A következőkben márciusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.
A Nap márciusban 06:00 (KözEI) körül kel, 17:50 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold március 6-án, első negyed március 14-én, telihold március 21-én, utolsó negyed március 28-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
A Jupiter, a Szaturnusz és a Vénusz napkeltekor keleten, a Mars, az Uránusz kora estétől délnyugati irányban figyelhető meg. A hónap elején a Merkúr koraeste nyugaton látható.
Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):
03.03. 04:49 A Vénusz 4°-kal a 10%-os fázisú Holdtól.
03.07. 01:00 A Neptunusz együttállásban a Nappal.
03.13. 17:29 A Hold mögé belép a 97 Tauri. Kilépés: 18:37 UT-kor.
03.15. 03:57 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal.
03.20. 00:52 Az Io fogyatkozásának kezdete, 02:32 az Europa fogyatkozásának vége.
03.20. 21:58 Tavaszi napéjegyenlőség.
03.27. 02:43 Az Europa fogyatkozásának kezdete, 02:45 az Io fogyatkozásának kezdete.
A Hold földtávolban: március 4. 12:27 KözEI, 406 387 km-re a Földtől, látszó átmérője 29,4′.
A Hold földközelben: március 19. 20:45 KözEI, 359 378 km-re a Földtől, látszó átmérője 33,3′.
2019. február 4-én és 6-án 20:30 és 23:59 KöZEI között, Zalaegerszeg kertvárosi részén készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az NGC 2244 nyílthalmazról és az azt körülvevő Rozetta-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült, 100x90s szűrő nélküli és 32X240s UHC szűrővel exponált objektum (light), 40 sötét (dark), 40 mezősimító (flat), 40 flatdark, ISO 1600 kép összegzéséből. A feldolgozás Nebulosity, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt. A felvétel feldolgozásakor a szűrő nélküli felvételsor színeit az UHC szűrős képsorozat fényintenzitásával kombináltam, Schmall Rafael ötlete alapján.
VCSE – NGC 2244 és Rozetta-köd – Ágoston Zsolt
Az NGC 2244 nyílthalmaz 6-8 fényesebb, téglalap alakba rendeződő és néhány kisebb csillagból áll, melyet a Rozetta-köd középen lyukas, szabálytalan “fánk” alakban vesz körül. A nagy kiterjedésű emissziós ködöt fodrozódások, továbbá a látható fényt kitakaró porködök teszik látványosabbá. A ködösség több NGC számot kapott: NGC 2237, 2238, 2239 és NGC 2246. A különböző számok a köd különböző részeit jelölik, a régi vizuális észlelések során ugyanis csak a köd fényesebb részeit látták meg, az őket összekötő halványabb részeket nem: így különállóknak gondolták. A főleg hidrogénből és oxigénből álló emissziós köd anyagából keletkezett az NGC 2244 halmaz számos más csillaggal együtt, ezek sugárzása ionizálja a ködösséget.
5000 fényévre található a Földtől, átmérője 130 fényév. Tízezer naptömegű, A nyilthalmazt John Flamsteed fedezte fel 1690-ben. William Herschel is megfigyelte a halmazt 1784-ben. Az NGC 2237-2238-2244 néven ismert ködrészeket John Herschel fedezte fel először. A 2237 a köd északnyugati része, a 2238 a déli, a 2246 pedig az északkeleti. Az NGC 2239 pedig azonos az NGC 2244-gyel, de J. Herschel pozíciómeghatározási hibát követett el, így sokáig az NGC 2239-et egy nemlétező halmazra használták megnevezésként. 1864-ben Albert Marth német csillagász részletesebben is megfigyelte a komplexumot. 1871-ben Lewis A. Swift észlelte a ködösség nagyobb, nyugati részét. Szokás őt megadni sok helyen – pl. a wikipédián is – felfedezőként. Ez, mint látjuk, kissé sommás összefoglalása egy bonyolult történetnek. Hogy fokozzuk: Swift munkáját nem ismerte E. E. Barnard, és 1884-ben ő is tanulmányozta a köd nyugati oldalát. Csak az 1890-es években realizálták, hogy itt egyetlen összefüggő ködról van szó. (A dőlt betűvel szedett részeket a szerkesztő, Csizmadia Szilárd adta hozzá.)
A köd jelenleg is csillagkeletkezési régió, valószínűleg az évmilliók alatt az anyagából születő új csillagok az NGC 2244 nyílthalmazt fogják tovább bővíteni. Keskeny sávú felvételeken jól látható, hogy a halmaz korábban keletkezett, nagytömegű csillagai keltette szupernóva-robbanások által szétszórt oxigén nagy mennyiségben van jelen, így a távoli jövőben esetleg kialakuló élethez adottak a legszükségesebb alkotóelemek.
2018. december 27-én, Zalaegerszeg, kertvárosi erkélyemről készült felvételeimet szeretném megosztani veletek, melyet az Uránuszról és a Neptunuszról készítettem. A képek Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal és ASI 224 színes bolygókamerával készültek, kiegészítve egy Televue 3x Barlow-lencsével. A rögzítés Firecapture és SharpCap, a feldolgozás PIPP, Autostakkert 3, és Photoshop szoftverekkel történt.
VCSE – Neptunusz – Ágoston Zsolt
Először a Neptunusz megfigyelését kezdtem el, még a bolygókamera elindítása előtt vizuálisan is megfigyeltem az óriásbolygót, a 10 mm-es Plössl okulárral, ami 80-szoros nagyítást tett lehetővé, még így is egy nagyon halvány pontszerű testnek tűnt, mint bolygónak. A Barlow-lencsével alig kivehetően halvány folt lett csupán. 270 db képkockát rögzítettem, 600 ms záridővel, Gain 400 érzékenységgel, ebből 30-at stackeltem PIPP és Autostackert 3 szoftver segítségével.
VCSE – Uránusz – Ágoston Zsolt
Ezután az Uránusz következett, 80-szoros nagyítással szintén inkább pontszerű, mint korong jellegű, enyhén kékes színnel. A Barlow-lencse és bolygókamera csatlakoztatása után 800 db képkockát rögzítettem, Gain 300 érzékenységgel és 200 ms záridővel, ebből 150-et stackeltem Autostackert 3 segítségével. A felvételen halványan látható az Uránusz zöldes színe.
2018. augusztus 9-én a VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor “nulladik éjszakán” készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Messier 16 emissziós ködről és csillaghalmazról, vagy más néven Sas-ködről készítettem, 40x150s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 képből.
A felvétel Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher F/4 kómakorrektorral és átalakított Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült, a felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools és Photoshop szoftverekkel történt.
VCSE – Messier 16 – M16 – Ágoston Zsolt
Az emissziós köd világos, központi területén könnyen észrevehető a “Teremtés oszlopaiként” ismert hosszúkás, sötét ködfelhő, ami jelenleg is aktív csillagkeletkezési régió. Még egy hozzá hasonló “felhő” nyúlik a Sas-köd széléről befelé. A középső világos térséget halvány, vöröses régió vesz körül, ez alkotja a sas szárnyait, a világos terület a törzs, a látómező közepe felé eső vöröses köd a fej lehet. A bal oldalon felül szembetűnő csillagsűrűsödés figyelhető meg. A Kígyó csillagképben található, Philippe Loys de Chéseaux (ejstd: sézó) fedezte fel 1745 során, Messier (ejtsd: meszié) 1764-ben katalogizálta. J.H. Mallas és E. Kreimer: A Messier-album c. könyvükben azt írják, hogy Chésaux a csillaghalmazt fedezte fel, és a ködösséget csak Messier látta meg. (Gondolat, 1985, magyar fordítás: Kun Mária). Hétezer fényévre található a Földtől, a Chéseaux által felfedezett nyílthalmaz ionizálja a 70 fényév sugarú, 1-2 millió éves ködöt.
A főszerk. (Cs. Sz.) kiegészítése: az 1787-ik évre vonatkozó francia csillagászati évkönyvben, a Connaissance des Temps-ben Messier aaz M16-ra azt írja, hogy “kicsiny csillagok csoportja … amely csoportot ködösség vesz körül”. Vagyis az M16 megjelölés magára a ködre és a benne lévő nyílthalmazra együtt vonatkozik. Asztrofzikailag ez indokolható, mert a halmaz ebből a ködből születik még ma is, a csillagok folyamatosan jönnek létre benne. Az NGC katalógusban a nyílthalmaz az NGC 6611 jelölést kapta, Dryer az 1888-as kiadásban mintegy 10 halvány és fényes csillagot említ. A ködösség legeslegbelső része, amely a “Teremtés Oszlopai”-t is tartalmazza, az IC 4703 jelölést viseli, ez tehát csak ködösségre vonatkozik. Vagyis az egy Messier-számhoz egy NGC- (a csillagcsoport) és egy IC-szám (a ködösség) tartozik. Érdekesség, hogy John Herschel nem látott ködösséget – talán ez indokolta, hogy Dreyer nem említette, és az NGC-számot csak a nyílthalmaznak adta. J. C. Duncan egy 30,5 cm-es távcsővel, majd 1895-ben E. E. Barnard egy másik műszerrel látta a ködöt, így Dreyer a második IC-katalógusban adott neki IC-számot.
A VCSE 2018. évi őszi észlelőhétvégéjét Dobronhegy-Balázsfán tartjuk nov. 2-4-e között. 15 főig lehet ott aludni, de ha valaki szállását máshol megoldja vagy hazamegy autójával, akkor ennél is többen részt vehetünk rajta.
Program:
Nov. 2.: találkozás 15:00-15:30 körül a helyszínen.
Észlelés napnyugta után derült időjárás esetén 13-46 cm-es műszerekkel vizuálisan és fotografikusan. Szeretnénk megcélozni az M31 gömbhalmazait, a Lófej-ködöt (2017-ben már láttuk vizuálisan a 46-osban!) és a 18 mg-s Halloween-kisbolygót is. természetesen a helyszínen lévők által javasolt célpontok is sorra kerülnek, ha horizont felett vannak.
Borult idő esetén amatőrcsillagász eszmecserét folytatunk.
16:00: fél órával napnyugta előtt már Dobronhegyen, az észlelőhétvégén lennénk
Nagykanizsai és becsehelyi kalauzunk a neves helybéli amatőrcsillagászok, Perkó Zsolt és Vilmos Mihály lesz előreláthatólag. Aki szeretne a pizzázáson részt venni, okt. 29-ig jelezze e-mailben a helyfoglalás végett! Valószínűleg ebbe a pizzériába megyünk: http://www.robinsonpizzeria.hu/.
Este és éjjel észlelés derült idő esetén.
Nov. 4.: Ébredés után hazamenetel.
Tagtársaink közül azoknak, aki VCSE-tagdíját 2018-ra rendezte, annak a részvétel, az egyesületi távcsövek észlelőhétvégi használata, valamint a szállás ingyenes; ugyanígy ingyenes a VCSE-tagtárs barátjának, családtagjának, ismerősének. Másoknak a részvételi díj 500.- Ft/fő; olyan VCSE-tagnak, aki idénre tagdíját nem rendezte, a részvétel feltétele a tagdíja legkésőbb a helyszínen, a megérkezést követő azonnali, készpénzes befizetése.
Kérjük előre jelezni (legkésőbb okt. 29-ig), hogy valaki szeretné-e az észlelőhétévge után három hónapra kikölcsönözni a VCSE 15 cm-es Dobsonját. A jelzést a vcse @ vcse.hu e-mail címre kell küldeni e-mailben.
Az észlelőhétvége alatt – amennyiben derült lesz és sikerül mobilinternetet varázsolnunk az észlelőhétvége helyszínére – a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 25 cm-es távcsövét lehet használni. Az élőképet egy projektorral vetítjük ki, és mindenki részt vehet egy észlelői tanfolyamon, ami után már használhatja – először felügyelettel, azután anélkül – a csillagdát. Aki nem a saját műszerével észlel, vagy nem pillant bele mások műszerébe, az kényelmes székben, meleg szobában, forraltborozás közben távészlelhet…
VCSE – A Messier-objektumok poszterszerűen
Az észlelőhétvége alatt a VCSE 46 cm-es Dobson-távcsövével (méretei: 458/1900) szintén lehet észlelni, amennyiben derült lesz.
Kedvcsinálóként a 46 cm-es távcső tavaly őszi összeállításáról egy gyorsított animáció (time lapse) itt található (és utána éjszakára kiderült…):
Az animációt Ágoston Zsolt készítette, a távcsövet Jandó Attila és Csizmadia Szilárd rakja össze.
Aki tud segíteni a résztvevők, távcsövek Zalaegerszeg-Balázsfa közötti fuvarozásában, kérjük, a vcse@vcse.hu e-mail címen jelentkezzen!
Az észlelőhely GPS-koordinátái: északi szélesség 46,815202 fok, keleti hosszúság 16,755968 fok.
(A megadott koordináták 0,1 cm pontosságúak, az észlelőhely kiterjedése ennél azért valamivel nagyobb!)
Megközelítése Zalaegerszegről: Teskánd felé kell menni, majd a falun át kell menni, a következő falu Dobronhegy (emelkedő végig). Az emelkedő közepén balra tekintve látszik a hegytetőn a turistaház, mellette a jellegzetes kettőskereszt található. Tovább kell haladni a falun át, és balra lesz a Milejszeg feliratú elágazó, a buszmegállónál. Itt balra kell fordulni. Majd pár száz méter után ismét balra, ez már a hegyi út, de aszfaltos. Kb. 1 km-t kell haladni rajta, egy elágazásig, ahol balra kell tartani, és ott is van a cél, egy köves feljáró baloldalt. Mindig csak felfelé kell menni, nem lehet eltéveszteni. Aki mégse talált oda, hívja Csizmadia Szilárdot 06-70/283-57-52-es telefonszámon.
Az odatalálást megkönnyítendő mellékelünk térképeket, fotókat:
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
VCSE – Balázsfai észlelőhétvége
Észlelni a turistaház jó panorámát biztosító udvaráról fogunk; Zalaegerszeg az északnyugati eget kb. 30 fok magasságig közepes fényszennyezéssel tölti meg, de a többi irányba jó az ég.
A szállás egy turistaszálló-jellegű ház lesz, ahol WC, áram, zuhanyzó van. A zuhanyzót egy 80 literes bojler táplálja, így a meleg vízzel érdemes takarékoskodnunk. A csapból folyó víz nem ivóvíz! Gáztűzhely, mikrohullámú sütő van. Hálózsákot mindenkinek hoznia kell, aki aludni akar – ágynemű nincs. Étkezéséről mindenki maga gondokodik (vagyis célszerű magaddal reggelit, ebédet, vacsorát stb. hoznod). Az étkezésnek csak kitűzött időpontja van, de a résztvevők magukról gondoskodnak…
Hosszabbítókat visz a VCSE (2×25 méter és egy hatos elosztó a végére), de jó, ha más is tud hozni.
Aki jön, és még nem jelezte, hogy jön, kérjük, írjon egy e-mailt, illetve jelezzétek, milyen távcsövet hoztok, és tudtok-e Zalaegerszeg-Balázsfa között oda/vissza másokat szállítani kocsival, és hogy szeretnétek-e kocsis segítséget igénybe venni Zalaegerszeg-Balázsfa között az utazásban?
Az észlelők a kiadott észlelőlapra feljegyezhetik észleléseiket, amelyeket utána a VEGA-ban megjelentetünk.
Lehetséges ott alvás nélkül, illetve csak a nov. 3-i kiránduláshoz csatlakozni.
