A mai képen középtől jobbra az AE Aurigae látszik, körötte pedig a vöröses régió az IC 405 hidrogénből álló köd.
A sötét sávokat csillagközi porfelhők okozzák. Az AE Aur nem ebből a ködösségből jött létre, hanem csak megvilágítja azt. Olvasd tovább
A fényképen jobbra a Szaturnusz hatalmas gömbjének egy részlete, középen a Titán szaturnusz hold, a vékony csík pedig a Szaturnusz gyűrűje, aminek árnyékát a Szaturnuszon meg is figyelhetjük.
Érdemes megfigyelni, milyen vékonyak is a Szaturnusz gyűrűi! A valóságban mindössze 1 km “vastagok”. A Szaturnusz korongja előtt, a kép jobb szélén még a kicsiny Enceladus hold is felfedezhető. A felvételt a Szaturnusz körüli pályán keringő Cassini űrszonda készítette idén januárban, infravörös fényben. A jelenlegi tervek szerint a Cassini még 2017-ig fog működni.
A mai kép egy 1998-ban készült archív Hubble Űrtávcső felvétel. A felvételen a csillagok háttere előtt a mi Naprendszerünkben számtalan kisbolygó és űrszemét húz fénylő, különböző színű csíkot a képen. A rövid felvételen a leghosszabb csík hossza kb. 19 ívmáspdperc ezen a képen. A legfényesebb kisbolygónyom ezen a képen 18,7 magnitúdós!
A mai kép a 11 000 fényévre lévő Cassiopeia A (rövidítve Cas A) szupernóvamaradványt ábrázolja.
Körülbelül 330 évvel ezelőtt robbant fel egy csillag szupernóvaként a Cassiopeia csillagképben Olvasd tovább
A mai kép a spanyolországi Calar Alto Csillagvizsgáló, a spanyol asztrofotós iskola (http://astro-photographer.org/dsa/), és a Valenciai Egyetem felvétele.
A mellékelt képen a Tejútrendszerben lévő, NGC 6914 jelű, a Hattyú csillagképben tőlünk hatezer fényévre lévő ködkomplexum látszik. Csillagok, kavargó porcsomók és -sávok, fénylő gáz alkotja. Olvasd tovább
