VCSE - NGC 6752 gömbhalmaz - Forrás: APOD
VCSE – NGC 6752 gömbhalmaz – Forrás: APOD (2020. jan. 23.)

13 000 fényévre tőlünk, a Páva (Pavo) csillagképben az NGC 6752 gömbhalmaz a Tejút halojában sodródik. Az Omega Centauri és 47 Tucanae gömbhalmazok után ez a harmadik legfényesebb gömbhalmaz. Tízmilliárd évesnél is öregebb. Több mint százezer csillagot foglal magába, átmérője kb. száz fényév. A megfigyelések szerint magjában különösen nagy számban fordulnak elő kettős- és többszörös csillagrendszerek. Megfigyeltek néhány kék tévelygőt (ang. blue straggler). Ezek olyan csillagok, melyek túl fiatalok és nagy tömegűek egy ilyen korú gömbhalmazhoz képest. Feltételezések szerint a sűrű magban összeolvadó kettőscsillagokból származhatnak. A változatos színvilágú halmazban sárgás színezettel fénylő ősi vörös óriások is találhatóak. A képet José Joaqin Perez készítette és 2020. január 23-án volt a Nap Csillagászati Képe (Astronomy Picture of the Day, APOD, NASA). A felvétel 2019. szeptemberében került rögzítésre Chiléből, 30,5 cm nyílású, f/3,8-es fényerejű, Astro-Physics AP1100 GoTo-s mechanikára szerelt Newton-távcsővel, Moravian G3 16200, -25 °C-ra hűtött kamerával. Az expozíciós időt sajnos a szerző nem adta meg (2020. jan. 31-i megtekintés alapján).

Az NGC 6752-t James Dunlop fedezte fel 1826. június 30-án. 20 ívperc látszó átmérőjű. Össztömegét 140 ezer naptömegre becsülik. 5,4 magnitúdós összfényességével szabad szemmel is látható, de csak tőlünk délebbről, Magyarországról nem – lévén, hogy deklinációja -59 fok. Jó húsz foknyit kell délebbre utazni, hogy egyáltalán a horizont fölé emelkedjen.

Izgalmas dolog, hogy ha nagyobb űrtávcsővel felbontjuk a gömbhalmazt csillagaira, akkor mögötte a Bedin I névre hallgató extragalaxist a gömbhalmaz csillagai között láthatjuk, ahogy az alábbi kép mutatja.

VCSE - Bedin I extragalaxis a gömbhalmaz csillagai között (balra, a sűrűbb, halványabb csillagok halmaza - a galaxis maga is felbontott csillagokra a képen). - HST
VCSE – Bedin I extragalaxis a gömbhalmaz csillagai között (balra, a sűrűbb, halványabb csillagok halmaza – a galaxis maga is felbontott csillagokra a képen). – HST

A Bedin I-et 2018. szeptemberében vették észre, 2019. januárjában publikálták létezését. A gömbhalmaznál sokkal távolabb, 23,4 millió fényévre van tőlünk. A Bedin I legközelebbi galaxisszomszédja az NGC 6744, amely tőle 2,1 millió fényévre található. Ezzel a Bedin I az ismert legizoláltabb törpe szferodiális galaxis, típusának egyetlen képviselője sincs ennyire távol egyetlen más szomszédjától sem. Kései felfedezését a gömbhalmaz mögötti “elbújása” okozta. Luigi Bedin olasz csillagász és csapata sem extragalaxisokat keresett a HST-vel, hanem fehér törpéket a gömbhalmazban. A galaxis nagyon fémszegény, öregebb vörös óriáscsillagokból áll főleg.

VCSE - Félárnyékos Holdfogyatkozás - Forrás: APOD, Soponyai György
VCSE – Félárnyékos holdfogyatkozás – Forrás: APOD, Soponyai György

A fenti kompozit felvételsorozatot Soponyai György készítette: 2020 első félárnyékos holdfogyatkozásáról készült január 10-én. A sorozat közepén a földárnyék általi legnagyobb kitakarás látható, ahogy a Hold egy kissé sötétebbé válik a félárnyékban. Valójában a Hold csaknem elérte a központi földárnyékot. Az idei évben négy holdfogyatkozás következik be, mindegyik félárnyékos lesz. Soponyai György magyar amatőrcsillagász fenti képét a NASA a Nap Csillagászati Képének (Astronomy Picture of the Day, APOD) választotta 2020. január 18-án.

 

VCSE - APOD - 2020. 01. 06.
VCSE – Jupiter a Junóról nézve – Forrás: APOD

A Jupiter némely felhőformációja meglehetősen összetett. A felvételen látható rendezetlen felhőzetet a NASA Juno űrszondája készítette, mely a Naprendszer legnagyobb bolygója körül kering. A kép a Jupiter felhőzete felett 15 000 kilométerrel készült olyan közelről, hogy a bolygó kevesebb mint fele látszik csak. A jobb oldalon megfigyelhető durva, fehér felhőzet nagy magasságú, “felpattanó felhőzet”.  A Juno-küldetést 2021-ig meghosszabbították, így új módokon vizsgálhatjuk a bolygót. Az űreszköz többek között a Jupiter gravitációs mezejét is vizsgálta, ezzel meglepő bizonyítékot talált arra, hogy a bolygó nagy része talán folyékony halmazállapotú.

A Juno-küldetésről és a vele készült szép képekről, eredményekről többször is írtunk már:

A természet és a technika csodái (2018. jún. 7.)

A Juno friss képei (2017. dec. 7.)

Juno (2016. júl. 11.)

Az akkor használt naptár szerint – éppen 377 éve – 1642. december 25-én, karácsony napján született valószínűleg minden idők egyik legnagyobb hatású tudósa, Isaac Newton (talán ő még nagyobbat változtatott a tudomány menetén, mint pl. Einstein – a modern tudomány és gondolkodás kezdetét Newtontól számítjuk). Csak egyetlen idézet Newtontól, ami minden amatőr és hivatásos természetvizsgáló figyelmébe ajánlható: “Nem tudom, a világ milyennek lát, de a magam számára csupán tengerparton játszadozó kisfiú voltam, kinek figyelmét minduntalan elterelte egy-egy simább kavics vagy tetszetősebb kagylóhéj, miközben az igazság hatalmas óceánja ott hevert előttem felfedezetlenül.” (Szóban mondta nem sokkal a halála előtt valakinek.)

(Megjegyzés: Newton a Julián-naptár szerint született karácsony napján, amit akkoriban Angliában még használtak (1752-ig). A mai Gergely-naptár szerint 1643. január 4-én született. Tehát nem csúsztatás azt mondani, hogy karácsony napján született, mert az angolok aznap ünepelték, amikor ő született.)

VCSE - Newton távcsövének replikája
VCSE – Newton távcsövének replikája

Két másikat is érdemes idézni tőle: “Azért láttam messzebb elődeimnél, mert óriások vállán álltam.” (Newton levele Robert Hooke-nak, 1676) és “Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de nem az emberi hülyeséget.” (Ezt Newtonnak tulajdonítják a 19. század óta, de nem biztos, hogy ő mondta vagy írta.)

Newtonnak rossz gyerekkora volt: édesapja három hónappal Newton születése előtt meghalt. Későbbi mostohaapjával nem jött ki, de Newton 11-12 éves korában mostohaapja is meghalt. Élete nem volt könnyű mindaddig, amíg egyetemre nem mehetett. Hasznos könyvtárból kikölcsönözni  vagy antikváriumból megszerezni és elolvasni ezt a könyvet: Vekerdi László: Így élt Newton. Móra Kiadó, 1977. Simonyi Károly “A fizika kultúrtörténete” c. könyvében pedig igen sok oldalt szentel Newton fizikai-matematikai-csillagászati-filozófiai munkásságának. Mi pedig gyakran használunk Newton-távcsövet: ilyen az egyesületi 46 cm-es is, és ilyen a csillagdai 25 cm-es is. Meg a legtöbb amatőrcsillagászé is. A felső képen Newton második távcsövének replikája látható (az eredeti 1672-ben készült – figyeljük meg a mechanikáját). A legutolsó honlaplátogatás szerint a Vixen cég legyártotta Newton eredeti távcsövének replikáját működőképes változatban, ami az Amazonon 329 dollárért volt kapható pár hete.

VCSE – Newton arcképe fiatalabb korából

Az alsó képen Newton látható 1689-ben, két évvel “A természetfilozófia matematikai alapelvei” (Principia) című könyve megjelenése után.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk minden kedves tagtársunknak, barátunknak és honlaplátogatónknak!