VCSE - NGC 281 fotografikus észlelés - Ágoston Zsolt
VCSE – NGC 281 fotografikus észlelés – Ágoston Zsolt

2017. július 22-én, a VEGA ’17 Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az NGC 281 emissziós ködről. 60x240s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 800 képből készült.

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher F/4 kómakorrektorral és átalakított Canon EOS 550D fényképezőgéppel készült, a felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.

A kiváló hangulatú, bár a legtöbb éjszaka során kedvezőtlen időjárású Ispánki táborozás során fordítottam a tubusom a “Pacman-ködként” is ismert emissziós köd irányába. Az észlelőrétre nagyon alacsony fényszennyezettség volt jellemző, viszont a horizonton túli villámcsapások bevilágították a megfigyelőhelyet.

A szabálytalan kör alakú, hidrogénből álló ködösségben egy sötétköd figyelhető meg, ez alkotoja a Pacman-köd száját. Az IC 1591 katalógusszámú fiatal, néhány millió éves nyílthalmaz is látható benne, ami a köd anyagából született és ionizálja azt, emiatt láthatjuk.

A nebula peremén láthatóak a Bok-globulák, melyek valójában a hidrogénfelhő sűrűbb részei, ezért ellenállnak a nyílthalmaz csillagszelének, leárnyékolva a mögöttük lévő térséget. Kedvező esetben a globulákból újabb naprendszerek keletkezhetnek.

Edward Barnard fedezte fel 1881. november 16-án a 9500 fényév távolságra lévő, 96 fényév átmérőjű ködösséget.

VCSE - Részleges holdfogyatkozás 2017. augusztus 7. - Kapiller Zoltán István
VCSE – Részleges holdfogyatkozás 2017. augusztus 7. – Kapiller Zoltán István

A felvételsorozatot az udvaromból készítettem Pókaszepetken. A programozható távkioldón az ismétlési időt 2 perc 10 másodpercre állítottam.

További eszközök: Canon EOS 700D, Tamron 70-300 F4.0-5.6, állvány. Sajnos a horizonthoz közeli állapotot nem tudtam rögzíteni az udvaromból. Érzékenység ISO 100, Blende f/11, záridő 1/3 s-tól 1/15 s-ig. Minden felvétel után rövidebbre vettem a záridőt ahogy egyre fényesedett a Hold. A felvételek 20:39 és 20:54 NYISZ között készültek.

Szoftverek: RawTherapee, Gimp. A RAW-ból kidolgozott képeket rétegenként a Gimp-be töltöttem, majd a rétegmód beállításával kész is volt a végeredmény. Kimondott szerkesztést nem igényelt a végső összegkép.

Látványosabb volt mint amire számítottam. Utólag már bántam hogy nem mentem messzebbre, mert valamilyen látványosabb tájelemet vagy épületet is belekomponálhattam volna a képbe. De jövőre úgyis lesz teljes holdfogyatkozás, azt már úgy fogom elkészíteni.

2017. augusztus 7/8-án este egy részleges holdfogyatkozás következik be. A fogyatkozás Európából, Afrikából, Ázsiából és Ausztráliából látható – Ésak-Amerikából nem, Dél-Amerikából csak Brazília keleti partvidékéről, és onnét is rosszul.

Zalaegerszegről nézve a Hold 7-én este 20:06-kor kel (nyári időszámítás szerint), 01:18 órakor delel és 8-án 05:12 órakor nyugszik le. A kelés azimutja onnét nézve 112° északról kelet felé mérve, vagyis a kelés enyhén délkelet-keleten lesz.

A félárnyékos fogyatkozás 17:50 NYISZ (nyári időszámítás) kezdődik, ekkor a Hold nálunk még a horizont alatt van. A részleges fogyatkozás 19:23 NYISZ-kor indul, vagyis a 20:06-os keléskor már egy fogyatkozásban lévő telehold kel fel: egyik oldalán be lesz harapva! Hálás téma ez asztrotájképkészítőknek, valamint izgalmas vizuális látvány szabad szemmel vagy bármilyen távcsővel.

A fogyatkozás legnagyobb fázisa 20:20:28 óra:perc:másodperc NYISZ-kor lesz, vagyis 14 perccel a Zalaegerszegről történt holdkelte után. Az ország keleti részében akár fél órával is hamarább kel fel a Hold, ott a maximális fázis is nagyobb horizont feletti magasságnál lesz. Bármely magyar területről is nézzük a jelenséget, érdemes olyan helyről megnézni a holdfogyatkozást, ahonnét nagyon jó a kilátás délkelet-keletre, mert minden nagyon közel zajlik most a horizonthoz.

A részleges fogyatkozás 21:18 NYISZ-kor ér véget, ekkor lép ki az árnyékból a Hold. A félárnyékot 22:51-kor hagyja el, de a félárnyékos fogyatkozás szabad szemmel gyakorlatilag észrevehetetlen.

A mostani részleges fogyatkozás elég pici lesz, nagysága mindössze 0,25. Ez azt jelenti, hogy a Föld teljes árnyéka csak a Hold átmérőjének 25%-áig takarja ki a Holdat.

Az alábbi, a NASA Lunar Eclipse oldaláról származó információk minden lényeges adatot megadnak (az ottani adatok nem NYISZ-ben, hanem UT = NYISZ-2 órában vagy TD időskálán vannak). A nagy piros kör a Föld teljes árnyéka, aki abban van, a Holdról nézve teljes napfogyatkozást lát. A szürke gyűrű körötte a Föld félárnyéka, aki ott áll a Holdon, részleges napfogyatkozást lát: vagyis kap napfényt, az a holdrész visszaver valamennyi napfényt, de nem a teljes napkorong világítja meg. Az U1 és U4 fázisok a teljes árnyákba történő belépéstó, illetve kilépést, a P1 és P4 a a félárnyékba történő be- és kilépést jelentik (U: umbra, P: penumbra). Az alábbi kép kattintásra megnő.

Ez a részleges holdfogyatkozás a Bak csillagképben történik.

VCSE -- A 2017. aug. 7-i esti részleges holdfogyatkozás főbb adatai a NASA Lunar Eclipse oldaláról
VCSE — A 2017. aug. 7-i esti részleges holdfogyatkozás főbb adatai a NASA Lunar Eclipse oldaláról

Holdfogyatkozásról írtuk korábban: http://vcse.hu/page/2/?s=holdfogyatkoz%C3%A1s&submit

2017. július 29/30-áján már a VEGA ’17 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor +1. napját ünnepelhettük.

Nem minden tábor után van plussz egyedik nap, de a múltban sokszor, ha nagyon jól éreztük magunkat és derült következett, akkor Zalaegerszegen vagy környékén, a táborból vala hazacipekedés után szoktunk még egy búcsútávcsövezést vagy meteorészlelést rendezni. Az utóbbi években ilyen nem volt, de idén felújult a hagyomány.

VCSE -- A VCSE 457/1900-as Dobsonja. -- Ágoston Zsolt felvétele.
VCSE — A VCSE 457/1900-as Dobsonja. — Ágoston Zsolt felvétele.
VCSE -- A VCSE 457/1900-as Dobsonja a sötétedő egervári ég alatt -- Ágoston Zsolt felvétele
VCSE — A VCSE 457/1900-as Dobsonja a sötétedő egervári ég alatt — Ágoston Zsolt felvétele
VCSE -- Jandó Attila észleli az M51-et az egervári, Hold és közvilágítás okozta fényszennyezésből -- Ágoston Zsolt felvétele
VCSE — Jandó Attila észleli az M51-et az egervári, Hold és közvilágítás okozta fényszennyezésből — Ágoston Zsolt felvétele
VCSE --
VCSE — “Inkább oda, az M13-ra állj át a műszerrel, ott kevesebb a felhő!” Jandó Attila használja a “Dobi”-t. — Ágoston Zsolt felvétele.

Alig hoztuk el Ispánkról a “Dobi”-t, újabb feladatot kapott Egerváron. Ezen a szombat estén újra összeszereltük Danival (Jandó Dániel), mert vártuk a derült estét a napos délutánt követően. Meg is érkezett hamarosan Csizmadia Szilárd, Zelkó Zoltán, Csizmadia Ákos és Ágoston Zsolt, valamint két régi barátom. Ahogy Dani ígérte  facebookon közzétett meghívóban, volt zsíros kenyér, rozéfröccs, paprika, hagyma, paradicsom, na és a főszereplő: a 457/1900-as Dobson-távcső, táborban kapott becenevén: a Dobi. Az észlelést a Holddal kezdtük még kék ég alatt, a Jupitert sajnos kitakarták a fák, de a Szaturnusz nagyszerű volt.

A Holdon több krátert, a Szaturnusz körül az egervári fényszennyezett égen 5 holdat azonosítottunk. Majd kis szünet rozéval, közben megérkezett Bánfalvi Péter is. Na meg ha észlelésről van szó, az időjárás se hagyta magát, jöttek a felhők hívatlanul is, mintha ők is csak bele szeretnének nézni a Dobiba. Ennek ellenére sikerült elkapni az M51-et: először nem látszottak a spirálkarok, de később felsejlett, amikor a pára kitisztult, illetve a Hold lejjebb ment. Láttuk a Lyra-gyűrűsködöt (M57), a M13 gömbhalmazt, és az M27-et. Ezeket 28 mm-es és 9 mm-es okulárral is megnéztük (68x-os, illetve 211x-es nagyítást adnak). A planetárisokat még a 9 mm-esbe tekert UHC-val is megvizsgáltuk. Az ISS egyik átvonulását többé-kevésbé sikerült lekövetni Dobival. Ákos javaslatára a Cas-ban lévő M103, NGC 654 és NGC 663-as nyilthalmazokat is meglátogattuk a műszerrel. Sajnos a felhőkkel sokat küzdöttünk, így a Stephans-ötös nem látszott a távcsőben. Majd hajnali kettő felé Neptunusz-vadászatra indultunk. Ennek a felhők tettek keresztbe, mire sikerült azonosítani a környező csillagokat, a felhők nyertek. Így is egy jó +1 napi estét zártunk a kenyér és a bor elfogyott, jól éreztük magunkat. Legközelebb is várlak benneteket ha a Hold és a felhők engedik. “Felhőtlen szórakozást kívánok”!

A cikkhez mellékelt felvételeket Ágoston Zsolt készítette.

VCSE - Hold - Balogh Gabriella
VCSE – Hold – Balogh Gabriella

A képet tegnapelőtt este (2017. július 1/2.) készítettem. Kb. fél 11-kor jutott eszembe, hogy ki kéne pakolni a távcsövet, mostanában sajnos nem volt rá alkalmam, sokszor a rossz idő miatt. Kinéztem és megláttam a Holdat, egész magasan volt és azonnal elcsábított az őt “kísérő” Jupiterrel.

Lélekszakadva futottam a távcsőért. Apum nem ért rá, így életemben először felügyelet nélkül szereltem össze a Newtont és raktam össze a követőrendszert. Mivel a Polarist kitakarja a diófa onnan, ahonnan észlelek, mindig elrontom a pólusra állást, de most nem mászott el túlzottan a kép. Az udvarunkba, ahonnan kémleljük az eget, bevilágít az utcalámpa, így a tuják árnyékába kell bújnom, ha nem akarom kisütni a közvilágítással a retinámat. Miután végeztem az összeszereléssel, ráálltam a Holdra és elkezdtem a szabad szemes észlelést – első az élmény, aztán a fotó!

Ujjongtam, amikor a Hold 1 másodperces korú fényét megláttam, és türelmetlenül cserélgettem az okulárokat, míg el nem jutottam a legnagyobb nagyítású 6 mm-es Plössl-ig. Varázsos élmény volt látni a krátereket, amelyek hegyeknek és völgyeknek tűntek ekkora nagyításban. Olyan volt, mintha csak repülőgéppel repülnék fölöttük.

Azt kívánom, bár minden ember láthatná ezt, és bár mindegyikük felfogná ennek a fantasztikusságát!
Gondolkodtam, hogy átálljak-e a Jupiterre, megnézni, hogy mi újság a legnagyobb gázbolygóval, de a türelmetlenségem, hogy (első alkalommal) fotót készíthessek a Holdról, rávett, hogy rakjam rá a Canon fényképezőgépet a tubusra és kezdődjön a móka. Jó pár percig libikókáztam a tubussal, míg végül eltaláltam az ideális súlyelosztást. Ráadásul a DSLR nagyon nehéz volt, így azzal is machinálnom kellett, hogy merre és hogyan áll ki a kihuzatból, míg végül majdnem a földre merőlegesen állítottam be. Így viszont székre kellett állnom, hogy lássam is, mit fotózok.

Távkioldóval és a követőmotorral a kezemben ügyeskedtem, hogy minél jobb és több képet csináljak (a kis kezdő!). Mivel a nagyítás kötött volt (a DSLR érzékelője, a Barlow és a távcső méretei alapján, apum, azt hiszem, 75x-ös nagyítást számolt) -, ezért nem fért bele teljes egészében a Hold a képbe (amit nem is bántam, mert reméltem így a nagyobb felbontást). Emiatt több képből kellett összevarázsolnom a kész képet.

12 képből raktam össze, bár kevesebb is elég lett volna. Szerkesztéskor jutott eszembe, hogy nem csináltam flatfield-et, pedig korábban tanácsolták – így a tükrön és a CCD-n lévő szmötyiket Photoshopban távolítottam el, remélem, észrevettem mindet.

A kép szerkesztéséhez sok hasznos tanácsot kaptam Schmall Rafaeltől, aki szerintem sokunk példaképe asztrofotózás terén. Ezúttal is köszönöm a segítséget!

Amikor megláttam az összeragasztgatott képet, boldogságban úsztam. A szerkesztés végén pedig elégedett voltam a munkámmal. Persze, össze sem hasonlítható az asztrofotósok képeivel, hibákat én is látok benne, de mégis olyan jó kimondani, hogy ezt a fotót én készítettem, én állítottam be hozzá mindent és én egyensúlyoztam egy széken a távcső fölé hajolva. Hihetetlen tapasztalat volt ez nekem és boldog vagyok, hogy vagyok olyan szerencsés, hogy apum által jó útra terelődtem és ezáltal mindig csodálattal fogok föltekinteni a csillagos égre.