Az IC 342, a “Rejtett-galaxis” fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt
A VCSE 2019. november 23-24. között Dobronhegy-Balázsfán megrendezett kiváló hangulatú téli észlelőhétvégéje során készült fotómat szeretném megosztani veletek, mely az IC 342 galaxisról készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, egyelőre átalakítatlan Nikon D5300 fényképezőgéppel és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 27x210s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 800 kép összegzéséből. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
Változékony időjárás mellett készült a kép, előbb erős széllökések, majd felhősödés miatt csak elég későn tudtam elkezdeni nyugtalan légkör mellett a felvételsor készítését, hajnali egy óra után pedig átálltam a következő célpontra.
Mérete és relatív közelsége miatt sokkal fényesebbnek kellene lennie, de a Földről megfigyelve a Zsiráf csillagképben, és szinte teljesen a Tejút síkjában helyezkedik el (galaktikus szélessége mindössze 10°), ezért a mi Galaxisunk por- és gázfelhői eltakarják, emiatt színe is torzul. Átmeneti galaxis a spirálgalaxisok és küllős spirálgalaxisok között. Becslések szerint 7-11 millió fényévre található tőlünk, 75 000 fényév átmérőjű, kb. 100 milliárd csillag alkotja. Ha nem takarnák el a por- és gázfelhők, fényszennyezéstől távoli megfigyelőhelyekről akár szabad szemmel is látható lehetne a harmadik legközelebbi galaxisként.
William Frederick Denning fedezte fel 1892-ben.
2019. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd
A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap decemberben 7:30 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 4-én, első negyed december 12-én, telehold december 19-én, utolsó negyed december 26-án lesz. (Forrás: VCSE Almanach 2019-re.)
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra):
12.07. 21:56 Hold maximális librációja
12:11. 15:28 Vénusz és Szaturnusz 1,8°-os közelsége a Nyilas csillagképben
12.14. 02:00 Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=140)
12.22. 04:19 Téli napforduló
12.24. 06:08 47 órás holdsarló a hajnali égen, a Merkúr és Mars közelében
12.27. 15:37 Szaturnusz 2°-ra a 2%-os Holdtól, a Vénusz közelében
A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap első felében kiválóan megfigyelhető, 45 perccel a Nap előtt kel.
A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége gyorsan javul, egyre később nyugszik a Nap után (nyugati irányban).
A Mars hajnalban kel, délkeleten kereshető napkelte előtt.
A Jupiter korán lenyugszik, a hónap elején még megfigyelhető.
A Szaturnusz a hónap elején kora este még megfigyelhető alacsonyan, nyugati irányban.
Az Uránusz a Kos csillagképben jár, az éjszaka nagy részében látható.
A Neptunusz a Vízöntőben jár, az éjszaka első felében kereshető.
2019. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd
A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap novemberben 6:00 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold november 4-én, első negyed november 12-én, telehold november 19-én, utolsó negyed november 26-án lesz. (Forrás: VCSE Almanach 2019-re.)
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra):
11.11. 12:35 – 18:04 A Merkúr átvonul a Nap előtt.
11.14. 17:42 A Hold mögül kilép a 106 Tauri.
11.15. 21:38 A Hold mögé belép a Éta Geminorum.
11.23. 7:41 A Hold földközelben.
11.23. 15:00 VCSE észlelőhétvége Dobronhegy-Balázsfán.
11.25. 5:41 33 órás holdsarló 12° magasan, a Merkúrtól 2°-ra keletre.
11:28 9:36 A Hold elfedi a Jupitert. Sajnos, a jelenség nappal játszódik le.
11:28 15:34 A Vénusz 2,4°-ra a Jupitertől, 2,1°-ra a Holdtól.
A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap közepétől hajnali láthatósága gyorsan javul 28-ig, amikor 100 perccel a Nap előtt kel.
A Vénusz napnyugta után látható a délnyugati ég alján.
A Mars hajnalban kel, keleten kereshető napkelte előtt.
A Jupiter délnyugati irányban még kora este megfigyelhető, de korán lenyugszik.
A Szaturnusz kora estig megfigyelhető alacsonyan, délnyugati irányban.
Az Uránusz a Kos csillagképben jár, az éjszaka nagy részében látható.
A Neptunusz a Vízöntőben jár, az éjszaka első felében kereshető.
Folyamatosan fényesedik a jelenleg 16 magnitúdós, 2I/Borisov üstökös, az előrejelzések szerint november végén eléri a 15 magnitúdót; hazánkból hajnalban, pár órával napkelte előtt figyelhető meg. (A nevét Boriszov ukrán amatőrcsillagűszról, felfedezőjéről kapta, a 2I pedig azt jelenti, hogy ez a második bizonyítottan az intersztelláris térből érkezett üstökös.)
Merkúr-átvonulás 2019. november 11-én (VCSE)
Idén is át fog vonulni a Merkúr bolygó a napkorong előtt a Földről nézve. (Az átvonulást tranzitnak is nevezik a csillagászatban.) Az idei jelenség Magyarországról is jól látható, amennyiben derült lesz az idő, és nem takarják felhők az eget.
A meglehetősen ritka jelenséget 2019. november 11-én 13.30-tól kezdődően mutatjuk be a Vega Csillagászati Egyesület és a TIT Öveges Egyesület szervezésében Zalaegerszegen. (Időpontok Közép-Európai Idő szerint, amely megegyezik az óránk által novemberben mutatott téli időszámítással.)
Helyszín: Sportcsarnok főbejáratától északi irányban.
Idő: 13:30-tól napnyugta előttig. Napnyugta 16:23-kor lesz Zalaegerszegről nézve, de a helyszínről látható horizont miatt ennél néhány percnél korábban be kell fejezni az észlelést.
A rendezvénnyel párhuzamosan Jandó Dániel tart zártkörű távcsöves bemutatót rendkívüli fizika óra keretében a Zrínyi Miklós Gimnázium udvarán az iskola diákjai számára.
A jelenségről
A belső bolygók, így a Vénusz és a Merkúr, időnként áthaladnak a Nap korongja előtt. A legbelső ismert bolygó, a Merkúr átvonulása legutóbb 2016 májusában, legközelebb 2032 novemberében lesz ismét megfigyelhető. 100 év leforgása alatt 13 vagy 14 Merkúr-tranzitra kerül sor a Földről nézve.
A jelenség központi csillagunk korongjának érintésével kezdődik 2019. november 11-én 13:35 KöZEI-kor, majd 19 óra 4 perckor, azaz kicsit több, mint 4 és fél óra múlva ér véget. Hazánkból a jelenség befejezése előtt lenyugszik a Nap, így a kilépését a korong elől már nem szemlélhetjük meg. A jelenség közepe 16 óra 20 perc KöZEI-kor lesz.
Miért ilyen ritka a jelenség? A Merkúr pályája a Föld keringési síkjával szöget zár be, így a földközelsége esetén, vagyis amikor a Nap és köztünk halad el, akkor a látszólagos helye néha a Nap alatt, máskor afölött figyelhető meg. A Merkúr átvonulásait csak távcsővel és napszűrővel, vagy kivetítéssel, esetleg lyukkamerával lehet megfigyelni. Az első Merkúr-átvonulást 1631-ben figyelte meg Gassendi. Ennek bekövetkeztetét Kepler jósolta meg az általa kidolgozott bolygótáblázatok alapján.
A jelenség közös megfigyelésére minden kedves tagtársunkat és külsős érdeklődőt szeretettel várunk. A helyszínen lehetőség lesz befizetni a 2020. évi tagdíjakat és belépni a VCSE-be.
Bánfalvi Péter – Jandó Attila – Csizmadia Szilárd