A http://arxiv.org/abs/1605.04802 címen elérhető tanulmány szerzői a Kanári-szigeteki 10,4 méteres távcsövet használták 2015. december – 2016. januárjában a P/2016 X6 üstököselnevezéssel ellátott kisbolygó tanulmányozására. Ez a kisbolygó ugyanis néha csóvát ereszt és akkor üstökösszerű. Azt gyanítják, hogy nem igazi üstökös, hanem vagy túl gyorsan forog és ezért veszít anyagot, vagy valami nekiütközött, és a törmeléket látjuk csóvaként. (Esetleg a jég is elszublimálhat róla, de annyira kevés a jég benne valószínűleg, hogy ez nem igazi üstökös, és a jégre jellemző spektrumvonalak hiányoznak egyébként is.) Mindenesetre nem sokat tudunk az objektumról…
Nap-észlelés (2016. január 26.)
Dátum: 2016. január 26 . 10:37 UT
Felszerelés: 70/700 módosított Coronado PST
Nyugodtság: 4-6/10
Átlátszóság: 2-3/5
Hőmérséklet : –
Páratartalom: –
Szél : –
Helyszín : Canis Maior Napobszervatórium, Nagykanizsa , É46° 27′ 13.81″ K16° 59′ 05.57″
Észlelő: Bognár Tamás
Media: DMK 41AU02.AS (USB) + AutoStakkert! 2 + GIMP
Messier 8 és Messier 20 nagylátószögű felvételen – Schmall Rafael
Astronomik IR/UV eos clip szűrő
– 45×120 sec light + / 20 dark / 10 flat / ISO1600 / f3.2 / 200mm
– utómunka PSben
Égbolt tulajdonságai (Zselici Csillagpark):
– nyugodtság 8 (Antares állt… Jupiteren az Io árnyéka simán jött)
– hőmérséklet 15 °C
Szupernóva és cefeidák az UGC 9391 extragalaxisban – Csizmadia Szilárd
Természetesen vannak olyan galaxisok, amik az UGC-ben és az NGC-ben is szerepelnek, pl. az Androméda köd Messier 31, NGC 224 és UGC 454, LEDA 2557 és még kb. háromtucat katalógusszámon is ismert, amik egy és ugyanazon galaxist jelölnek meg. (Pl. rádióforrásként 2C 56 néven ismert az Androméda-köd.)
A Pluto légköre – Csizmadia Szilárd
Továbbra is lassan, de a várakozásoknak megfelelő lassúsággal érkeznek képek a New Horizons űrszondáról, amelyeket a tavalyi, vagyis 2015. július 14-i Pluto-megközelítés során vett fel. Az egyik legújabban megérkezett képeken a Pluto légkörére vonatkozó bizonyítékok láthatók.
A képet már a legszorosabb megközelítés után, hátulról vette fel az űrszonda egyik kamerája, amikor a Nap a Pluto mögött tartózkodott, vagyis az űrszonda a Pluto árnyékában repült. Így a Nap át tudott sütni a Pluto légkörén és ezt a fényképezőgépek rögzítették. A képeken világosan látható a Pluto sokrétegű légkörrendszer a (törpe)bolygó látszó szélein.
A jobb felső inzertképen pedig a Pluto alkonyati (szürkületi) zónája is látszik, amiben mintha egy pár tíz mérföld kiterjedésű felhő úszna.
A Pluto légköre nitrogéndominált (akárcsak a Földé vagy a Titáné), de az egyéb összetevőkben nem hasonlít a földi légkörre, mert a nitrogén mellett nem oxigén, hanem szén-monoxid és metán fordul elő. A légkör színe a Plutón elsősorban kékes. A légkör 160 km magasságig terjed ki, ami az elmélet sikertelenségét mutatja, mert a légkörmodellek szerint ennél ötször kevésbé vastag légkör előfordulására számíthatnánk a Plutón. E modellek finomítása a bolygólégkörök működésének jobb megértéséhez feltétlen szükséges.