Csillagászati Mértékegységek

Feltöltve : Szerkesztette :

(Összeállította: Csizmadia Szilárd)

VCSE

Távolság:

1 földsugár = 6378 km

1 jupitersugár = 60 000 km

1 napsugár = 692 000 km

1 csillagászati egység (CSE) = 149 600 000 km (A Nap és a Föld közepes távolsága.)

1 fényév = 9,46 billió km (a fény egy év alatt megtett útja)

1 parszek = 40 billió km (az a távolság, ahonnét nézve merőleges rálátás esetén a földpálya fél nagytengelye 1 ívmásodperc szög alatt látszik). A parszek rövidítése: pc.

1 kpc = 1000 pc

1 Mpc = 1000 kpc = 1 000 000 pc

 

Átváltások:

1 pc = 3,26 fényév.

1 pc = 206 265 CSE

1 fényév » 63 000 CSE

1 CSE » 217 földsugár

 

Idő:

Az idő egysége a csillagászatban a középnap, amely 86 400 másodperccel egyenlő.

Időnként használatos időegység a julián évszázad is, amely 36 525 középnappal egyenlő.

 

Tömeg:

1 Naptömeg = 1,9891 × 1030 kg » 1000 jupitertömeg

1 jupitertömeg = 330 földtömeg

1 földtömeg = 5 × 1024 kg

 

VEGA 4 – 1992 március

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - VEGA 4
VCSE – VEGA 4

Megfigyelések

 

Kettőscsillagok

ST 747 Orion RA=5h33m d= -6°  mgl=4,7 mg2=5,6  S=37″  PA 224
Csizmadia Ákos 48/540 L : tág pár. Fényességeltérés 1,5 mg.
Szinek: 0 és 10. PA 240

VCSE - VEGA 4 - ST 747
VCSE – VEGA 4 – ST 747

Csizmadia Szilára 48/540L 30x: PA 240 felé látszik a társ. Fényességeit érés l-l,5mg. Könnyen bontható, kényelmes pár.
Szinek:-1 és -2.
60x: nem változott a látvány.

Olvasd tovább →

Kategóriák: VEGA.

Jupiter – 1992 február – Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - Jupiter - Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd
VCSE – Jupiter – Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd

A VEGA 4-ik számában jelent meg három Jupiter-észlelés, még 1992-ben (a Vega Klub lapjában, a VCSE két évvel később alakult meg ebből). A korban már akkor is kicsinek számító távcsővel (48/540-es refraktorral, 90x-es nagyítással) készültek ezek a megfigyelések. A baloldali képen a Jupiter egyes alakzataihoz írt számok egy 0-10 fokozatú skálán intenzitásviszonyokat jelentenek. azóta természetesen a távcsövek átmérője mellett az észlelők kifinomultsága is fejlődött, de legelső Jupiter-észlelésként ezek bárkitől elfogadhatók. Ha van Jupiter-rajza, akkor örömmel várjuk a VEGA-ba!

Észlelők:Csizmadia Ákos 1, Csizmadia Szilárd 2

A Jupiter február hónapban a megfigyelések szerint nem volt igazán látványos. Leginkább az egyenlítői sáv látszott, 6.7 átlag intenzitással Feb. 28-án Cs. Sz. látott egy ovált a sávban. (Lásd rajz) A négy hold viszont látványos volt 30x nagyításnál is!

Feb. 27-én egy vonalban, szimmetrikusan, közel a bolygóhoz helyezkedtek el. Feb. 28-án viszont a Callisto 12 Jupiter korongnyi távolságban volt a bolygótól!

A holdaktól néhány érdekes jelenséget várhatunk. Ezekről a klubvezetőtől kérhető tájékoztatás.

ST 747 Orion – Csizmadia Szilárd, Csizmadia Ákos

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - ST 747 Orion - Csizmadia Szilárd
VCSE – ST 747 Orion – Csizmadia Szilárd

ST 747 Orion
RA=5h33m
d= -6°
mgl=4,7 mg2=5,6
S=37″
PA 224

Csizmadia Ákos 48/540 L : tág pár. Fényességeltérés 1,5 mg. Szinek: 0 és 10. PA 240

Csizmadia Szilára 48/540L 30x: PA 240 felé látszik a társ. Fényességeit érés l-l,5mg. Könnyen bontható, kényelmes pár. Szinek:-1 és -2.
60x: nem változott a látvány.

Copernicus kráter – Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE – Copernicus kráter – Csizmadia Ákos
VCSE – Copernicus kráter – Csizmadia Szilárd rajza

 

Megnevezés: Copernicus kráter
Osztályozás: Hold kráter
Dátum/idő: 1992. február 13. 17:28-17:35UT
Felszerelést: 48/540 L
Okulár/Nagyítás. : 60x
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: –
Páratartalom:  –
Szél:  –
Hold fázisa: 9d23h31m
Észlelés helye : Zalaegerszeg
Észlelő : Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd

Copernicus alatt lévő halvány hegység peremén egy nagyobb és egy kisebb kráter látható. Mellette három kráterből álló csoport van. A Copernicus kör alku, nagy kiterjedésű, csak a szélén van árnyék. A krátercsoporttól NY- ra egy dóm látható.

English