Az alábbi rövid animáció a Plutoról készített felvételek felbontásának fejlődését ábrázolja 1930-tól, a felfedezéstől a mostani New Horizons-közelítésig (a legkorábbi, fotólemezről készített képeket digitalizálták).
Különösebb kommentárok nélkül néhány kép azok közül, amik már megérkeztek és amiket a NASA a küldetés honlapjára feltöltött. Olvasd tovább →
A New Horizons űrszonda miután a tegnapi nap során a Pluto mellett, a programjának megfelelően üzenetet küldött a Földi központ számára.
Az előre beprogramozott “telefonhívás”, lényegében egy 15 perces státusz üzenet volt, amely a NASA Deep Space Network hálózatán keresztül érkezett meg a Marylandi Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumába. Ezzel az üzenettel egy közel 21 órás várakozási idő zárult le.
A Pluto mellett elszáguldó űrszonda, ez idő alatt az előzetes parancsoknak megfelelően a maximális adatmennyiséget gyűjtötte össze a megközelítés során. A parancs értelmében amíg a Pluto rendszerén áthaladt, csak adatokat gyűjtött. A rendszeren áthaladva vette csak a kapcsolatot az irányító központtal a szonda. Olvasd tovább →
A New Horizons küldetés most van a csúcson. Ma, július 14-én közelíti meg a legjobban a Plutót. Ekkor – 2015 július 14-én 11:33 UTC -kor, megközelítőleg 12 500km távolságban halad el a Pluto mellett az űrszonda.
Az űrszondáról érkező képek izgalomba tartják a tudományos világot. A Pluto jelen pillanatban a Naprendszer legtávolabbi objektuma, amelynek felderítésére az emberiség űrszondát indított el.
A New Horizons által továbbított, egyre több részletet mutató felvételek, egészen érdekes felszíni formákat mutatnak.
Az APOD felvétele a június 30-i együttállást ábrázolja.
A felvételt Wang, Letian készítette Kínában, naplemente után. A kép digitális technikával készült kompozit felvétel. A Jupiter négy Galilei-holdja is remekül látszik a képen. Olvasd tovább →
Az APOD mai felvétele a Taurus Molekuláris Felhőt, a Földünkhöz legközelebb lévő csillagkeletkezési régiót ábrázolja.
VCSE – Mai kép – Sötét felhők: sötétködök
A mozaik felvételt Scott Rosen készítette. A 43,3 óra összexpozíciós idejű mozaik képen a LDN 1495, vdb27, Cederblad 30 és az LBN777 objektumok találhatók.
Mik ezek a molekulafelhők?
Ezek az óriás molekuláris felhők porból és molekuláris gázokból állnak, sűrűségük átlagosan 100-1000 db részecske köbcentiméterenként. Anyaguk sötét, nem túl sűrű és hideg is. Gravitációs egyensúlyukat azonban külső hatásra könnyen elvesztik, ilyenkor anyaguk egyre jobban összesűrűsödik. Az egyre sűrűsödő – és ezáltal melegedő – anyagból csomók alakulnak, úgynevezett Bok-globulák keletkeznek, melyekben végül csillagok – és azok bolygóik – születnek. Ezen folyamatokat az infravörös csillagászat kutatja.
A Taurus Molekuláris Felhő a hozzánk egyik legközelebbi ilyen képződmény, átlagos távolsága kb. 400 fényév. Mivel eltakarják a mögöttök lévő objektumok – csillagok, világító ködök – fényét, sötétködöknek is nevezik őket.