Kategória-archívum: Cikkek – Észlelés

2017. októberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

A következőkben októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez, illetve a VCSE őszi észlelőhétvégéjére (október 21 – 23.) szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap október hónapban 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold október 19-én, első negyed október 28-án, telehold október 5-én, utolsó negyed október 12-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. Utána áll be a teljes sötétség.

A Szaturnusz délkeleti irányban kora estig látható. A Mars és a Vénusz napkeltekor keleti irányban, alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és a Neptunusz este nyolc óra után észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint:

10.06. 04:19 A Vénusz és Mars 21,5′-es közelsége a hajnali szürkületben az Oroszlán csillagképben.
10.14. 03:19 A (8) Flora kisbolygó 6′-el északnyugatra az NGC 2304 nyílthalmaztól
10.16. 17:28 A Szaturnusz gyűrűjének legkedvezőbb láthatósága, a gyűrűk síkjának legnagyobb dőlése
10.17. 03:59 A Mars, a Vénusz és a holdsarló együttállása a Szűz csillagképben
10.19. 03:51 Az Uránusz földközelben
10.21. 06:00 Az Orionidák meteorraj maximuma (ZHR=15)
10.26. 03:36 A 24/P Schaumasse-üstökös 13′-re az NGC 3377 galaxistól, az Oroszlán csillagképben
10.27. 03:37 A 24/P Schaumasse-üstökös 22′-re az NGC 3412 galaxistól, az Oroszlán csillagképben

Október során – akár már napnyugtától – a Perzeusz csillagképben megfigyelhető lesz a C/2017 O1 (ASASSN1) üstökös. Jelenleg 8,2 magnitúdó fényességű, az elérhető becslések szerint október második felében éri el maximális fényességét: 7,5 magnitúdót; ekkor már a Zsiráf csillagképben lesz.

 

 

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M 57 és az M 27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






Napnyugtától megfigyelhető a Cepheus csillagképen az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M 103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Este tíz órától már megfigyelhetők az M 74 és M 77 galaxisok is.



22:00-tól látható a Fiastyúk, az M 36, M 37, M 38 nyílthalmazok is.


Hajnaltól megfigyelhetők az Orion csillagkép és környékének látványos mély-ég objektumai: az Orion-köd (M 42), Rozetta-köd (NGC 2237), Tölcsér-köd (NGC 2264) és Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

 

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2017-et és Stellariumot használtam, október 22-i dátummal.

2017. szeptember, Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

2017. szeptember 23. reggel 05:50 és 06:10 NYISZ között Zalaegerszeg Landorhegy városrészéről, a Pais Dezső utca környékéről, egy játszótér melletti rézsű tetejéről figyeltem meg a Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállást, amit fotografikusan is megörökítettem. A fényképek készítéséhez Canon 6D fényképezőgépet és Samyang 14 mm/f2,8; illetve Helios 44-M4 58 mm/f2 objektíveket használtam, ISO 800 érzékenységgel és 1-3 s záridővel. Az égen csak egy felhőcsík volt, az viszont eltakarta a Marsot. A kedvezőtlen időjárás miatt lemaradtam a leglátványosabb alkalomról, amikor szeptember 18-án a Hold is társult az együttálló égitestekhez, viszont végre lehetőségem volt a jelenség megfigyelésére.

VCSE - Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről - Ágoston Zsolt
VCSE – Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről – Ágoston Zsolt

 

VCSE - Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről - Ágoston Zsolt
VCSE – Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről – Ágoston Zsolt

A Vénusz szembeötlően fényes volt, könnyen meg lehetett találni, a felette elhelyezkedő Regulus szintén fényes volt. A Merkúrt már csak nehezen lehetett megtalálni szabad szemmel az ég aljának vöröses fényében, a Marsot csak a fényképek digitális feldolgozásakor találtam meg, olyan halvány volt.

(3122) Florence kisbolygó észlelése 2017. szept. 5-én – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

A 2017. aug. 31-i észlelésünk után több nap borult következett, majd a második szerző angliai útja akadályozta a megfigyelést. Szeptember 5-én azonban ismét sikerült a kisbolygót felkeresni, az IAU Minor Planet Center efemerida-szolgáltatásának koordinátái tökéletesek voltak. Az alábbi felvételek a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 250/1200-as Newton-távcsövével készültek, ami GoTo-s EQ-6 mechanikára van feltéve és Zalaegerszegen található. Kómakorrektor és átalakítatlan Canon 6D került alkalmazásra, az érzékenység ISO 800 volt, az expozíciós idő 15 sec és minden 65. másodpercben kezdődött egy új expozíció. A vezetőkamera a sietség miatt nem volt bekapcsolva, ezért lehet látni, hogy a látómező elmozdul az égen. A kisbolygó az animáció alján látható. Érdekesség, hogy az egyik észlelő (Cs. Sz.) a megfigyelés során az angliai Coventry-ben tartózkodott, és onnét vezérelte a távcsövet. A másik észlelő (Á. Zs.) nemcsak asszisztált az észleléshez, de a képfeldolgozást is ő végezte el Photoshoppal összeadogatva a képet. Így jött létre az alábbi, 29 egyedi képből álló animáció. A képek 2017. szept. 5-én 23:05 – 23:42 NYISZ között készültek. Az aug. 31-i 8,7 mg-ról kb. 10,1 mg-ra halványodott kisbolygó még mindig látványos, gyors látszó mozgása ezeken a képeken is jól nyomon követhető. Élesebb szeműek észrevehetik, hogy a kisbolygó látszó mozgása azért valamennyit már lelassult az aug. 31-i képekhez képest.

Az animáció 4 frame/sec sebességű.

Az animáción a csillagok ugrálását a mechanika (periodikus) hibája okozza, amire most nem korrigáltunk, mert a képeket minél hamarább meg akartuk osztani.

A megfigyelés jó átlátszóság, de közel telehold mellett történt (egy nappal voltunk telehold előtt).

 

 

Florence-kisbolygó észlelése – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

A 2017. augusztus 31-i észlelésekből összeállított animáció után Ágoston Zsolt összeállította az összegképet is. Ezt az összegképet itt mutatjuk be:

VCSE - A Florence kisbolygó elmozdulása mintegy 50 perc alatt 2017. augusztus 31-én - Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd
VCSE – A Florence kisbolygó elmozdulása mintegy 50 perc alatt 2017. augusztus 31-én – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A 250/1200-as Newton távcsővel, kómakorrektorral, Canon 6D-vel ISO800 ézékenységen készített 120 db 20 másodperces képet a Sequator nevű szoftverrel állította össze Ágoston Zsolt, miután Startoolssal feldolgozta és Photoshoppal eltüntette a hotpixeleket. A Sequator feltehetően nem olyan pontos, mint a DSS vagy a Nebulosity szoftverek, de csak vele tudta összeállítani a képet. Jobban kinagyítva a képet ugyan látható, hogy nem teljesen egyenes vonalba rendeződik a kisbolygó, de szerinte ez inkább a szoftver pontatlansága miatt van így. A Sequator inkább asztrotájképek összeállítására készült, nem mély-ég felvételek feldolgozásához.

A kép többi adatai és a képhez csatolt animáció itt érhető el.

Megfigyelés 2017. augusztus 12./13. éjszaka – Kapiller Zoltán

Feltöltve : Szerkesztette :

Elég reménytelennek látszott a helyzet napközben 12-én a felhők miatt. Olvastam, déli irányban is megpillanthatunk meteort, de a fényképezés szempontjából az északkeleti irány a jó. Érdemes belefoglalni a Sarkcsillagot is fotózáskor a “beforgatásos technika” miatt. Konkrét fotózással nem készültem a kedvezőtlen körülmények miatt, de ebből a szempontból is szerettem volna végezni a megfigyelést. Ezért előzetesen tájékozódtam a Stellarium programban, hogy megjegyezzem a környező csillagképeket és egymáshoz való helyzetüket: Nagy Medve, Kis Medve, Perzeusz, Szekeres, Zsiráf. Ha jól értelmeztem a Perseida meteorraj radiánsa a Perzeusz és Zsiráf csillagkép között van. Kezdő megfigyelőként én csak a két legelsőként említettet csillagképet ismertem, azokat is csak a népies nevükön.

Este 22:00 NYISZ körül elmentem aludni (felhő mindenütt), gondoltam úgyis ki kell majd mennem a mosdóba 1-2-szer éjjel, majd akkor kint is körülnézek. Éjfél előtt még mindig felhő minden irányban. Majd (13-án) 03:45 NYISZ körül ismét kinéztem. Részben felszakadozott a felhő. Minden irányban láttam csillagokat és felhős részeket is. Megkerestem a megfelelő irányt úgy, hogy az utcai lámpák fényei ne zavarják a látásomat. A Sarkcsillagot a Kis Medvéből megtaláltam, valamint a csillagképből a két másik fényesebb csillagot még éppen láttam. Megtaláltam a fényes Capella csillagot is, valamint a hozzá tartozó Szekeres csillagképet. A Tejút sávjából semmit sem láttam. A Nagy Medve már egy ház takarásában lehetett. A Perzeusz és Zsiráf csillagképből nem sokat tudtam kivenni, részben felhő takarta. (Néhány csillagot láttam arrafelé, de nem álltak össze számomra a csillagképek.)

Mindegy, a Kis Medve részleteiből és a Szekeres csillagkép alapján tudtam, merre kell legyen a Perseida meteorraj radiánsa. Nagyjából öt perc múlva láttam egy meteorívet 1/3 vagy 1/4 másodpercig. Gondoltam, még egyet megvárok, majd bemegyek. Jött is, szintén nagyjából még öt perc múlva. Mindkettő fényesebb volt, mint a csillagok. (Konkrétabb fényességadatokat én még nem tudok megbecsülni.) A megfigyelés alapján tényleg olyanok voltak, mint az asztrotájképeken. Így végül 03:55 NYISZ-kor jöttem be. Reggelre megint teljes felhőzet volt. Délelőtt viszont már jórészt felszakadozott a felhőzet. (Megfigyelési hely: Pókaszepetk, Zala megye.)