Hosszabb – rövidebb tanakodás után elkészült az Alnitak környéki asztrofotóm ahol a Láng köd és a Lófej köd látszódik. A felvételeket 5 napig gyűjtöttem (Január 12.-13.-14.-28.-30.) – ugye amikor volt derült ég, illetve arra is oda kellett figyelnem, hogy az Orion délnyugaton már fényárban úszik a díszkivilágítás miatt. A felvétel sajátos satnyasága az IR/UV block szűrő hiánya azaz a “téglaság” – egy narancsos szín látszata a képen. Ezt ahogy tudtam, úgy csökkentettem.
A felvétel technikai adatai:
Skywatcher 150/750 Newton
Skywatcher AZ-EQ6 – oszlopon
Canon EOS1100D fullspektrum
Baader MPCC Mark III-as kómakorrektor
Lacerta Mgen autoguider
9×50-es kereső
(ha azt vesszük, a mechanika lehet egy fokkal kisebb ,de bizony kb így áll össze egy mélyég asztrofotózás)
EXIF adatok:
– 100×300 sec light / 20 dark / 20 flatdark / 20 flat / ISO800 / f5 / 750mm
Feldolgozás:
– stackelés Nebulosity-ben (akinek kiakar folyni a szeme – végezheti Registarban is, azzal szerintem gyorsan megy de én nem ismerem)
– utómunka PSben
Égbolt tulajdonságai (faluból készült felvétel):
– nyugodtság 3-6 (változó – főleg ha kéményhőn keresztül vonult az objektum illetve volt front is bőven)
– átlátszóság 3-4,5 (szintén – köd – pára – felhő)
– hőmérséklet 3°C-tól egészen 10°C-ig mindenféle tényező volt
Tanulságaim amiket megosztanék:
– első a flat… nagyon vigyázni kell vele, hogy hogyan készítsük el – szívem szerint írnék egy regényt róla, de aki VCSE táborba jön, kap egy kiadós segítséget asztrofotózás terén tőlem. (mert a tavalyi az csak az alapokba ment bele, de hogy mit hogyan készítünk, abba nem úgyhogy azt ki fogjuk vesézni) – nálam iszonyat küszködés volt vele – de végül sikerült úrrá lenni rajta. Érzékeny dolog sajnos.
– minél több az expódarabszám, annál jobban kisimul a kép – tehát a 100 képes sorozat “simább lesz”, mint a 20 képes sorozat aminél marad egy kevéske zaj
– nem mindegy, hogy valami f4-en készül, vagy f5-ön. Bizony sokat számít. Egy Orion ködnél elég az f5, de haloványabb objektumoknál a nagyobb fényerő az előny
– nem mindegy, hogy hány perces expóval készül – nálam egy 10°C alatti éjszakánál már lehetett akár 10 percet is exponálni – főleg ha halvány a téma – akkor nagyon sok infót összeszed. Hogy mennyit azt a következő – hónapban elkészülő fotóm elvileg bebizonyítja
– lehet több éjszakát is fotózni, de hogyan? Én lefotóztam a fényképezőgép orientációját a tubuson. Az Alnitak pedig az egyik képharmad alá került, így könnyű dolgom volt. Illetve annnyi, hogy levédtem egy képet a fényképezőgépemen, amit kártyatörlés után is benttart magában, tehát ahhoz az egy referenciaképhez viszonyítottam a többit is.
– hiba sajnos bármikor lehet, és sajnos igen bosszantó is lehet a dolog. egy törött kábel akár napokra is tönkreteheti a fotózást, vagy akár hetekre is, főleg ha várni kell rá. Én három alkatrésszel is így jártam. Sok türelem és kudarc árán sikerült ezt a képet megcsinálni ami valójában 3-as kategória, ha jegyet érdemel, de nagy örömöt és lendületet adott a továbbiakban.
– az asztrofotózás nyeli a pénzt az elején, igen sokat aztán utána már nemnagyon kell költeni rá – egyszer kell megvenni mindent – inkább a kábelek a fogyóeszközök
– a távcső jobban érzi magát kint a hidegben, mint a benti párás melegben 🙂
– mivel nem karbon hanem csak sima nyúton… rettenetesen érzékeny a hőmérsékleti változásokra. Ami azt jelenti, hogy félóránként állítottam fókuszt egy olyan éjszakán ahol a délutáni 10°C-ból lett 3°C… Tubus merevedik, zsugorodik, mozog, stb – utána kell állítani
– feldolgozásnál nagyon óvatosan kell kezelni a görbéket és a színeket (ez egy eléggé bonyolult téma – nehéz, küszködős, nem egyszerű, remélem tudok segíteni nektek)
Nagyjából ennyi volt ez az igazi klasszis Láng – Lófej köd – lesz még alkalom akkor luminanciarétegként felhasználom ezt és fotózok hozzá a sötét Zselicből színréteget. 🙂
Köszönet PeterF-nek, Tarczi Patriknak, Fényes Lórándnak és nemutolsósorban HOZÉnak a technikai és utómunkás segítségért. 🙂 Nélkülük nem jött volna össze ez a kép.
Üdvözlettel:
Schmall Rafael
