Az előzmények (a két világháború közötti évektől 1991-ig)

Az első, kimondottan csillagászattal foglalkozó egyesület Magyarországon a Stella Csillagászati Egyesület volt, amely az 1920-as években alakult és a nagy gazdasági világválság hatására lehetetlenült el működése (1932-ben megszűnt). A Stellát a Konkoly-alapítványú csillagászati kutatóintézet (mai nevén MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete) támogatására, és csillagászati ismeretterjesztésre egyaránt alapították. Titkárai és ügyvezetői is a csillagda munkatársai közül kerültek ki. Több zalai tagja volt a Stella Egyesületnek, akiknek listáját ifj. Bartha Lajos a VEGA 38. számában (1998) közölte. Később a Természettudományi Társulaton belül szerveztek Csillagászati Osztályt, majd 1944-ben Csillagászati Alosztályt, ennek tagjai között is találhatunk zalai tagokat (pl. Vladár Endrét). A II. világháborút követően, 1946. novemberében alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület. 1949-es, a hatalom által kikényszerített feloszlásáig számos zalai amatőrcsillagász, érdeklődő lépett be tagjai közzé, és megszervezték (Vladár Endre vezetésével) az MCSE keszthelyi csoportját és (Medgyes Béla vezetésével) az MCSE bázakerettyei csoportját. Abban az időben ilyen csoport alakításához csoportonként 20 főre volt szükség, láthatjuk tehát, a csillagászatnak számos zalai barátja akadt már a magyarországi amatőrmozgalom kezdetén is.

Az 1948-1949-es történelmi események sora megtörte a hazai amatőrcsillagász-mozgalom fejlődését (is). Zala megyében is megszűnt minden szervezett, csoportos aktivitás, a fennmaradt visszaemlékezések szerint mindössze Vladár Endre tartotta a kapcsolatot az Uránia Csillagvizsgálóval és érdeklődött csillagászati kérdések iránt (az Uránia Csillagvizsgálót az MCSE alapította 1947-ben, vezetését azonban természetesen 1950 táján teljesen lecserélték). Egyes híradások szerint azonban a bázakerettyei olajmezőkön dolgozók továbbra is tartottak csillagászati szakköri foglalkozásokat a helyi kultúrház szervezeti keretei között az 1950-es években, és még egy 20 cm körüli Newton-távcsövük is volt. Ezekre a szóbeli közlésekre írásos bizonyítékot a Csillagászati Évkönyv 1952. évi kötete ad (elérhető itt, a lapon lejjebb lapozva (Bázakerettyeiek 1951)). Sajnos, ennek a szakkörnek a továbbélését, tevékenységét, eltűnésének idejét és okait nem ismerjük. Kutatása kívánatos lenne.

Az 1953 után megindult politikai változások nem hagyták érintetlenül a magyarországi amatőrcsillagászokat sem: visszahelyezték az Uránia Csillagvizsgáló élére annak alapítóját és korábbi vezetőjét, Kulin Györgyöt, de egyesület alapítására egyelőre nem lehetett gondolni. Erre csak az 1956-os forradalmat, majd a megtorlás éveit követő amnesztia (1962) után kerülhetett sor. 1963-ban tartották a Magyar Amatőrcsillagászok I. Országos Találkozóját, és a II. találkozójukon, 1964-ben megalakult a Csillagászat Baráti Köre.

Ezekben az időkben került Zalaegerszegre egy 30 cm-es, 2100mm fókusztávolságú Newton-reflektor. A távcső optikája és mechanikája a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban készült. (Ugyanilyen teleszkóp került pl. Győrbe és Székesfehérvárra is.) A távcsövet a József Attila Iskola udvarán helyezték el, egy letolható tetejű bódé védelmezte az időjárás viszontagságaitól. Rendszeresen tartottak vele Hold-bemutatásokat.

Felső Géza a Zalaegerszegi Uránia Csillagvizsgáló 30 cm-es teleszkópjával az 1960-as évek végén. Akkor még csak letolható tető védte a műszert.

A korabeli Csillagászati Évkönyveket lapozgatva nem tűnik azonban úgy, hogy a Csillagászat Baráti Köre különösebb áttörést ért volna el Zala megyében. Pedig azokban az években az ismeretterjesztést ellátták pénzzel: sorban épültek országszerte a bemutató csillagvizsgálók, folyóiratokat, könyveket lehetett kiadni. De miközben országosan egyre emelkedett a taglétszám és több ezer főt ért el, az Évkönyvekben folyamatosan visszatérő panasz a Zala megyei szervezettség teljes hiánya. Ezen a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Zala Megyei Szervezetének Csillagászati és űrkutatási Választmányának vezetősége és tagjai sem tudtak előrelépést elérni (Zöldág Imre, Mozsár Imre, Pell László, Kalamár Gábor említendő a Választmányból). A vezetők azonban elérték, hogy 1970-ben a Csillagászat Baráti Köre Zalaegerszegre szervezze és itt tartsa meg VI. Országos Találkozóját. Létszámában ez volt a legnagyobb az összes ilyen találkozó közül, több, mint 400-an vettek rajta részt. A helyi szervezők azt remélték, hogy ez majd felkelti a helybeli érdeklődők, leendő amatőrcsillagászok figyelmét, és lökést ad a megindítandó ismeretterjesztő, amatőrcsillagászati munkákhoz. Érdemes megemlíteni, hogy ezen a találkozón határozták el a “Meteor” c. amatőrcsillagászati folyóirat megindítását is Bartha Lajosék.

1976-ban felsőbb utasításra decentralizálták a CSBK-t, létrejöttek a megyei szervezetek, így a zalai is. A korabeli Csillagászati Évkönyvek alapján a Zala megyei taglétszámot az alábbiak szerint láthatjuk alakulni

 

Év Taglétszám
1967* 4
1977 40
1978 79
1979 105
1980 250
1981 312
1982 323
1983 332

 

*: a csillaggal jelzett évszám a megfelelő évszámú csillagászati évkönyvet jelenti, amely egy vagy két évvel korábbi adatra utal a valóságban

A CSBK meglehetősen érdekesen számolta a taglétszámát: a feltüntetett számok az addig az évig belépett összes tagokat jelentik, és tartalmazza azok számát is, akik időközben elhunytak, kiléptek, beszüntették a tagdíjfizetést – ezt a számolási rendszert Kulin György vezette be az MCSE-ben 1946-ban és átvette az újjáalakult MCSE is 1989-ben, így nem adhat valós képet a ténylegestaglétszámról. Egy-két következtetés levonására mégis lehetőségünk van. (Sajnos, az 1976. év után a Zala megyei tagszervezetnél vezetett részletes taglisták – úgy tűnik – elvesztek). A szerveződés nagyon nehezen indult meg, és 1967-1977 között csak 40 főt sikerült megnyerni a mozgalomnak. 1977. november 2-án adták át a Zalaegerszegi Bemutató Csillagvizsgálót (Csarnai Zoltán, Bánfalvi Péter), amely a József Attila Iskola udvarán álló 30 cm-es távcső áthelyezését jelentette egy kupolába, amely a 407. Szakmunkásképző udvarán áll(t). Innentől kezdve 1981-ig a taglétszám emelkedése gyors, eléri a 312 főt. Ezután 1983-ig csak stagnálás van (332 főig emelkedik a létszám). A következő évekből nincs adat. Valószínűleg összefügg a csillagda átadása a taglétszám gyors emelkedésével, a stagnálás pedig azzal, hogy Bánfalvi más iskolába távozott a 407. Szakmunkásképző Iskola tanári karából (ennek udvarán állt a csillagda), ami után az intézmény működése megszakadt, és gyors amortizálódásnak indult, majd a nyolcvanas évek végére életveszélyes építészeti állapotba került. Addig azonban sok megfigyelés készült a távcsővel, amelyek pl. az Albireo c. amatőrcsillagász lap oldalain jelentek meg.

Ezeknél a számoknál azonban – a hazai amatőrmozgalom egészét tekintve is – sokkal lényegesebb, hogy az 1977-es átadást követően Zalaegerszegen tanult, és a csillagda mellé szervezett, Bánfalvi által vezetett szakkörbe járt Tuboly Vince, Horváth Tibor akik jelenleg is aktív amatőrcsillagászok (ld. Hegyháti Csillagászati Alapítvány), Juracskó András, aki az 1980-as években volt aktív bolygóészlelő, Csarnai Zoltán optikus, és katonaidejét ekkortájt töltötte itt Mizser Attila, későbbi MCSE-titkár, majd főtitkár (www.mcse.hu). Az itt összeismerkedett és összekovácsolódott társaság a későbbiekben meghatározó szerepet játszott és játszik Vas és Zala megyék, és kisebbrészt az országos amatőrcsillagászati életében is. 1982-ben egy Zeiss Ib mechanikájú, elektromos óragéppel ellátott, kitűnő optikájú 100/1000-es Zeiss AS objektívű lencsés teleszkópot vásárolt a TIT Zalaegerszegre. Vilmos Mihály vezetésével Nagykanizsán 15 cm-es teleszkóppal bemutató csillagvizsgáló épült és szakkör kezdett el működni (ami mind a mai napig létezik és működik).

1989-ben a CSBK megszűnt, utódszervezete, az MCSE Zala megyében 1993-ig nem tudta megvetni a lábát. Akkor megalakult az MCSE Zalaegerszegi Csoportja, amit a valóságban, az MCSE-vel kötött szóbeli megállapodás alapján, a VCSE működtett.

Juhász Tibor Zalaegerszegre költözésével (1984-ben) az Albireo Amatőrcsillagász Klub is Zalaegerszegre helyezte központját (albireo.hu). Ennek eredményeképp tovább aktivizálódtak a zalai amatőrök, fontos kiadványok jelentek meg zalaegerszegi kiadással Juhász Tibor, Piriti János (Nagykanizsa) és más amatőrök tollából. Az AAK tovább húzta, mint a CSBK, de fenntartó és támogatói kör híján a súlyos gazdasági válságban (az egyébként jelentős támogatói körrel rendelkező Stella Egyesülethez hasonlóan) 1991. márciusában megszűnt, bár haldoklása 1999-ig elhúzódott. Feltámasztását 2010-től kezdték meg megkísérelni.

Ennek következtében 1991 tavaszára a zalai amatőrök pénz, szervezet, kapcsolatok és vezetőség nélkül maradtak, ráadásul a zalaegerszegi bemutató csillagvizsgáló tevékenysége is megszűnt, állapota leromlott és hazsnálhatatlanná vált. 1990 elejére már távcső sem volt benne.

A Vega Csillagászati Egyesület megalakítása és megerősödése (1991-1994)

Mindezek után nem volt meglepő, hogy néhány lelkes fiatal zalaegerszegi és környékbeli amatőrcsillagász (Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Illés Anita, Konkoly Péter, Smodics Mónika, Szekeres Tibor) megalakította a Vega Klubot. Mivel a hatból öten a Széchényi Istvén Műszaki Középiskola diákjai voltak, kezdetben (1992-ben és 1993-ban) az iskola önkormányzata volt a fenntartó, mindkét évben évente néhány ezer forinttal támogatta a klubot. A klub kéthetente tartotta tanítási időszak alatt az összejöveteleit, önképzőköri jellegű foglalkozásokkal és távcsöves észlelésekkel. 1993-ban került sor az első nyári táborra, kilenc fő résztvételével Dióskálban. 1993-ban segédkeztek az MCSE Zalaegerszegi Csoportjának megalapításában (1993. augusztus 24.), amelynek mindmáig szponzora a VCSE. Ekkor a Vega Klub saját távcsővel még nem rendelkezett, 1992-től Csizmadia Szilárd 50/540-es, 1993-tól Szekeres Tibor ugyanekkora, 1994-től Zelkó Zoltán ugyancsak 50/540-es távcsöveit is használták, majd ugyanebben az évben Csizmadia Szilárd és Szekeres Tibor készítettek házilag (egy jó optikájú) 17 cm-es refraktort.

1994-re a taglétszám 19 főre nőtt, így meghaladta a törvényben előírt (10 fős) minimumot, ezáltal lehetővé vált egy egyesület alapítása, ami kezdetektől a cél volt. Az alapítás és ezáltal a bírósági nyilvántartásba vétel annál inkább is szükségszerű volt, mert minden pályázat kiírója, a lehetséges szponzori kör ezt megkövetelte (érthetően). Példát mutatott az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület 1994. márciusi, hasonló okokból és hasonló előkészítő munka után történt létrejötte. A Vega Klub átalakult Vega Csillagászati Egyesületté tehát. Elnevezését kívülállók 2010-ben erőteljesen megkritizálták, amire az alapítók a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület lapjában reagáltak.

A Csizmadia Szilárd elnökletével (tagok: Srágli Attila, Csizmadia Ákos, Zelkó Zoltán, külső segítő: Srágli Lajos) működő szervezőbizottság munkájának, és a tagok lelkes aktivitásának köszönhetően a második táboron, 1994. augusztus 10-én Kehidakustányban kimondták jogilag is érvényesen a Vega Csillagászati Egyesület megalakulását, és azt, hogy mindezt a Vega Klub egyenes folytatásának, jogutódjának tekintik. Első elnöknek Simonkay Ferencet, alelnöknek Zelkó Zoltánt, titkárnak Csizmadia Szilárdot, ellenőrnek Konkoly Pétert választották meg és elfogadták az alapszabályt. A Zala Megyei Bíróság a VCSE-t 1994. október 3-án vette nyilvántartásba.

Bár az eltelt időszakban több “régi motoros” is a VCSE tagjává vált (Horváth Tibor, Bánfalvi Péter, Csarnai Zoltán), az Egyesület mégsem vált teljesen megyei egyesületté, működési területe a Vasi-Zalai megyehatárra és Észak-Zalára helyezendő, bár van egy góc Dél-Zalában is. Ennek oka, hogy sem az AAK régi vezetése, sem a nagykanizsaik nem csatlakoztak a VCSE-hez. Ettől függetlenül a VCSE és az említett szervezetek között jó a kapcsolat, az együttműködés mélysége változó, de mindenképpen baráti.

Dolgos évek (1995-1998)

A legfőbb cél a VCSE megalakításában az volt, hogy sokkal több pénzt lehessen a zalai amatőrcsillagászatba és csillagászati ismeretterjesztésbe pumpálni. Ez látszólag sikerült is: míg 1994-ben a Vega Klub 20 000.- Ft költségvetéssel működött, addig a VCSE 1995-ben 43 000.- Ft-tal, 1996-ban 69 000.- Ft-tal. Tény azonban az, hogy a VCSE vezetői ennél sokkal lendületesebb fejlődésre számítottak. Terveik között szerepelt egy 40 cm kategóriájú teleszkóp megvásárlása, CCD beszerzése, és jobb nyomdai minőségű folyóirat kiadása. Az említett összegek azonban csupán az Egyesület mindennapi működését fedezték, év végén soha nem képződött tartalék. Egyik évről az áthozat a másikra soha nem volt több néhány ezer forintnál. Bár ezeket az éveket (a Bokros-csomagot követő néhány évet) minden egyesület és alapítvány megszenvedte, a várakozásainkhoz képesti elmaradást elsősorban mégis a VCSE-n belül kell keresni: az Egyesület pályázati aktivitása, szponzorkeresése, az Egyesület szélesebb támogatói körrel való megismertetése és a nagyközönség előtt végzett propagandája csak 1998 után indult meg. Az 1996-ban bevezetett lehetőség: a személyi jövedelemadó 1 százalékából való részesedés is csak később segített a VCSE-n, mert a törvény három év várakozási időt írt elő a bírósági nyilvántartásba vétel óta. Így először 1997-ben kapott a VCSE ebből néhány ezer forintot, lévén, alig páran dolgoztak a tagságból, a többség egyetemista, főiskolás volt. 1998-ban a VCSE tagságát alkotó törzsgárda nagyobbik része elkezdett munkába állni, így a korábbi éves költségvetésekkel összemérhető 40, majd 63 ezer forint bevétel származott a SZJA 1 százalékából. A taglétszám növekedtével a helyzet tovább javult e téren. Hiába Simonkay Piroska tagtársunk lelkes szervezőmunkája, ami közel háromszorosára növelte az ilyen jellegű bevételt, 2009-ben is azonban csak kb. 148 ezer Ft 1%-ot ajánlottak fel a VCSE-nek. Nem mellékes tény, hogy egyesületünk gerincét egyetemisták alkotják, akiknek önálló jövedelmük még nincs. így nehéz is nagy bevételre szert tenni 1%-okból. 1998-tól kezdődően néhány éven át a VCSE-t Zalaegerszeg MJV évente 25-40 EFt-tal támogatta. Ez a fiatal Egyesület életében jelentősnek volt mondható.

Bár ezek csak száraz számok, a csillagászattörténetben nem elhanyagolható: lehetővé tette a továbblépést, a fejlődést. 1995-ben a VCSE vásárolt egy 20 cm nyílású, 1500mm fókuszú Newton-reflektort (15 ezer forintért). Sokáig ez volt a legnagyobb működő csillagászati műszer Zalában. (Az is tény, hogy az Egyesület a tagi kölcsönt nyújtó Zelkó Zoltánnak és más személyeknek majdnem két évig fizette vissza a távcső árát.) A távcső megvásárlása óriási előrelépést jelentett a megfigyelésekben, bemutatásokban, az észlelőestek és nyári táborok színvonalának emelésében. Ez a műszer kb. négy éven át volt használatban, majd más műszerek beszerzése miatt csak tároltuk újabb kb. négy éven át az eszközt, végül ez a kb. 50 kg tömegű monstrum mechanikája a fémhulladék között végezte. Optikája azonban megmenekült: a kíváló leképezésű főtükröt a VCSE 1.- Ft-ért eladta Zelkó Zoltánnak, aki újraalumíniumoztatta azt, tubusba szerelte, egy Celestron GoTo-mechanikára rakta, és a 2010. évi nyári táborunkban bemutatta új távcsövét. A főtükörben most sem kellett csalódni, rengeteg fényt gyűjtött össze és nagyon szép leképzést nyújtott.

A nyári táborok, hosszú ideig Kehidakustányban, valódi közösségformáló helyszínt jelentettek, miközben a tagok elméleti és gyakorlati ismereteinek fejlesztése nagyrészt e táborokban zajlott.

A rendszeresen tartott egyesületi összejövetelek, az azokon elhangzó előadások eredményeképp jelentősen növekedett a taglétszám és a VCSE ismertsége.

1998-ban, az országban először a csillagászati nonprofit szervezetek közül a VCSE-t nyilvánította a bíróság közhasznú szervezetté az 1997. évi CLVI. törvény alapján.

Ezeknek az éveknek a feladata volt a napfogyatkozásra való felkészülés is. Ennek érdekében a VCSE elnöksége meghívta Mizser Attilát, hogy 1995. április 1-én tartson előadást az általa személyesen is észlelt 1994. nov. 25-i, dél-amerikai napfogyatkozásról. Talán ez volt az első olyan kimondottan arra célzott előadás Magyarországon, amit azért hallgattak végig a résztvevők, hogy az 1999. évi napfogyatkozásra tanuljanak. Az 1996-97-es évek az ötletgyártással, szakirodalom olvasgatásával teltek el. 1998-ban több találkozóra is sor került a vasi GAE és a zalai VCSE között, kimondottan napfogyatkozás témakörben, tapasztalatok megbeszélése, ötletek cseréje céljából. Az Egyesület három taggal (Csizmadia Szilárd, Zelkó Zoltán, Kiss László Attila) képviseltette magát az 1998. októberi országos napfogyatkozás konferencián, Szombathelyen. 1998. decemberében megyei amatőrcsillagász találkozót szervezett a VCSE, ahol egész napos konferencián beszéltek az előadók a napfogyatkozásról, megfigyeléséről, csillagászati, történelmi, biológiai, társadalmi és egyéb hatásairól, vonatkozásairól. Még a felkészüléshez tartozik, de már 1999. tavaszára húzodott át egy cikksorozat megjelentetése a napfogyatkozásról a VEGA c. egyesületi lapban. Ugyanazon év márciusában a VCSE meghívására Vértes Ernő, a TIT Öveges József Egyesület és a VCSE közös szervezésében zártkörű előadást tartott a napfogyatkozásról Zalaegerszeg polgármesterének, idegenforgalmi bizottsága elnökének, a polgári védelem, rendőrség, mentők, stb. tisztjeinek. Számos egyesületi tag és érdeklődő tanár is megjelent. A rendezvényre szóló meghívókat a megyei közgyűlés ex-elnöke, a TIT megyei szervezetének elnöke és a VCSE elnöke írta alá.

A napfogyatkozás éve (1999)

Az év kiemelt, de nem egyetlen feladata volt a napfogyatkozás megfigyelése, lehetőség szerint nagyközönségnek történő bemutatása. Végeredményben számos támogató segítségével (akiknek listája megjelent a Zalai Civil Regiszer-ben, 2000. év folyamán) kb. 10 000 fő részvételével a zalaegerszegi Városi Sportcsarnok előtti térről észleltük végig és mutattuk be a napfogyatkozást. A megfigyelés folyamán számos fénykép és videofelvétel készült.

A napfogyatkozás köré szervezett kulturális programok bevétele révén sikerült stabilizálni a VCSE anyagi helyzetét is.

Mára a VCSE a zalai amatőrcsillagászok egyfajta szakmai kamarájává vált.

1998 óta folyamatos az együttműködés a VCSE és a TIT Öveges József Egyesülete között. A TIT részéről Bánfalvi Péter alelnök és Felházi György volt ügyvezető igazgató baráti támogatása emelendő ki. Az együttműködés eredményeképp a TIT Ö. J. E. 100/1000-es lencsés távcsöve ös 127/1500-as MC-távcsöve szinte korlátlanul a VCSE rendelkezésére áll és számos közös rendezvényünk volt már.

Az MCSE-vel is folyamatos a kapcsolattartás, illetőleg az MCSE Zalaegerszegi Csoportját részben a VCSE szponzorálja. Az MCSE Meteormegfigyelő Szakosztálya 2000-ben Zalaegerszegen, a VCSE-vel és a TIT Ö. J. E.-tel közös szervezésében tartotta országos találkozóját.

Kiemelkedő kapcsolatunk van a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesülettel (Vas megye), ami részint az időről-időre együtt tartott elnökségi ülésekben, részben a tagság néminemű átfedésében található. 1998 óta folyamatos a Vasi-Zalai Amatőrcsillagászati Találkozók sorozata.

(A történet folytatása következik…. Türelem! — 2010. szeptember 5.) A Vega Csillagászati Egyesület tisztségviselőinek listája.

Kérünk mindenkit, akinek van fotója, ami kapcsolatos a VCSE-vel illetve a zalai amatőrcsillagászat történetével, beszkennelve küldje el a VCSE-nek! (Ha erre Önnek nincs lehetősége, kölcsönkérnénk a képet és mi gondoskodunk a szkennelésről.) Ugyancsak várjuk a visszaemlékezéseket és a fenti adatokhoz a javításokat, kiegészítéseket a következő címre: vcse (@) vcse.hu.

A VCSE ezen történetét Csizmadia Szilárd állította össze. A szerző célja nem annyira az értékelés és egy részletes csillagászattörténeti mű írása volt, hanem adatok közlése és bizonyos szempontok felvetése egy később, más által megírandó tárgyilagos munkához.

A VCSE fenti történetét bemutató írás a régi honlapunk számára készült 2004-ben. Kiterjesztése és revíziója a közeljövőben várható (a szerző, 2010. aug. 30.).


Támogatóink

 

Ezúton is köszönjük hozzájárulásukat az egyesület működéséhez, céljaink megvalósításához!