Kategória-archívum: Mai kép

NGC 2438

Feltöltve : Szerkesztette :

A mai képen az NGC 2438 jelű planetáris köd látszik, amely tőlünk kb. 3000 fényévre van a Hajófar csillagképben.

VCSE - NGC 2438 - Mai kép
VCSE – NGC 2438 – Mai kép

Az M46 nyílthalmaz területén látszik, de nem tartozik a halmazhoz (sebessége eltér a halmaz tagjaiétól, és a köd központi csillaga is jóval idősebb, mint a halmaz csillagai, és a halmaz is távolabb van tőlünk, mint a köd). A Kanári-szigeteki IAC 80 cm-es távcsövével készült képen a 4,5 fényév átmérőjű, korábban ismeretlen külső halót mutatja be, ami körbeveszi a korábban is ismert fényesebb belső gyűrűt. Ezeket a halókat a haldokló csillagok által magukról lefújt külső rétegek hozzák létre, mint egy táguló gázfelhőt.

Messier 74 – a tökéletes spirálgalaxis

Feltöltve : Szerkesztette :

A mai képen a Messier 74 nevű, lapjáról megpillantható spirálgalaxis látható a Calar Alto Csillagvizsgáló felvételén. Az 1,23 méteres távcsővel készült kép expozíciós ideje 19 óra (!). Fiatal kék csillaghalmazok és sötét porsávok, és a csillagkeletkezési tartományok forró, ionizált hidrogénfelhőinek vöröses fénylése is látható. A spirálgalaxisok mindegyike nagyon fotogén: ez a jellegzetes, Sc alosztályba sorolt példányuk tőlünk 32 millió fényévre található a Halak csillagképben, és kb. 100 milliárd csillag összeolvadó fényét láthatjuk benne.

VCSE - Mai kép - Messier 74 a tökéletes spírálgalaxis
VCSE – Mai kép – Messier 74 a tökéletes spirálgalaxis

Az M74 galaxisban felrobbant SN 2002ap hipernóvát Vinkó József és kutatócsoportja (közte e sorok írója) a tudományos életben nagy érdeklődést kiváltva korábban alaposan tanulmányozta. A tudományos közlemény innen letölthető: http://de.arxiv.org/abs/astro-ph/0408571

Miranda – Verona Rupes

Feltöltve : Szerkesztette :

A mai képen a Miranda nevű uránuszhold 20 km mélységűnek mért sziklafaljának képe: tízszer mélyebb, mint a Földön a Grand-kanyon. Mivel azonban a Miranda sokkal kisebb a Földnél, a gravitációs vonzása is sokkal kisebb: kb. 12 percig tartana leérni az aljára, ha valaki a tetejéről leugrik! Ha az illetőre egy légzsákot rákötöznének, akkor ezt a 20 km-es ugrást valószínűleg túl is élné.

VCSE - Mai kép - Miranda - Verona Rupes
VCSE – Mai kép – Miranda – Verona Rupes

A mellékelt képet 1986-ban készítette az egyetlen űrszonda, amelyik eddig az Uránuszt meglátogatta: a Voyager-2. A Miranda sziklafalának kialakulása egyelőre ismeretlen folyamat eredménye (vagy tektonikus eredetű, vagy becsapódás hozhatta létre).



 

	

	
	
	
	



		
	

	
NGC 6872 az Óriás galaxis
		

    		Feltöltve :    Szerkesztette :          
		

			


		

		
		

				VCSE - Mai kép - NGC 6872 az Óriás galaxis
				
VCSE – Mai kép – NGC 6872 az Óriás galaxis

			


A mai képen a Sydney-i Lányok Főiskolai Csillagászati Klubjának felvétele látható az NGC 6872 óriás spirálgalaxisról. (A kép nemcsak szórakozásból készült, a színes felvételek segíthetnek megérteni a különböző korú csillagok kialakulásának helyét, keveredésüket egymással, a galaxisbeli csillagkeletkezés ütemének, történetének felderítését.) A felvételt a Chilében található 8 méteres Gemini-Dél távcsővel készítették. Ez a galaxis 400 ezer fényéves átmérőjével legalább négyszer akkora, mint a mi Tejútrendszerünk! Távolsága tőlünk kb. 200 millió fényév, és a déli Pavo csillagképben található. A fura alakú galaxistól jobbra lefelé a képen az IC 4970 kisebb méretű galaxis látszik. Az NGC 6872 fura spirálkarjait minden bizonnyal az IC 4970-nel való gravitációs kölcsönhatás hozta létre.

	

	
	
	
	



		
	

	
Eső a Titánon
		

    		Feltöltve :    Szerkesztette :          
		

			


		

		
		
Az APOD felvételén nem valódi csillagászati felvétel, hanem egy fantáziarajz.  A rajzot David A. Hardy (AstroArt) készítette.





				VCSE - Mai kép - Eső a Titánon
				
VCSE – Mai kép – Eső a Titánon

			


 


A távcsövek és a műholdak nem látnak át a Titán nevű Szaturnusz hold vastag felhőtakaróján: ez az egyetlen hold a Naprendszerben, amelynek kiterjedt, sűrű légköre van. A Huyghens űrszonda azonban – amelyet egy másik, a Cassini cipelt el magával a Szaturnuszig – leszállt a Titán felszínére, és a légkörön áthaladtában meg a felszínről küldött néhány képet. Ennek alapján készítette el a mellékelt fantáziarajzot egy művész. A hideg (-180 °C) felszínű Titán holdon erős viharok tombolnak, metáneső esik és talán erőteljes villámok is csapkodnak (ez utóbbi nem biztos még, de gyanítják jelenlétüket).