meg nem érkezett és lehetetlenné nem tette a további fénygyűjtést. A kép érdekessége még, hogy egy nem is olyan nagy rendszerrel készült, viszont vezetés mindenképpen volt. A felvétel 750 mm-es fókusszal rendelkező 150 mm-es tükörátmérőjű Newton távcsővel készült. Összesen 40 darab 8 perces ISO 800-as fotó lett begyűjtve azon a bizonyos éjszakán.
Be lett jelölve a szupernóva a galaxisban, mely egy hónappal ezelőtt még nem volt ott. Halvány, de mégis nagy jelentősége van.
VCSE - Szupernóva robbanás a Tűzijáték galaxisban - NGC 6946 + SN2017 - Schmall Rafael
VCSE – Szupernóva-robbanás a Tűzijáték-galaxisban – NGC 6946 + SN 2017eaw – Schmall Rafael
Időpont: 2017. május 18/19.
Távcső: SkyWatcher 150/750 Newton tubus, f/5 fényerő
Mechanika: SkyWatcher EQ-5 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szűrő: Astronomik IDAS LPS-D1 (de minek…)
Vezetőegység: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor f/4 távcsövekhez
ISO800 / 40 x 8 perc

Izgalmas kérdés, hogy a fizikai állandók mennyire állandók. (A Hubble-állandó csillagászati állandó, és tudjuk róla, hogy időben változik – de most a fizikai állandókról van szó.) A múlt században volt olyan kozmológiai elmélet, ami az Univerzum akkor ismert tulajdonságait azzal próbálkozott megmagyarázni, hogy a gravitációs állandó időben csökken. Noha ez az Univerzum tágulását okozhatná, de akkor a bolygópályák sem lennének stabilak, és a Naprendszerünk már rég összeomlott volna, pedig itt van még. A csillagokat is a gravitációjuk tartja egyben, a belsejükben felszabaduló magenergia (fúziós energia) tart egyensúlyt a gravitációval: ha a gravitációs állandó időben csökkenne, akkor a csillagokat a saját fúziós energiájukból származó fénynyomás repítené szét. Ez is ellentétben áll a megfigyelésekkel: a csillagokat ma is látjuk. A gravitációs állandó így időben nem változhat (vagy észrevehetetlenül kicsit, aminek nincsenek kozmológiai következményei) – de mi a helyzet a többi állandóval?

Az asztrofizikusok e kérdés megválaszolására az ún. finomszerkezeti állandót szeretik használni. A finomszerkezeti állandó cgs-egységrendszerben az elektron töltésének négyzete osztva a fénysebességgel és a Planck-állandó 2 pi-ed részével. SI-ben kifejezve még 4 pi-vel és a vákuum elektromos permittivitásával is el kell osztanunk. Vagyis SI-ben:

ahol alfával jelöltük a finomszerkezeti állandót, e az elektron töltése, h a Planck-állandó, c a fénysebesség négyzete és epszilon0 a vákuum dielektromos állandója (permittivitása).

Mindenesetre ezek mindegyike természeti állandó, és ha ezt a kombinációt megmérjük, akkor vagy egyik említett fizikai állandó sem változik az időben, vagy kettő vagy több szinkronban változik (pl. a Planck-állandó csökkenését a fénysebesség növekedése kompenzálná és további hasonló kombinációkat lehetne felírni). Mindenesetre elég valószínűtlen lenne ilyen szinkron változás.

A finomszerkezeti állandó azért jobb, mintha az egyes benne szereplő állandókat külön-külön mérnénk meg, mert ez a kombináció sok milliárd fényév tér-, és ennek megfelelő időtávolságból is mérhető, míg pl. a Planck-állandót nem tudjuk megmérni több milliárd évvel ezelőtt, csak most és a jövőben.

A finomszerkezeti állandót 1916-ban írta fel először A. Sommerfeld, amikor a hidrogén színképének finomszerkezetét tanulmányozta: a hidrogén főbb színképvonalai jobb felbontású színképelemző készülékben ugyanis több vékonyabb, egymáshoz közeli vonallá esnek szét. Sommerfeld ezeket azzal magyarázta – sikeresen -, hogy az elektron a proton körül a hidrogénben nemcsak körpályán, hanem ellipszispályán is keringhet, és a sok-sok hidrogénatomban különböző excentricitású ellipszispályák fordulnak elő, amelyek mindegyike csak egy vonalért felelős, együtt azonban kiadják a sok finom vonalat. A vonalak közötti hullámhossz-különbség éppen a finomszerkezeti állandóval arányos.

Érdekességképpen említjük, hogy igen sok helyen előfordul még: pl. Sommerfeld eredeti értelmezésében az elektronnak a hidrogénben a legkisebb sugarú körpályán meglévő sebessége szorozva a finomszerkezeti állandóval a fénysebességet adja. (A finomszerkezeti állandó dimenziótlan, és értéke 137,035999139(31), a zárójelben álló számok az utolsó két számjegy bizonytalanságát jelzik, a megelőző számjegyek biztosak.) A kvantumelektrodinamikában pedig az elektronok és a fotonok közötti erőhatásban fordul elő. A Bohr-sugár (a hidrogénbeli elektron legkisebb lehetséges pályasugara) szorozva a finomszerkezeti állandó két pi-szeresével megadja az elektron Compton-hullámhosszát. Az elektrogyenge elméletben is fontos tényezőként fordul elő az egyenletekben.

Éppen a színképvonalak előállásában játszott szerepe miatt távoli objektumok színképéből ki lehet számolni értékét.

Mivel az elektronok és a fotonok egymáson való ütközésében (pontosabban szóródásában) is szerepet kap, a Planck-műholddal megvizsgálták, hogy a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, z=1100-as vöröseltolódásnál mennyi volt az elektron tömege és a finomszerkezeti állandó értéke: akkor, amikor az Univerzum kora még csak kb. 379 ezer év volt (maga a kozmikus háttér kialakulása kb. 115 ezer évig tartott, ennek a háttérsugárzásnak az utolsó fotonjai 487 ezer éves korban keletkeztek; 379 ezer év körül e sugárzás keltésének a maximuma volt).

A kozmikus háttérsugárzásnak a Planck ESA-műhold által gyűjtött tulajdonságainak elemzésével azt találták angliai csillagászok, hogy a finomszerkezeti állandó és az elektron tömege az azóta eltelt kb. 13,7 milliárd évben nem változott, hibahatáron belül megegyezik a mai értékkel. Még pontosabban: a finomszerkezeti állandó legfeljebb 0,22%-kal (0,33%-os hibahatárral), az elektron tömege legfeljebb 0,26%-kal (0,94%-os hibahatárral) térhetett el a mai értéktől. Még szebb eredményük, hogy még azt is meg tudják mondani ezekből a mérésekből, hogy ha volt is változás, az legfeljebb minden egyes egységnyi z-változásra legfeljebb 0,05% lehetett egy hatványfüggvény szerint, de hibahatáron belül ez is nulla.

Végkövetkeztetés: a fizikai állandók igen erősen állandók voltak az utóbbi mintegy 13,7 milliárd évben, a kozmikus háttérsugárzás kialakulása óta. Ez mérési eredmény, ami sokkal szigorúbb, mint bármi elmélet. Korábbra időben nem tudunk visszatekinteni (csak gravitációs hullámokkal, de azok nem állnak kapcsolatban a finomszerkezeti állandóval, így annak mérésére sem használhatók fel).

Forrás: https://arxiv.org/abs/1705.03925

A cianopoliének olyan kémiai vegyületek, amelyekben egy láncra úgy vannak felfűzve az atomok, hogy a lánc hidrogénnel indul, nitrogénnel végződik, és közte páratlan számú szénatom foglal helyet.

A cianopoliéneket nagyon nehéz a Földön, laboratóriumban előállítani, és instabilitásuk okán gyorsan el is bomlanak más anyagokká. Ennek ellenére sokkal tovább létezhetnek a hideg csillagközi térben, ezért számos és nagy mennyiségű cianopoliént figyeltek meg pl. csillagközi felhőkben. Magukat a cianopoliéneket is rádiócsillagászati úton fedezték fel 1971-ben csillagközi molekulafelhőkben.

Ezek az anyagok az Univerzum korai időszakában is létrejöhettek, nagyjából az első tízezer évben a következő kémiai reakcióval:

C3H2 + N -> HC3N + H

Azóta és manapság inkább a következő reakciók lehetnek felelősek előállásukért a csillagközi felhőkben:

HCN + C2H2 -> HC3N

CnH2 + CN -> HCn+1 N + H (n 4, 6 vagy 8 lehet)

Hogy melyik reakció valósul meg, az attól függ, milyen a felhő kémiai összetétele, milyen kiindulóanyagok állnak rendelkezésre.

Egy időben az ebbe a csoportba tartozó HC11N tartotta a rekordot, mint a legnagyobb méretű, csillagközi anyagban megfigyelt molekula, de később kétségbe vonták, hogy jól azonosították be a megfigyelt színképi vonalakat.

Extragalaxisokban csak nemrég figyeltek meg HC3N-molekulákat, amit két tanulmányban is olvashattunk nemrég.

2017. januári az a tanulmány, amiben bemutatják a következő eredményeket. Kínai csillagászok a németországi 100 m-es effelsbergi rádiótávcsővel 20 galaxisban keresték a HC3N előfordulását; kilenc másik extragalaxis észleléséhez pedig a 10 méteres szubmilliméteres távcsövet használták (Submilliméter Telescope, SMT: ez az ilyen hullámhosszúságú sugárzást fogja fel). A 29 vizsgált galaxis közül ötben találtak HC3N-t: az IC342-ben, az M66-ban, az NGC 660-ban, az NGC 1068-ban és az IC 694-ben. Egyben ez az első alkalom, hogy más galaxisokban is megtalálták ezeket a molekulákat. Úgy tűnik, hogy a HC3N viszonylag ritkán fordul elő más galaxisokban, vagy csak olyan kevés van belőle, és ezért olyan gyenge jelet produkál, hogy nem tudjuk észlelni mai eszközeinkkel. Azt is megfigyelték az említett tanulmányban, hogy a HC3N-nek a HCN-hez (hidrogén-cianid, kéksav) vagy a HCO-hoz való aránya sokat változik galaxisól galaxisra, egyelőre ebből az öt sikeres kezdeti mérésből nem látni összefüggést a különböző anyagok előfordulási gyakoriságának aránya között. Egyértelműen több és érzékenyebb megfigyelésre van szükség, hogy a galaxisok asztrokémiájának e szegmensét jobban megismerjük. Úgy tűnik, igen kevéssé ismerjük akár a részleteket, akár a főbb vonalakat  a csillagközi felhők kémiáját illetően. (Forrás: https://arxiv.org/abs/1701.00312)

2017 májusában jelent meg egy másik tanulmány, ami HC3N-mézert talált az NGC 253 csillagontó rudas (horgas) spirálgalaxisban (https://arxiv.org/abs/1705.03080). Ez a galaxis gazdag Wolf-Rayet csillagokban, de eddig csak egy szupernóvát észleltek benne, azt is 1940-ben. Az említett tanulmány szerzői ezúttal ausztrál és kínai csillagászok. A mézer 2500 K hőmérsékletű környezetből jön, és az NGC 253 extragalaxis centrumától kb. 300 parszekre lehet eltolódva. Közel van egy korábban is ismert metanol-mézerhez; és ugyancsak közel van ahhoz a helyhez a galaxis rúdjához (horogjához), ahol a rúd csatlakozik a belső molekulafelhő-zónához. Azt gyanítják, itt molekuláris gáz megy még beljebb és kis sebességű lökéshullámok alakulnak ki. Ebben a galaxisban korábban már több víz- és ammóniamézert és OH-mézert is találtak.

A mézerekről bővebben itt lehet olvasni: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9zer. Vannak természetes és mesterséges mézerek.

A szerző nem vegyész, csak érdeklődik a csillagászat minden szegmense iránt. Amennyiben szakértő kémikus kiegészítéssel kíván élni, a vcse @ vcse.hu címre legyen szíves írjon!

A Vega Csillagászati Egyesület 2006 óta hagyományosan rendez tavaszi, és gyakran őszi észlelőhétvégét. A tavaszit mindig az április-májusi újholdhoz/első negyedhez igazítjuk, az őszit pedig az októberi vagy novemberi újholdhoz. Kis kompromisszumot mindig kötünk, ha egy hosszú hétvége összeesik egy kis holdfázissal, akkor oda kerül az időpont.

VCSE – Távcsövek és Észlelők.

A 2017. tavaszi észlelőhétvégénkre ezúttal április 29-május 1-je között, két éjszakán került sor Dobronhegy-Balázsfán, ami Zalaegerszeg mellett található. A következő távcsövek és személyek vettek részt a rendezvényen:

  • SamYang 14mm f/2,8-as objektív (Ágoston Zsolt)
  • 200 mm-es, f/2,8-as teleobjektív (Schmall Rafael)
  • 15×70 B (Jandó Dánielé)
  • 20×80 B (Besser gyártmányú binokulár, Ágoston Zsolt műszere)
  • 70/900 L (Horváth Dárius távcsöve EQ-2-n, vizuális célokra)
  • 127/1500 Makszutov-Cassegrain (MC, EQ-3 GoTo, Csizmadia Szilárd távcsöve, most vizuálisan)
  • 150/750 T (Jandó Dániel Skywatcher cég gyártotta Newton-távcsöve GoTo-s, EQ-3 mechanikán)
  • 150/750 T (Ágoston Zsolt Skywatcher cég gyártotta Newton-távcsöve GoTo-s, HEQ-5 mechanikán, Canon 6D fényképezőgéppel)
  • 150/750 T (Fábián Kálmán Skywatcher cég gyártotta Newton-távcsöve GoTo-s, EQ-5 mechanikán, Canon EOS 700D fényképezőgéppel)
  • 150/750 T (Németh Ferenc Skywatcher cég gyártotta Newton-távcsöve EQ-3 mechanikán)
  • 200/800 T (Schmall Rafael, EQ-6 mechanika)
  • 300/1500 (Varga György Dobsonja, vizualizálásra)

valamint Rafael EQ-5-ös, Star Adventure és Fornax 10-es mechanikája különböző fényképezőgépekkel.

VCSE – A vendégház és és az észlelők távcsöveikkel. Schmall Rafael képe.

Résztvevők listája: Ágoston Zsolt, Császár Kornél (1 éjszaka), Csizmadia Szilárd, Fábián Kálmán, Horváth István (1 éjszaka), Horváth Dárius (1 éjszaka), Kelemen Tamás, Jandó Attila, Jandó Dániel, Mikics Eszter, Mikics Alexandra, Mikics Károly (utóbbi látogatóban csak), Németh Ferenc, Péter Attila (1 éjszaka), Schmall Rafael, Szarka Bence, Varga György (1 éjszaka), Zelkó Zoltán (1 éjszaka).

2017. április 29-e a Csillagászat Napja volt (ez mindig egy áprilisi első negyedhez közeli holdfázisra kerül, tehát mozgó dátum). Reggel 6:16 órakor készítette Csizmadia Szilárd ezt a képernyőmentést. Az Egyesületben úgy láttuk, nagy esély van arra, hogy a Zalaegerszeg feletti köd eloszoljon, és kiváló ég alatt észleljünk a VCSE-közgyűlést követő észlelőhétvégén. Várakozásunk teljesen valóra vált, igen jó egünk volt! A külön nem jelölt képek április 29-én, illetve ápr. 29/30-a éjjelén készültek

2017. április 29-e a Csillagászat Napja volt (ez mindig egy áprilisi első negyedhez közeli holdfázisra kerül, tehát mozgó dátum). Reggel 6:16 órakor készítette Csizmadia Szilárd ezt a képernyőmentést. Az Egyesületben úgy láttuk, nagy esély van arra, hogy a Zalaegerszeg feletti köd eloszoljon, és kiváló ég alatt észleljünk a VCSE-közgyűlést követő észlelőhétvégén. Várakozásunk teljesen valóra vált, igen jó egünk volt! A külön nem jelölt képek április 29-én, illetve ápr. 29/30-a éjjelén készültek

A VCSE közgyűlésének befejeztét követő beszélgetés után, valamikor du. 5 és 6 óra között indultunk ki Dobronhegy-Balázsfára. A helyszín egy vendégház és udvara volt, ami egy dombtetőn helyezkedett el, a vendégház két oldaláról lehetett elérni a teljes körpanorámát, de a távcsőtulajdonosok a kelet-dél-nyugati eget választották, északból kb. 30 fok felett látszott minden (mivel az ég forog, így minden elérhető volt északból is).

Varga György keresi a Jupitert 30 cm-es Dobsonjával (Csizmadia Szilárd felvétele)
Varga György keresi a Jupitert 30 cm-es Dobsonjával (Csizmadia Szilárd felvétele)

A vendégházban három db kétágyas, egy franciaágyas, és egy nyolcágyas szoba várt minket (vaságy matraccal), valamint két fürdőszoba, egy konyha. Itt lehetett melegedni, vacsorázni, teázni: a konyhában sütő, hűtő, mikrohullámú sütő tette komfortossá az észlelést. A cserépkályha nagyon adja és tartja a meleget, nem fáztunk a házban – kinn viszont lehetett fagyoskodni, aki nem öltözött fel eléggé, az hajnalra mínusz két fokot kellett, hogy elviseljen. Évek óta járunk ide, a helyet Németh Ferenc ajánlotta.

Jobbra a fehér nagy műszer Varga György 30 cm-es Dobson-távcsöve. Csodálatos látványt nyújtott az M51-ről és a Markarjan-galaxisláncról. Egy naposzlop is felfedezhető a képen. Sötétedés előtt felhős volt még az ég picit, de sötétedésre elmentek. (Ágoston Zsolt felvétele)
Jobbra a fehér nagy műszer Varga György 30 cm-es Dobson-távcsöve. Csodálatos látványt nyújtott az M51-ről és a Markarjan-galaxisláncról. Egy naposzlop is felfedezhető a képen. Sötétedés előtt felhős volt még az ég picit, de sötétedésre elmentek. (Ágoston Zsolt felvétele)

A mintegy 15 km-re lévő Zalaegerszegre e dombtetőről közvetlenül rálátni, így fényszennyezése keleti irányban kicsit, olyan 25 fok magasságig zavart, a többi irányban azonban teljesen sötét az ég. A közeli Dobronhegy alattunk van, közvetlen fényei nem zavarják az észlelést, noha a vendégház udvarán lévő kis halomra állított kettőskereszt mellől készült fotókról esetleg úgy látszik. Ezek a képek árnyalatnyit lefelé készültek az észlelőkről és a távcsövekről, ezért csalóka a kép. Az éjszaka folyamán azonban ködösség képződött az alacsonyabb területeken, amely jóval a dombunk alatt maradt, így teljesen elnyelte a megyeszékhely fényeit, és csodálatosan sötét hátterű égbolt borult ránk.

Szarka Bence nézi meg Ágoston Zsolt 20×80-as Besser binokulárjával a szürkületben a Holdat (Csizmadia Szilárd felvétele)

Először a Holdat és hamuszürke fényét észleltük a különböző távcsövekkel. A Mare Imbrium sötétebb területként a szürkésen fénylő sötét oldalon jól beazonosítható volt. (A Hold éjszakai oldala csak telehold idején teljesen sötét, de akkor meg nem látjuk ezt az oldalt. Máskor a Hold éjszakai oldala visszaveri a Föld nappali oldala által felé is visszavert napfényt, vagyis kissé világosabb, szürkésebb színű. Ezt a kétszeresen visszavert napfényt – egyszer a Föld, egyszer a Hold tükrözi vissza – nevezik földfénynek vagy hamuszürke fénynek. Kisebb holdfázisnál, jóval első negyed előtt vagy utolsó negyed után később jobban látható, mert a Hold nappali oldalából kevesebbet látunk, így az nem annyira ragyogja túl az éjszakai oldal kis fényét, illetve az éjszakai oldal jobban felénk fordul akkor, így több földfényt ver vissza felénk. Nem összekeverendő a Vénusz hamuszürke fényével, amit viszont a Vénusz éjszakai légkörének rekombinációs sugárzása kelt.) Egyes krátereket is beazonosítottunk.

VCSE - A vendégház mellett egy kis halomra kettőskeresztet emelt a tulajdonos, ez jelenik meg a képeken. Alapvetően a magyar címerben évszázadokon át megvolt, illetve kisebb kihagyás után most is benne lévő kettőskeresztet szimbolizálja. Balról jobbra Csizmadia Szilárd 127/1500 MC, Ágoston Zsolt 150/750 T, Fábián Kálmán 150/750 T, Schmall Rafael 200/1000 T távcsöve látható. (Schmall Rafael képe)
VCSE – A vendégház mellett egy kis halomra kettőskeresztet emelt a tulajdonos, ez jelenik meg a képeken. Alapvetően a magyar címerben évszázadokon át megvolt, illetve kisebb kihagyás után most is benne lévő kettőskeresztet szimbolizálja. (Schmall Rafael képe)

Később a Hold keskeny sarlója egyre közelebb jutott a teljesen vízszintes horizontunkhoz. Mesekönyvekben lehet ilyet látni, még a tapasztalt amatőrcsillagászoknak is szívet melengető volt a látvány. A Hold az első órát leszámítva egyáltalán nem zavarta az észlelést.

VCSE -A vendégház mellett egy kis halomra kettőskeresztet emelt a tulajdonos, ez jelenik meg a képeken. Alapvetően a magyar címerben évszázadokon át megvolt, illetve kisebb kihagyás után most is benne lévő kettőskeresztet szimbolizálja. Balról jobbra Csizmadia Szilárd 127/1500 MC, Ágoston Zsolt 150/750 T, Fábián Kálmán 150/750 T, Schmall Rafael 200/1000 T távcsöve látható. (Schmall Rafael képe)
VCSE -A vendégház mellett egy kis halomra kettőskeresztet emelt a tulajdonos, ez jelenik meg a képeken. Alapvetően a magyar címerben évszázadokon át megvolt, illetve kisebb kihagyás után most is benne lévő kettőskeresztet szimbolizálja. Balról jobbra Csizmadia Szilárd 127/1500 MC, Ágoston Zsolt 150/750 T, Fábián Kálmán 150/750 T, Schmall Rafael 200/1000 T távcsöve látható. (Schmall Rafael képe)
VCSE - Távcsövek – az észlelők mozogtak köztük vagy bele-belenéztek, ezért a hosszabb expozíciós idejű képen kevésbé hagytak nyomot (Ágoston Zsolt felvétele)
VCSE – Távcsövek – az észlelők mozogtak köztük vagy bele-belenéztek, ezért a hosszabb expozíciós idejű képen kevésbé hagytak nyomot. A távcsövek mögött mégis látszik pár észlelő gyenge nyoma. (Schmall R. felvétele)
VCSE – Schmall Rafael képe.
VCSE – Kelemen Tamás fényképe. A fényszennyező objektum a lenyugvás előtti, 12%-os fázis körüli Hold.

A következőkben többnyire halványabb galaxisokat észleltünk néhány fényesebb mellett. Természetesen távcsővégre került az M51: a 30 cm-es Dobsonban, pár perc szemlélődés után előtűntek még a főbb spirálkarok is! Nagyon fontos volt, hogy az észlelő tényleg pár percig az okuláron tartsa a szemét. A 30 cm-essel a Markarjan-lánc volt még nagy élmény. A láncot a Szűz-csillagképben egy láncszerű alakzatként megmutatkozó galaxiscsoport alkotja, szám szerint hét GX: M84, M86, NGC 4477, 4473, 4461, 4458, 4438 és 4435. Mindegyik a Virgo-halmaz része. Az 1960-as években vette észre az örmény Markarjan, hogy e hét galaxisnak egyirányú a sajátmozgása, tehát még a Virgo-halmazon belül is alcsoportot képeznek. (Markarjan nevét így kell átírni magyarra, angolul láthatjuk Markarian formában.) Természetesen sok mást is néztünk ezzel a nagy Dobsonnal, a Jupitert is beleértve.

VCSE – Távcsövek és észlelők. (Csizmadia Szilárd képe.)

Néhány vizuális megfigyelés is készült fényesebb és halványabb galaxisokról, ködökről (Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Horváth István), amelyek a VEGA-ban meg fognak jelenni.

Mások fotóztak: asztrofotóik kidolgozása jó pár napot igénybe fog venni, így később mutatjuk be őket.

 

 

Az éjszaka folyamán készült néhány „időugró” kép is. (Angolul time-lapse, a jó magyar szó kitalálása rá még hátra van… Ld. még: http://www.kreativfolio.hu/?p=4728.) Ezekből és a készült asztrotájképekből mutatunk be néhányat.

VCSE – Schmall Rafael képe
VCSE – Jandó Dániel megérinti a Holdat (Schmall Rafael képe)
VCSE – Horváth István (balra), elmosódottan Ágoston Zsolt (?), a 12,7 cm-es távcsőbe Csizmadia Szilárd állítja be a Leo-triplettet tán, jobbra Szarka Bence és egy beazonosítatlan résztvevő. (Schmall Rafael képe). Találós kérdés: Horváth Pista feje felett a kép tetején melyik nyilthalmaz látszik?
VCSE – Boldog észlelők csoportképe (Schmall Rafael képe)
VCSE – Amelyik távcsővel nem fotóztak, abba mindenki belenézhetett. Komoly népvándorlás zajlott a binokulárok és a 13-15 cm-es műszerek között. A vizuális látvány és a fotók összehasonlítása rendkívül fontos, a vizuális élményt pedig a fotók nem pótolják. Igen sok objektumot megnéztünk, beazonosítottunk halvány NGC-galaxisokat, némelyikről szöveges leírás is készült. (Schmall Rafael képe)
VCSE – április 30-i reggeli kávézás, teázás, beszélgetés simogató napfényben (Csizmadia Szilárd felvétele)

Az utolsó észlelők hajnali négykor érkeztek be a házba, ekkor már mínusz két °C volt a hőmérséklet. A Nap 5:39-kor kelt, így nagyon már nem is maradt az éjszakai sötétségből. Mindenki békésen aludt: ki nyolcig, ki tízig. Utána reggeliztünk, zuhanyoztunk, beszélgettünk, adatbázisokat másoltunk. 11 óra után három autóval bementünk Zalaegerszegre, a cél Zalaegerszeg egyes csillagászati-történeti emlékhelyeinek felkeresése, ebéd és a mangalica-fesztivál meglátogatása volt, mintegy szellemi és fizikai pihentetésképpen két éjszakai munka között. Először megtekintettük a Kölcsey Ferenc Gimnázium udvarán álló napórát. Mivel az iskolaudvarra nem lehetett bejutni – kerítést mászni pedig nem akartunk –, ezért csak a kerítésen túlról szemléltük meg az órát. Utána a Zrínyi Miklós Gimnázium hátsó oldalára felfestett napórát szemléltük meg, ismét sajnos csak a kerítésen túlról. Visszafelé sétálva pedig egy, az elnökünk által korábbról már ismert, de ez alkalommal általa teljesen elfelejtett napóra mellett haladtunk el. Szerencsés életére jellemző, hogy pontosan olyan irányból és olyan utcában haladt a napóra felé a társaság élén, hogy a hátul állók emlékeztethették mulasztására, és így a Jókai-Batsányi utcák keresztezésében lévő, magánházon található napórát sem mulasztottuk el megtekinteni és lefotózni.

VCSE – a zalaegerszegi Kölcsey Gimnázium udvarán, Juhász Tibor ötletére felállított napóra (Csizmadia Szilárd felvétele)

 

VCSE – a zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium hátsó oldalán, a távolból, vagy 100 méterről láttuk ezt a napórát.

 

VCSE - április 30-i kirándulásunkon a Zalaegerszeg, Jókai u. 19. sz. házon láttuk ezt a szép, feltételezhetően magántulajdonban lévő napórát. (Ágoston Zsolt felvétele)
VCSE – április 30-i kirándulásunkon a Zalaegerszeg, Jókai u. 19. sz. házon láttuk ezt a szép, feltételezhetően magántulajdonban lévő napórát. (Ágoston Zsolt felvétele)
VCSE – Ugyanaz a napóra más szögből nézve (Csizmadia Szilárd felvétele)

Ezután pizzériában ebédeltünk – önköltségen – és beszélgettünk, majd Izsák Imrének a Kosztolányi u. 35. szám alatt található házon felállított emléktábláját néztük meg, olvastuk el a rajta lévő szöveget és végül le is fotóztuk. A tulajdonosai által nagyon szép állapotban tartott ház valaha az Izsák családé volt, valóban lakott itt Izsák Imre.

VCSE – Kirándulásunkon felkerestük a Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 35. sz. házon látható Izsák-emléktáblát is. A képkivágás Ágoston Zsolt képéről készült. Sajnos, koszorúk nem voltak a tartókon.

VCSE - a Kosztolányi úton lévő ház és az emléktábla elhelyezkedése. (Ágoston Zsolt felvétele)
VCSE – a Kosztolányi úton lévő ház és az emléktábla elhelyezkedése. (Ágoston Zsolt felvétele)

Ezt követően a Városi Sportcsarnok előtt tartott mangalicafesztiválon szeretett volna néhány résztvevő mangalicát kóstolni. Volt, akinek sikerült, másnak nem, mert a társaság egy másik részével tartva leragadtak a dodzsemnél, és így fergeteges dodzsemozással töltötték az időt.

VCSE - Szórakozás 1: Schmall Rafael és Csizmadia Szilárd. (Ágoston Zsolt felvétele)
VCSE – Szórakozás 1: Schmall Rafael és Csizmadia Szilárd. (Ágoston Zsolt felvétele)
VCSE - Szórakozás 2: Kelemen Tamás és Schmall Rafael. (Ágoston Zsolt felvétele)
VCSE – Szórakozás 2: Kelemen Tamás és Schmall Rafael. (Ágoston Zsolt felvétele)

Három óra tájban átmentünk Nagykutasra, Mikics Károly tagtársunk – egyben elnökségi tagunk – majdnem készen lévő magáncsillagvizsgálóját megtekinteni. Jelenleg itt a főműszer egy HEQ-5-ös, GoTo-s mechanikán lévő 127/700 mm-es refraktor, de Karcsi tervezi, hogy 20 cm-es Newtonra cseréli le – elsősorban a nagyobb fénygyűjtőképesség miatt. Így vizuális mélyégészleléseit helyezi majd előtérbe a jelenlegi bolygózással szemben. Nem egyszer laikus ismerősöknek tart itt távcsöves bemutatókat. Az oszlop betonból készült, erre került fel a mechanikát tartó fej.

VCSE – Mikics Károly (sapkában) és csillagvizsgálója főműszere. (Csizmadia Szilárd felvétele)
VCSE – Mikics Károly magáncsillagvizsgálója kívülről az észlelőhétvége résztvevőiból alakult látogatói tömeggel. (Csizmadia Szilárd felvétele)

A fából készült csillagda egyik előterében asztal és padok köré ülhet le a család vagy a vendég, a másik oldal még nincs befejezve. A kettő között foglal helyett a letolható tetejű csillagvizsgálója. A nagyon szépen és ízlésesen elkészített csillagvizsgáló megtekintése hatalmas élmény volt, és többeknek adott inspirációt és ötleteket a saját terveikhez.

VCSE – Mikics Károly – VCSE-s sapkával a fején – magáncsillagvizsgálójában távcsöve mögött. (Csizmadia Szilárd felvétele)
VCSE – Ez egy jól sikerült csillagvizsgáló – mutatja Schmall Rafael a kamerának. Balra Mikics Károly. (Csizmadia Szilárd felvétele)
VCSE – Jandó Attila lefelé mutatva: látjátok, ez egy kemény betonoszlop! (Csizmadia Szilárd felvétele)

Innen már Dobronhegyre mentünk vissza, ahol már várt minket Fábián Kálmán, aki önkéntesként vállalta a ház és az udvaron felállított távcsövek őrzését. Nagyon köszönjük neki!

VCSE – délutáni csendes pihenő április 30-án, a Nap nyugatról süt be a házba. A képen: Mikics Eszter, Mikics Alexandra, Kelemen Tamás, Fábián Kálmán, Jandó Dániel, Szarka Bence, Schmall Rafael; a kandallónál Jandó Attila, a sütő mellett Horváth Dárius. (Ágoston Zsolt felvétele)

 

VCSE - Izsák Imre emléktáblája a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban. (Jandó Dániel felvétele az észlelőhétvége után készült)
VCSE – Izsák Imre emléktáblája a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban. (Jandó Dániel felvétele az észlelőhétvége után készült)

Második éjszaka nem volt derült. A borult időjárásban egymást szórakoztattuk (maffiózós játékra is sor került egyéb szórakoztató tevékenységek mellett – hogy a játékvezető az egyik tettes, az külön csavar a történetben!), rengeteget nevettünk, egészen hajnalig vártuk a reménytelent, hogy kiderül. Igen jól éreztük magunkat ennek ellenére.

Másnap már csak a reggeli üdvözlés, pakolás és hazamenetel várt ránk.

A nyári táborban Ispánkon és ősszel újra találkozunk!

Messier 53 - Majoros Attila
Messier 53 – Majoros Attila

 

VCSE - Messier 53 (részlet) - Majoros Attila
VCSE – Messier 53 (az előző képről készült képkivágás) – Majoros Attila

A Messier 53-ról vagy M53-ról vagy NGC 5024-ről készült képemet szeretném bemutatni. Az M53 gömbhalmaz a Bereniké haja csillagképben található a Földtől mintegy 58 000 fényévre. Korát 12,67 milliárd évre becsülik.

Ez a gömbhalmaz az egyik legtávolabbi gömbhalmaz. Látszólagos átmerője 13 szögperc. Térbeli átmérője 220 fényév.

A világos kompakt központi régió körülbelül 2 szögperc átmerőjű.

A halmaz legalább 500 000 csillagból áll, amelyből kb. 67 változócsillag, közülük 47 RR Lyrae típusú.

A felvételt 2017. áprilsi 2-án és 3-án, két éjszaka alatt készítettem. 30db két perces és 60db 5 perces   felvételt összegeztem

Távcső: Skywatcher 200/1000 Newton
Mechanika: Skywatcher EQ6 R
Fényképezőgép: Canon 60D fullspektrum
Vezetés: Lacerta Mgen
Feldolgozás Nebulosityvel az utómunka PS6.
Készült: Guernsey szigetén.