A mi Lokális Galaxiscsoportunkhoz (amely 3-5 nagyobb és vagy 60 kisebb galaxisból áll) a legközelebbi, igazi galaxishalmaz a Virgo-galaxishalmaz, amely jóval több, mint 1000 galaxisból áll (mellékelt képen látható). Az égbolton hatalmas területet foglal el, így nehéz egyben megmutatni.

VCSE - Virgo-halmaz - APOD/ Rogelio Bernal Andreo
VCSE – Virgo-halmaz – APOD/ Rogelio Bernal Andreo

A mellékelt kép csak egy kisebb (5×3 fokos) részletét mutatja. A képen látható fátyolosság a mi Tejútrendszerünkben lévő halovány ködösség, amit igen nehéz megörökíteni ebben az irányban. A kép közepétől kissé lejjebb a Messier 87 galaxis látszik, amely a halmaz egyik domináns elliptikus galaxisa. Az M87 felett az NGC 4438, amely egy kölcsönható galaxis (torzult alakjáról könnyen felismerhető).

VCSE - Virgo-halmaz - APOD/ Rogelio Bernal Andreo
VCSE – Virgo-halmaz – APOD/ Rogelio Bernal Andreo

A képen látható galaxisok 48 millió fényévre vannak tőlünk, és a bennük lévő cefeida-típusú változócsillagok kulcsszerepet játszottak a Hubble-állandó pontosításában. A kép eredetije a http://apod.nasa.gov/apod/ weblapon elérhető.

A mai kép hétfőn készült, és a közel telehold nyugvását látjuk Rio de Janeiro-ból (Brazília). A hegyeket az égbolt átellenes pontján (a fényképezőgép mögött) a felkelő Nap vöröses fénye világítja meg.

VCSE - Holdkelte Rio-ban - Babak Tafreshi
VCSE – Holdkelte Rio-ban – Babak Tafreshi

A képet 6,5 percenként felvett képkockából állította össze a fotós, Babak Tafreshi. Megjegyzendő, hogy a képen látható tengeri madarak csak az utolsó képkockán tűntek fel, ahogy fészkeikből kirepülnek kora reggel.

A mai képen a hozzávetőleg 14 fényév kiterjedésű, 400 fényévre lévő Rhó Ophiuchi csillag körüli ködkomplexum látszik az amerikai infravörös űrtávcső, a WISE műhold felvételén.

VCSE - Rhó Ophiuchi ködössége - WISE
VCSE – Rhó Ophiuchi ködössége – WISE

Nagyobbrészt hideg, molekuláris hidrogénből (H2) áll, és a környező fiatal csillagok felmelegítik a ködöt körülvevő port, ami infravörösben sugároz. A legfiatalabb csillagok a képen mindössze 300 ezer évesek. (A Nap jelenleg 4,6 milliárd éves.) A kép jobb alsó sarkában lévő vöröses köd a Szigma Scorpii csillagot veszi körül, amely annak a csillagnak a fényét veri vissza.

A mai képen a Hold túlsó, Földről nem látható oldala van bemutatva. A felvétel 15000 kisebb képből készült mozaik, amelyeket a NASA és az Arizonai Egyetem Lunar Reconnaissance Orbiter nevű műholdja készítette 2009. november és 2011. februárja között.

VCSE - A Hold túloldala - APOD
VCSE – A Hold túloldala – APOD

A http://wms.lroc.asu.edu/lroc_browse/view/WAC_GL180 linkre klikkelve, és a képet kinagyítva akár 100 méteres részleteket is lehet tanulmányozni! (A fenti kép kisebb felbontású.) Érdekesség, hogy a Hold túlsó oldalán sokkal kevesebb a holdtenger, mint az innenső, Földről is látható oldalon (amik nem igazi, földire hasonló víztengerek, hanem valójában bazaltból álló hatalmas síkságok – a Holdon nincs folyékony víz).

A mai képen az NGC 2438 jelű planetáris köd látszik, amely tőlünk kb. 3000 fényévre van a Hajófar csillagképben.

VCSE - NGC 2438 - Mai kép
VCSE – NGC 2438 – Mai kép

Az M46 nyílthalmaz területén látszik, de nem tartozik a halmazhoz (sebessége eltér a halmaz tagjaiétól, és a köd központi csillaga is jóval idősebb, mint a halmaz csillagai, és a halmaz is távolabb van tőlünk, mint a köd). A Kanári-szigeteki IAC 80 cm-es távcsövével készült képen a 4,5 fényév átmérőjű, korábban ismeretlen külső halót mutatja be, ami körbeveszi a korábban is ismert fényesebb belső gyűrűt. Ezeket a halókat a haldokló csillagok által magukról lefújt külső rétegek hozzák létre, mint egy táguló gázfelhőt.