Szerzők archívuma: Csizmadia Szilárd

Közgyűlés és észlelőhétvége (2018. április 14/15.)

Feltöltve : Szerkesztette :

Szeretettel hívjuk meg kedves tagtársainkat és minden érdeklődőt a Vega Csillagászati Egyesület 2018. évi rendes közgyűlésére és tavaszi észlelőhétvégéjére! Tudnivalók:

A Vega Csillagászati Egyesület (székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8.) elnöksége a VCSE 2018. évi rendes közgyűlését az alábbi időpontra és helyszínre összehívta:

időpontja: 2018. április 14. (szombat), 14:00 óra,

helyszíne: Zalaegerszeg, Dísz tér 7., II. emelet 243. (Tudomány és Technika Háza, TIT-előadó).

Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen lenne, úgy a megismételt közgyűlést ugyanaznapra, változatlan helyszínnel és napirenddel az elnökség összehívta 14:15 órai kezdettel. Ez a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes lesz.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
VCSE – 2014. évi közgyűlés

Fontosabb dátumok és program:

2018. március 4.: a közgyűlés meghívóinak kiküldése elektronikusan a tagtársaknak, a honlapon való elhelyezése (ez az oldal). A tisztségviselők már jelölhetők (ld. alább).

március 8.: eddig kérhetik a tisztségviselők és a tagtársak a napirend (ld. alább) kiegészítését).

március 10.: az elnökség eddig a napig határoz a napirend kiegészítéséről a javaslataitok alapján.

március 12.: a napirendben bekövetkezett módosításokról eddig az időpontig értesít Titeket az elnökség (ha nincs változás, nem kaptok e-mailt). (Ha az elnökség nem dönt, vagy a kérést elutasítja, vagy nem közli döntését a tagokkal, akkor a szabályszerűen nem közölt napirendbeli kérdésben vita lefolytatható, de a kérdésben határozat csak akkor hozható, ha ahhoz az összes részvételre jogosult tag hozzájárul.)

március 28.: a tisztségviselők jelölésének határideje, a jelöléshez használd ezt a formanyomtatványt.

április 2. 14 órától április 14. 14:30-ig: a Jelölő- és Szavazatszámláló Bizottság (JSZB, tagjai: Dr. Csizmadia Szilárd, Kelemen Tamás, Nagy Viktor) ápr. 2-án kiküldik tagtársainknak e-mailben a szavazat leadásához szükséges linket, a szavazatleadó oldalra történő belépés azonosítóját és jelszavát. A szavazás titkos; a JSZB csak azt látja, kik szavaztak, de az eredményt a szavazás lezárultáig nem. Szavazategyenlőség esetén majd az elnök szavazata vagy a közgyűlés dönt. Kérjük, vegyetek részt legalább az elektronikus választáson!

ÁPRILIS 14.: 

14:00: Tisztújító közgyűlés kezdete. 

(14:15: határozatképtelenség esetén megtartandó megismételt közgyűlés kezdete.)

A közgyűlés (kb. 60 perc) napirendje:

1./ Elnöki megnyitó és jegyzőkönyvvezető választása. (2 perc)
2./ Napirend kiegészítése. (2 perc)
3./ Elnökségi beszámoló a 2017. évi gazdálkodásról és tevékenységről, beszámolók, mérleg stb. megszavazása. (20 perc) – a jelentést e-mailben is kiküldjük közgyűlés előtt tagtársainknak.
4./ Tagdíjak megállapítása és költségvetés elfogadása. (10 perc)
5./ 2017. évi HJD odaítélése. (6 perc)
6./ Alapszabály
7./ Tisztségviselőink megválasztása a 2108-2020-as időszakra. (30 perc, 14:45-15:15 között is le lehet majd adnia  szavazatokat, és azt kérjük, ekkor adjátok le vagy ezt megelőzően)
8./ 2018-19. évi tervek és egyebek. (10 perc)
15:15-15:30: szünet
15:30: Régi (és új) csillagászati könyvek bemutatója
16:00-16:30: Így robbanak a szupernóvák (Csizmadia Szilárd ismeretterjesztő előadása)
16:30-17 óra: kötetlen beszélgetés
17:00-17:30 között: indulás Dobronhegyre, vacsora, távcsövek felállítása, észlelés derült idő esetén: a VCSE 2018. évi Tavaszi Észlelőhétvége.
 
április 15. (vasárnap):
11:00: indulás haza.

Kedvcsinálóul egy kis animáció a 2016. őszi észlelőhétvégénkről:

Az animációt Ágoston Zsolt készítette, részletek itt találhatók.

Olvasd tovább →

Holdbéli X és V

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - A holdbéli X és V - Henrik Adamsson képe, APOD
VCSE – A holdbéli X és V – Henrik Adamsson képe, APOD

 

2018. március 1-én a Nap Csillagászati Képe (Astronomy Picture of the Day, APOD) Henrik Adamsson Hold-felvétele volt. (Sajnos, az APOD nem ad részleteket a kép készítésének körülményeiről, de a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) nevű űrszonda készítette.)

A képen megtalálható a holdbéli X-nek és V-nek nevezett holdalakzat is. A könnyebb azonosítás érdekében az alábbi képen be van jelölve e két alakzat a vonatkozó betűkkel, és e térképjelölésekkel a fenti képen e két érdekesség könnyen beazonosítható:

VCSE - A holdbéli X és V alakzatok helye - APOD
VCSE – A holdbéli X és V alakzatok helye – APOD

Igazából az X és a V is csak illúzió, amit a Nap állásszöge okoz. Egyes kiemelkedő részek már napfényt kapnak és visszaverik, ezért látszanak, de az alakzatok többi része még árnyékban van. Csak bizonyos napállásszögnél látszanak (többnyire csak akkor, ha a Nap 0,2°-nál kisebb szögben süti őket).

Az X-et a Blanchinus, La Caille and Purbach kráterek hozzák létre. A holdbéli X első negyedbeli fázis után kb. négy órával látható illuzió. A holdbéli V-t az Ukert kráter fala hozza létre egy kis időre, pár órára. Pár órával az X láthatósága után észlelhető rövid ideig. Megfigyelésükhöz nagy nagyítás, jó nyugodtság szükséges, és természetesen fotózni is lehet őket – de igazából kis távcső is elegendő. Az előbbi linkről elérhető cikk szerint akár már 7 cm-es műszerrel is észrevehető. A kolongitúdónak 357 foknak kell lennie a legkorábbi megpillantáshoz az X esetében, legjobb láthatósága 358,0°-kor van és 358,2°.kor eltűnik. A kolongitúdót akár pl. a Virtual Moon Atlas ingyenes programmal is előre kiszámolhatjuk.

Tagtársaink sikerei

Feltöltve : Szerkesztette :

A www.bajaobs.hu/ioaa oldalon közzétették a “Magyar és Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Program Középiskolásoknak” c. vetélkedő első három fordulójának összesített eredményét, pontosabban a legjobban szereplő 24 versenyző pontszámát, akik a márciusban Debrecenben megrendezendő országos döntőbe jutottak.

Ifjú tagtársaink közül döntőbe jutott: Császár Kornél (11-ikes, Zalaegerszeg, Zrínyi Gimnázium), Vámosi Flórián (Kaposvár, Táncsics Gimnázium), és Fábián Kálmán (Kaposvár, Táncsics Gimnázium), mindannyian 11-ikesek.

Gratulálunk!

 

Az országos döntő legjobbjaiból alakul ki a magyar csillagászati diákolimpiai csapat. 2018-ban ez a diákolimpia Kínában lesz, 2019-ben pedig Magyarországon.

A Tejútrendszer két új törpe kísérőgalaxisa: Carina II és III

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - Csillagsűrűség-diagram. Sötétebb területek sűrűbb csillagmezőt jelentenek. A Carina II és III helyét a felfedezők bejelölték. A csillagok szín-fényesség diagramja azonos távolságú csillagokat sugall a megjelölt helyeken, tehát a tűfok-szerűen létrejött csillagsűrösödést ténylegesen összetartozó csillagok okozzák - Forrás: Torrealba és munkatársai (2018)
VCSE – Csillagsűrűség-diagram. Sötétebb területek sűrűbb csillagmezőt jelentenek. A Carina II és III helyét a felfedezők bejelölték. A csillagok szín-fényesség diagramja azonos távolságú csillagokat sugall a megjelölt helyeken, tehát a tűfok-szerűen létrejött csillagsűrösödést ténylegesen összetartozó csillagok okozzák – Forrás: Torrealba és munkatársai (2018)

420 kiloparszeken (kb. 1,4 millió fényéven) belül a Tejútrendszernek 57 kísérőgalaxisa ismert, némelyik irreguláris, mint a Nagy- és Kis Magellán-Felhők (LMC és SMC), a többség pedig törpegalaxis. Most két újabb felfedezéssel 59-re növekedett kísérőgalaxisaink száma.

A két új szatellitánkat Carina II-re és Carina III-ra keresztelték, mert a Carina (Hajógerinc) csillagképben látszanak. 2016. feb. 10. és 15-e között hat féléjszaka g és r fotometriai sávokban készítették a felfedezést hozó felvételeket a déli féltekén lévő Blanco 4 méteres távcsővel. A felfedezők egy angol-chilei-tajvani-amerikai-ausztrál-francia-német csillagászokból álló kutatócsoport tagjai.

Az a gyanú, hogy az LMC-nek és az SMC-nek akár 70 picike kísérőgalaxisa is lehetett a múltban, mielőtt hozzácsapódtak a Tejútrendszerhez, de legtöbbjét Galaxisunk már elnyelte. A maradék azonban egyben a mi kísérőgalaxisaink is. A kutatás ezért a Magellanic Satellite Survey (Magellán-felhők kísérőgalaxisainak feltérképezése) projekt keretében zajlott.

A méretarányok érzékeltetése végett: a Nap a Tejútrendszer centrumától mintegy 8 kpc-re található, az Androméda-köd tőlünk 630 kpc-re van. Mindkét új kísérőgalaxis ultrahalvány, 20 kiloparszekre vannak az LMC-től. Az égen 18 fok szögtávolságra látszanak a Nagy Magellán-felhőtől, de egymástól csak 18 ívpercre. 8 kpc-ra vannak egymástól, így nehéz elképzelni, hogy valódi, gravitációsan kötött párt formálnának, bár esetleg mozoghatnak hasonló pályán; mindenesetre az mindenképp igaz, hogy legalább látszó párt formálnak, mégpedig két kísérőgalaxis párját, ami eléggé párját rikító. Idős és fémszegény galaxisok (a Carina III alig érdemli meg a galaxis nevet, lehet hogy valamiből kiszakadt maradványgalaxis csak). A Carina II 36 kpc-es távolságát a benne lévő három RR Lyrae csillag segítségével határozták meg. A Carina III halványabb, a másik 90 pc-ével szemben csak 30 pc sugarú, 28 kpc-re van a Naptól.

 

Forrás: https://arxiv.org/abs/1801.07279, Torrealba és mktsai (2018)

 

Egy izolált spirálgalaxis: az NGC 1398 a Kemencében

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - Az NGC 1398 spirálgalaxis - ESO
VCSE – Az NGC 1398 spirálgalaxis – ESO

Az NGC 1398-at 1868. december 17-én fedezte fel Friedrich August Theodor Winnecke (1835-1897) német csillagász. Winnecke más ismert felfedezései közé tartozik a 7P/Pons-Winnecke üstökös, a Júniusi Bootidák meteorraj szülőégitestje, vagy az optikai párnak tartott Winnecke 4 = M40 kettőscsillag a Göncölszekérben. Kettőscsillag-katalógusa mindössze hét felfedezést számlál. A (207) Hedda kisbolygó Winnecke feleségéről, Hedwig Winneckéről van elnevezve (az aszteroida felfedezője: Johann Palisa (1848-1925) osztrák csillagász).

Az NGC 1398 a Kemence (Fornax) csillagképben látható, deklinációja -26°, így Magyarországról nézve csak 16-17° magasan delel, ezért ezt az egyébként fényes, 9,7 mg-s galaxist nem könnyű megfigyelni – de nem is lehetetlen. Látszó mérete 7×5 ívperc. SB(r)ab galaxisnak osztályozzák, ahol az egyes betűk jelentése a következő:

S: spirális, mert a galaxis spirálalakban csavarodó karjai szépen kivehetők.

B: rudas spirálgalaxis (a bar fordítása rúd lenne, a régebbi magyar szakirodalomban előfordul horgas vagy küllős spirálgalaxis is, de a küllős jelzőt jobb lenne a bicikliküllőkre jobban hasonlító galaxisokra átenni).

(r): a mag körül egy gyengén vagy erősebben kifejlett gyűrű (ang. ring) figyelhető meg. Konkrétan az NGC 1398-ban kettős gyűrűszerkezet figyelhető meg.

ab: a spirálkarok nem túlságosan kinyíltak, hanem külső részük szinte kör, félkör alakban hajlik.

Az NGC 1398 tőlünk mintegy 65 millió fényévre található, 135 ezer fényév átmérőjű, kissé nagyobb méretű a Tejútrendszernél. Csillagainak számát 100 milliárdra becsülik.

Izolált galaxis, azaz nincs hozzá közel hozzá hasonlóan fényes, nagy galaxis és nem is alkot ilyennel csoportot vagy párt. (Ettől még pici, törpegalaxis méretű vagy irreguláris kísérőgalaxisa lehet neki!)

Az NGC 1398 közepén egy kb. 10 millió naptömegű fekete lyuk található. Rádiótávcsövekkel részletesen vizsgálták a benne lévő hidrogéngáz eloszlását.

A fenti kép erről a szépen látszó galaxisról az Európai Déli Obszervatóriumban (European Southern Observatory, ESO) készült a 8 méteres Very Large Telescope egyik egységére szerelt FORS2 kamerával, BVR és H-alfa szűrőkkel. Az ábrázolt terület mintegy 7×7 ívperc.

A képet feltétlenül érdemes kinagyítani, és kalandozni a galaxis nagyobb felhőcsomói, csillagcsoportjai, spirálkarjai között.