A Nova Stella latin kifejezés új csillagot jelent. A szóösszetétel Tycho de Brahe-től származik a 16. századból. Tycho azt szerette volna kifejezni vele, hogy az égbolton 1572-ben feltűnt egy új csillag, ami korábban nem volt még ott. (Ezt ma SN 1572 szupernóvaként ismerjük.) Tycho és mások korabeli megfigyelései alapján az ő “Új Csillaga” kb. pár nap alatt fényesedett fel, néhány hétig ragyogott maximális fényességgel, majd halványodni kezdett, és kb. két év alatt eltűnt az égboltról: szabad szemmel többé már nem lehetett megfigyelni. Az ilyen jelenségeket a csillagászok nóvának vagy szupernóvának nevezik, attól függően, mi hozta létre a gyors felfényesedést (amit kitörésnek hívnak a kutatók). 2021-ben egy szintén felfényesedő, majd lassan halványodni kezdődő nóvát lehet megfigyelni a Cassiopeia (röv.: Cas) csillagképben, amit ezért Nova Cas 2021-nek kereszteltek. Fridrch János fenti képpárja egyaránt az M52 nyílthalmazról (jobbra lévő sűrű csillagcsoport) és a Buborék-ködről (NGC 7635, balra lévő pirosas-rózsaszínes ködösség) készült, de a baloldali, 2019. június 2-i képen még nem látszik a nóva, a jobboldali, mintegy 22 hónappal később készült, 2021. március 31-i képen a két vonal metszéspontjában van egy új csillag: a nóva. (A két kép mérete a különböző fényképezőgépek és képkivágások miatt kissé eltérő, de az azonosítást, összehasonlítást nem zavarja.)
Kategória-archívum: Cikkek – ismeretterjesztő
A távcsöves bemutatók (járdacsillagászat) veszélyei – Csizmadia Szilárd
Néha veszélyessé válhat a járdacsillagászat (régi nevén: távcsöves bemutató az utcán). Ilyen esemény keretében egy csillagász vagy amatőrcsillagász a nagyközönségnek, az odahívottaknak, az utcán járkálóknak mutatja meg meg a Holdat vagy más égitestet távcsövén keresztül. Vannak, akik ingyen teszik ezt, mások önkéntes adományra hívják fel a figyelmet, megint mások belépődíjat szednek. A Társalkodó c. 1832-1848 között létezett folyóirat egyik 1841. évi száma (144. oldal) arról számol be, hogy egy “vándorcsillagász” Párizs egyik forgalmas helyén állította fel a távcsövét járdacsillagászat céljából, ahol 10 centime-ért (ejtsd kb. szántim, a frank váltópénze) mutogatta a Holdat. Eközben viszont alaposan meglopták… Észrevétlenül elvitték zsebkendőjét, óráját, pénztárcáját. Vajon igaz-e a történet?
NGC 2903, egy izolált extragalaxis és az UGC 5086 alacsony felületi fényességű galaxis – Fridrich János
Fridrich János képe: az NGC 2903 extragalaxis fotója. A képen észak felfelé, kelet balra van. – VCSE
Kép készítésének dátuma: 2019. február 7.: 28 db, 2021. március 9.: 34 db
Kép készítésének helye: Ság-hegy, Boba
Expozíciós idő: 28×60 sec, 34×180 sec
Érzékenység: ISO3200, ISO1600
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső és mechanika: 200/1000 Newton
Mechanika: EQ-5 GoTo
Kamera vagy detektor: Canon EOS 1300D, Canon EOS 4000Da
Vezetés: Nem volt, Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5
Az oldal főszerkesztőjének (Csizmadia Szilárd) kiegészítései a képhez:
Az NGC 2903 egy úgynevezett izolált horgas spirálgalaxis.
Kölcsönös bolygófedések a Naprendszerben – Csizmadia Szilárd
A Földről nézve ritka esetekben a Naprendszer két nagybolygója elfedheti egymást: a Földhöz közelebbi kitakarhatja a Földtől távolabbi teljes korongját vagy csak annak egy részét. Ezt a jelenséget nevezik kölcsönös bolygófedésnek. Nagyon ritkán következik be ilyen, szerencsésnek mondhatja magát az a generáció, amelyik ilyennek lehet tanúja…
A Sky and Telescope 1979. márciusi száma 220-222. oldalán S. C. Albers közölt egy cikket Kölcsönös bolygófedések 1557-től 2230-ig címmel (Mutual Occultations of Planets: 1557 to 2230). Az akkori számítógépek sebessége és számolási teljesítménye a maiakhoz képest nagyon alacsony volt, de így is megkönnyítette neki a komputer, hogy felderítse az ilyen események bekövetkezésének időpontját évszázadokra hátra és előre. Az általa vizsgált 673 éves időszak alatt csak 21 kölcsönös bolygófedést talált, amelyek közül egyik sem a 20. században következett be. A 19. század is vérszegény volt kölcsönös bolygófedésekben, mindössze kettő esett az 1801-1900 közti évekre. A következő kölcsönös bolygófedés csak 2065-ben lesz.
Most a legfényesebb a BL Lacertae nevű blazár (2021 márciusában) – Csizmadia Szilárd
Felfedezése óta most a legfényesebb a BL Lacertae nevű blazár.