| Megnevezés: | Sinus Iridum (Szivárvány öböl) |
| Osztályozás: | Hold “öböl” |
| Dátum/idő: | 2007.06.25 |
| Felszerelést: | 76/900 Newton |
| Okulár/Nagyítás. : | Plössl 8mm, 112x |
| Légkör átlátszóság/nyugodtsága: | 3/5, 7/10 |
| Páratartalom: | alacsony, enyhén párás levegő |
| Szél: | szélcsend |
| Hold fázisa: | – |
| Észlelés helye : | Hungary, Zákány, N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″ |
| Észlelő : | Bognár Tamás |
Az eredeti megjelent:
VEGA 77. szám 5-8. oldal, 2006. szept. 30.
Utánközlésnél vagy bármely jellegű további felhasználás során kérjük hivatkozni!
2006 augusztusában, és még szeptember hó folyamán is tele volt a sajtó a „Plútó lefokozásáról” szóló hírekkel, sőt, még szeptember 30-án is jelentős teret kapott, hogy a „kisbolygóvá való lefokozás” miatt súlyos milliókért kell újraírni egyes földrajz- és fizika tankönyveket.
Annak megértését, hogy milyen döntést és miért hozott a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006. augusztus 24-én Prágában, kezdjük azzal, hogy szó sincs lefokozásról. Lefokozni csak azt lehet, akit elő is lehet léptetni, márpedig a Plútó nem rendőr- vagy katonatiszt, akinek a rangját elöljárója megváltoztatja… Hogyan is lenne az IAU bármelyik bolygó elöljárója vagy bármilyen bolygónak rangja? Az újságírói termékenység újabb képtelen hírt hozott létre…
Az égitestek különböző osztályai közötti átsorolásról viszont beszélhetünk – és itt csak ennyiről van szó. Asztrofizikai szempontból minden olyan égitestet, amelynek tömege 13 jupitertömegnél kisebb, planetáris testnek nevezünk. Ennek a meghatározásnak az alapja az, hogy ezekben az égitestekben, sem pedig felszínükön – természetes úton – nem indulnak be magfúziós folyamatok, mert ehhez tömegük nem elegendő.
De szükség van-e rá, és ha igen, akkor hogyan osztályozzuk tovább a planetáris testeket? Olvasd tovább
Világegyetemnek (Univerzumnak) nevezünk minden anyagi létezőt. (Ezért értelmetlen azt kérdezni, mi van a Világegyetemen kívül, hiszen azon kívül per definitionem nincs semmi, ha egyszer minden anyagit magában foglal…). Az anyag a Világegyetemben előfordul elemi részecskék (különösen fotonok, neutrínók, valamint protonok, elektronok) illetve atomok formájában. Manapság egy galaxisbeli látható anyag atomjainak mintegy 10%-a a csillagközi felhőkben található por és különösen gáz formájában (a csillagközi felhőben található protonok eredete a felhő eredeti hidrogénkészletében keresendő: a felhőt ionizáló fényforrás a hidrogénatomokat ionizálta. Szemléletmódunk olyan, hogy ezeket a protonokat nem elemi részecskének, hanem egyszeresen ionizált hidrogénnek tekintjük a csillagászatban, mert az ionizáló fény megszűntével ezek a hidrogénatommagok rekombinálódnak, azaz visszaszerzik elektronjukat és újra hidrogénatomok lesznek.) A fennmaradó ~90% csillagok formájában, a maradék pedig planetáris testekben illetve kompakt objekumokban van jelen. Olvasd tovább
(Összeállította: Csizmadia Szilárd)
Távolság:
1 földsugár = 6378 km
1 jupitersugár = 60 000 km
1 napsugár = 692 000 km
1 csillagászati egység (CSE) = 149 600 000 km (A Nap és a Föld közepes távolsága.)
1 fényév = 9,46 billió km (a fény egy év alatt megtett útja)
1 parszek = 40 billió km (az a távolság, ahonnét nézve merőleges rálátás esetén a földpálya fél nagytengelye 1 ívmásodperc szög alatt látszik). A parszek rövidítése: pc.
1 kpc = 1000 pc
1 Mpc = 1000 kpc = 1 000 000 pc
Átváltások:
1 pc = 3,26 fényév.
1 pc = 206 265 CSE
1 fényév » 63 000 CSE
1 CSE » 217 földsugár
Idő:
Az idő egysége a csillagászatban a középnap, amely 86 400 másodperccel egyenlő.
Időnként használatos időegység a julián évszázad is, amely 36 525 középnappal egyenlő.
Tömeg:
1 Naptömeg = 1,9891 × 1030 kg » 1000 jupitertömeg
1 jupitertömeg = 330 földtömeg
1 földtömeg = 5 × 1024 kg
ST 747 Orion RA=5h33m d= -6° mgl=4,7 mg2=5,6 S=37″ PA 224
Csizmadia Ákos 48/540 L : tág pár. Fényességeltérés 1,5 mg.
Szinek: 0 és 10. PA 240
Csizmadia Szilára 48/540L 30x: PA 240 felé látszik a társ. Fényességeit érés l-l,5mg. Könnyen bontható, kényelmes pár.
Szinek:-1 és -2.
60x: nem változott a látvány.
