2016 során Csizmadia Szilárd újabb tesztképsorozatot készített az egyesületi távvezérelt csillagvizsgálóval. A fotografikus észlelés Skywatcher 250/1200 tubussal, EQmod segítségével távvezérelt EQ-6 GoTo mechanikával, Skywatcher F/4 kómakorrektorral és Canon 6D fényképezőgéppel történt, Zalaegerszeg Landorhegy városrészéről, Bánfalvi Péter hátsó kertjéből. Összesen 260 kép készült, 20 másodperces záridővel és ISO5000 érzékenységgel. Ezúttal a flat képeket is sikeresen feldolgoztam.
VCSE - Messier 27 tesztkép
VCSE – Messier 27 tesztkép
Mivel számos felvétel esetén jelentős háttérfény került a képekre, az este 11 óra előtt készült képeket ki kellett válogatnom, hogy valamennyire ki tudjam szűrni a közvilágítás által okozott háttérgradienst. Összesen 165 light képet és 15 flat képet adtam össze DeepSky Stacker segítségével, utána StarTools-szal végeztem az utófeldolgozást. Jelentős területet kellett levágnom a képről, hogy minél inkább csökkenteni tudjam a gradienst, illetve a felbontást is csökkentettem a jel/zaj arány javításának céljából. Deconvolutiont és élesítést végeztem, a DSS viszont egész pontosan beállította a fehéregyensúlyt, így azzal már nem kellett sokat foglalkoznom az utófeldolgozás során.
A Kis Róka (Vulpecula) csillagképben található Messier 27 (Dumbbell-köd, Súlyzó-köd, Almacsutka-köd) katalógusjelű mély-ég objektum az egyik legfényesebb és legnagyobb látszólagos kiterjedésű planetáris köd, népszerű célpont amatőrcsillagászok és asztrofotósok között. 15 cm átmérőjű Newton-távcsővel 27X-es nagyítás mellett mérsékelten fényszennyezett külvárosi égen könnyen észrevehető a halvány, almacsutkaszerű középső régiója.
1764. július 12-én fedezte fel Charles Messier, aki fel is vette katalógusába a kb. 1300 fényév távolságra található, kb. 3000-4000 éve kialakult ködöt. Az 1,44 fényév átmérőjű planetáris köd valójában egy közepes méretű csillag életciklusának végén ledobott ionizált gázburka, közepén egy fehér törpe figyelhető meg, mely az elpusztult csillag magja.

A következőkben ajánlani szeretnék néhány objektumot februári csillagászati megfigyelésekhez.

A Nap február folyamán 06:30 – 07:00 körül kel, 17:00 körül nyugszik, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkületet a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold február 26-án, első negyed 4-én, telihold 11-én, utolsó negyed 18-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/holdfazisok-2016-2030/).

A Vénusz és Mars napnyugta után nem sokkal még megfigyelhető délnyugati irányban, a Vénusz -4,5 magnitúdójával nagyon látványos szabadszemmel is.

Az Uránusz kora este megfigyelhetőek nyugati irányban, a Halak csillagképben.

A Jupiter este tizenegy óra körül kel keleten.

Február során egyre kedvezőbb pozícióba kerül a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökös, a hónap közepén este tíz óra körül keleten már jól megfigyelhető (Bereniké haja csillagkép), a jelenlegi előrejelzések szerint fényessége 6-7 magnitúdó körül marad március elejéig.

Forrás: http://www.aerith.net/comet/catalog/0045P/2016.html

Már kora estétől megfigyelhető a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, Szív-köd és Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

Szintén kora estétől látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is.


Sötétedéstől kezdve megfigyelhető északi irányban az NGC 2403 (Caldwell 7) galaxis.


Sötétdéstől megfigyelhetőek az Orion csillagkép és környékének látványos mély-ég objektumai: az Orion-köd (M42), Rozetta-köd (NGC 2237), Tölcsér-köd (NGC 2264), Lófej-köd (Barnard 33, IC 434), Rák-köd (M1) és Praesepe halmaz (M44)



Kora estétől láthatóak a Hajófara és Egyszarvú csillagképek nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak, az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.

Este tíz órától megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628)

 

Este tíz – tizenegy óra körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében:

(A Szűz csillagkép felett, és az Oroszlán csillagképtől balra)

Az észlelési időpontokat a Stellarium szoftver segítségével, február 17-ére adtam meg.

Ebben a felhős-nyálkás időben szeretném megosztani Veletek a Zselickisfaludon megrendezett 2016. nyári VEGA amatőrcsillagászati megfigyelőtáborban – 2016. 08. 13. 19:25:18 – a Zselici Csillagpark LUNT LS100THA naptávcsövével (100 mm f/7) , és saját Canon 550D fényképezőgéppel (Expozíciós idő: 1/25s, ISO100) készült fényképemet. A naptávcsőbe a táborozók is belenéztek, vizuálisan is különleges látványban volt részünk.

VCSE - 2016. nyári tábori felvétel - Ágoston Zsolt
VCSE – 2016. nyári tábori felvétel – Ágoston Zsolt

A lilás kép közvetlenül a RAW-formátumú kép feldolgozásával készült, Adobe Lightroom szoftver segítségével.

VCSE - 2016. nyári tábori felvétel - Ágoston Zsolt
VCSE – 2016. nyári tábori felvétel – Ágoston Zsolt

A vöröses képet először JPG formátumba mentetem, és utána dolgoztam fel. Egy protuberancia (napkitörés) figyelhető meg a Nap “északnyugati” részén.

Bíró Zsófia felvétele Budapestről:

 

 

Ágoston Zsolt:
Szabad szemmel figyeltem meg az együttállást, igazából előre nem is tudtam az eseményről, csak kinéztem az ablakon, és egyből feltűnt, hogy az első negyedhez közelítő Hold milyen közel van a Vénuszhoz. Látványos együttállás volt.

Csizmadia Szilárd:
Én vizuálisan észleltem az együttállást, munkahelyről hazamenet tegnap. Néha ráment egy-egy felhő, akkor nem volt szép, de amikor a sötétkék égi háttér előtt felhőmentesen látszott, akkor nagyon-nagyon tetszett (31 év amatőrcsillagászat, 17 év hivatásos csillagászat és nagyon sok hasonló együttállás után még mindig ugyanúgy tetszik, mint legelsőre – és nagyon remélem, mindegyik szám még nő 🙂 ).
De a legjobb Léda lányom volt. Mire hazaértem, már teljesen koromfekete lett az égi háttér. Anyukájával észrevették a szobaablakból nélkülem is az égi csodát. A konyhaablakból is látszott, és a kis két és negyedéves megmutatta nekem: “Ott van egy csillag, meg a Hold. Felkapcsolták a Holdat.”
A szemközti ház erkélyére egy karácsonyi dekorációként papírcsillagot tettek ki pár hete, és azt azóta esténként az ott lakó néni felkapcsolja, és világít. Ez lehet az eredete a “Hold felkapcsolásnak”. Nekem tetszik, hogy a maga ismereteivel magyarázatot keres (!) és talál (!!) az égi jelenségekre.

 

Schmall Rafael felvétele Kaposfőről:

 

 

A következőkben ajánlani szeretnék néhány objektumot decemberi csillagászati megfigyelésekhez.

A Nap december folyamán 07:00 körül kel, 16:00 körül nyugszik téli időszámítás szerint, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkületet a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 29-én, első negyed 7-én, telihold 14-án, utolsó negyed 21-én lesz. (Forrás: VCSE holdfázisok)

A Merkúr a hónap közepén van megfigyelésre legalkalmasabb helyzetben, napnyugta előtt délnyugati irányban alacsonyan látható.

A Vénusz napnyugta után nem sokkal még megfigyelhető alacsony szögben délen, a Mars közelében. 3-án a Hold a Vénusszal, 4-5-én a Marssal mutat be szép együttállást a koraesti nyugati égen.

A Jupiter hajnali három óra körül kel keleten, az Uránusz és Neptunusz koraeste megfigyelhetőek nyugati irányban a Halak, illetve Vízöntő csillagképben. A Szaturnuszt kivéve decemberben mindegyik bolygó megfigyelhető lesz az éjszaka különböző időszakaiban.

Látványosabb események:

12. 03. 20:23 A Vesta kisbolygó 1,9°-al nyugatra a Praescepétől, a Rák csillagképben.
12.04. 21:58 Az Irene kisbolygó 29,6′-cel északra az NGC 3239 galaxistól, az Oroszlán csillagképben
12.10. 14:53 Az év legkorábban bekövetkező napnyugtája
12.13. 04:00 (UT) Hold-Aldebaran együttállás
12.14. 0:00 A Geminidák meteorraj maximuma, aminek megfigyelését jelentősen nehezíti a telehold
12.20. Az év legrövidebb nappala, majd leghosszabb éjszakája
12:21. 10:44 Téli napforduló
12:22. 10:00 Ursidák meteorraj maximuma

December végén ér napközelbe a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökös, és a jelenlegi becslések szerint egész január végéig 6-8 magntúdóig fényesedik, viszont déli irányban, nagyon alacsony horizont feletti magasságnál lesz látható.

Forrás: http://www.aerith.net/comet/catalog/0045P/2016.html , http://theskylive.com/45p-info

Már kora estétől megfigyelhető a Cepheus csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, Szív-köd és Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis. Olvasd tovább