VCSE – Egyes katalógusok első objektumai, megnevezésük a képkockák jobb alsó sarkában található. – APOD, Bernhard Hubl
Számos katalógust állítottak össze már csillagászok – és állítanak össze manapság is -, amelyekben vegyesen mindenféle, vagy speciálisan egy-egy objektumtípust sorolnak fel. E katalógusokban minimálisan megadják az objektum nevét és/vagy katalógusbeli sorszámát, égi koordinátáit, fényességét, látszó méretét, “vegyes felvágott”-katalógusokban típusát is. Ezt kiegészíthetik további adatok (részletadatok, fényességek különböző hullámhosszakon és fotometriai sávokban, leírás a kinézetéről, morfológiai típusba sorolás, akár rajz vagy fotó, stb.). Olvasd tovább →
A következőkben a márciusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.
A Nap márciusban 06:00 (KözEI) körül kel, 18:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed március 9-én, újhold március 17-én, első negyed március 24-én, telehold március 2-án és 31-én, lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Az Uránusz, a Merkúr és a Vénusz napnyugtakor megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban, a Jupiter éjfél körül kel, a Mars és Szaturnusz napkelte előtt déli, délkeleti irányban látható.
Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):
03. 04. 17:04 A Merkúr és Vénusz 1,1°-ra egymástól a Halak (Pisces) csillagképben.
03 .06. 23:34 A Ganymedes fogyatkozásának kezdete, 03. 07. 01:23-ig tart.
03. 11. 04.35. A Szaturnusz 1,9°-ra a 34%-os Holdtól a Nyilas csillagképben, kissé távolabb a Mars is észrevehető.
03. 15. 17:20 A Merkúr kedvező esti láthatósága, a polgári szürkületkor magassága 11,6°, -0,2 magnitúdós, 44%-os fázis. A legbelső bolygó az előtte-utána lévő napokban is remekül megfigyelhető.
03. 16. 17:57 Kedvező időpont a Messier maratonra.
03. 18. 17:24 A Merkúr 8,6°-kal, a Vénusz 4,9°-kal északra az 1,7%-os Holdtól a Halak (Pisces) csillagképben.
03. 20. 16:15 Tavaszi napéjegyenlőség.
03. 22. 18:50 A 30%-os Hold áthalad a Hyádokon
03. 24. 21:20 Az Io és a Ganymedes árnyéka a Jupiter korongján látszik 23:07-ig.
03. 28. 18:16 A Vénusz és az Uránusz 19,9°-os közelsége a Halak (Pisces) csillagképben.
A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.
A Nap februárban 06:50 (KözEI) körül kel, 17:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold február 15-én, első negyed február 23-án, utolsó negyed február 7-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
A Mars, a Jupiter és Szaturnusz napkeltekor déli, délkeleti irányban figyelhető meg, az Uránusz sötétedéstől észlelhető.
Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):
feb. 8. 01:20: a Jupiter 4,2°-kal délnyugatra látható a 46,2%-os fázisú Holdtól a Mérleg csillagképben.
feb. 9. 05:27: a Mars 3,6°-kal délre látható a 35,2%-os fázisú Holdtól a Kígyótartó csillagképben.
feb. 11. 05:24: a Szaturnusz 4,5°-kal délkeletre látható a 18,6%-os fázisú Holdtól a Nyilas csillagképben.
feb. 12. 03:02: a Marstól 5,1°-ra az Antarestől.
feb. 16. 16:40: a Vénusz 1,2°-al északra a 0,7%-os fázisú Holdtól a Vízöntő csillagképben.
feb. 22. 02:01: az Europa nevű jupiterhold fogyatkozásának kezdete, 04:19 UT-kor ér véget.
feb. 23. 17:15: a Hold mögé belép az Aldebaran.
feb. 28 05:14: a Callisto 9″-cel a Jupiter déli pólusa mellett halad el.
Február során – akár már napnyugtától – a Bika csillagképben (Taurus) megfigyelhető lesz a C/2016 R2 (PANSTARRS) üstökös.
VCSE – Csillagsűrűség-diagram. Sötétebb területek sűrűbb csillagmezőt jelentenek. A Carina II és III helyét a felfedezők bejelölték. A csillagok szín-fényesség diagramja azonos távolságú csillagokat sugall a megjelölt helyeken, tehát a tűfok-szerűen létrejött csillagsűrösödést ténylegesen összetartozó csillagok okozzák – Forrás: Torrealba és munkatársai (2018)
420 kiloparszeken (kb. 1,4 millió fényéven) belül a Tejútrendszernek 57 kísérőgalaxisa ismert, némelyik irreguláris, mint a Nagy- és Kis Magellán-Felhők (LMC és SMC), a többség pedig törpegalaxis. Most két újabb felfedezéssel 59-re növekedett kísérőgalaxisaink száma.
A két új szatellitánkat Carina II-re és Carina III-ra keresztelték, mert a Carina (Hajógerinc) csillagképben látszanak. 2016. feb. 10. és 15-e között hat féléjszaka g és r fotometriai sávokban készítették a felfedezést hozó felvételeket a déli féltekén lévő Blanco 4 méteres távcsővel. A felfedezők egy angol-chilei-tajvani-amerikai-ausztrál-francia-német csillagászokból álló kutatócsoport tagjai.
Az a gyanú, hogy az LMC-nek és az SMC-nek akár 70 picike kísérőgalaxisa is lehetett a múltban, mielőtt hozzácsapódtak a Tejútrendszerhez, de legtöbbjét Galaxisunk már elnyelte. A maradék azonban egyben a mi kísérőgalaxisaink is. A kutatás ezért a Magellanic Satellite Survey (Magellán-felhők kísérőgalaxisainak feltérképezése) projekt keretében zajlott.
A méretarányok érzékeltetése végett: a Nap a Tejútrendszer centrumától mintegy 8 kpc-re található, az Androméda-köd tőlünk 630 kpc-re van. Mindkét új kísérőgalaxis ultrahalvány, 20 kiloparszekre vannak az LMC-től. Az égen 18 fok szögtávolságra látszanak a Nagy Magellán-felhőtől, de egymástól csak 18 ívpercre. 8 kpc-ra vannak egymástól, így nehéz elképzelni, hogy valódi, gravitációsan kötött párt formálnának, bár esetleg mozoghatnak hasonló pályán; mindenesetre az mindenképp igaz, hogy legalább látszó párt formálnak, mégpedig két kísérőgalaxis párját, ami eléggé párját rikító. Idős és fémszegény galaxisok (a Carina III alig érdemli meg a galaxis nevet, lehet hogy valamiből kiszakadt maradványgalaxis csak). A Carina II 36 kpc-es távolságát a benne lévő három RR Lyrae csillag segítségével határozták meg. A Carina III halványabb, a másik 90 pc-ével szemben csak 30 pc sugarú, 28 kpc-re van a Naptól.
Az NGC 1398-at 1868. december 17-én fedezte fel Friedrich August Theodor Winnecke (1835-1897) német csillagász. Winnecke más ismert felfedezései közé tartozik a 7P/Pons-Winnecke üstökös, a Júniusi Bootidák meteorraj szülőégitestje, vagy az optikai párnak tartott Winnecke 4 = M40 kettőscsillag a Göncölszekérben. Kettőscsillag-katalógusa mindössze hét felfedezést számlál. A (207) Hedda kisbolygó Winnecke feleségéről, Hedwig Winneckéről van elnevezve (az aszteroida felfedezője: Johann Palisa (1848-1925) osztrák csillagász).
Az NGC 1398 a Kemence (Fornax) csillagképben látható, deklinációja -26°, így Magyarországról nézve csak 16-17° magasan delel, ezért ezt az egyébként fényes, 9,7 mg-s galaxist nem könnyű megfigyelni – de nem is lehetetlen. Látszó mérete 7×5 ívperc. SB(r)ab galaxisnak osztályozzák, ahol az egyes betűk jelentése a következő:
S: spirális, mert a galaxis spirálalakban csavarodó karjai szépen kivehetők.
B: rudas spirálgalaxis (a bar fordítása rúd lenne, a régebbi magyar szakirodalomban előfordul horgas vagy küllős spirálgalaxis is, de a küllős jelzőt jobb lenne a bicikliküllőkre jobban hasonlító galaxisokra átenni).
(r): a mag körül egy gyengén vagy erősebben kifejlett gyűrű (ang. ring) figyelhető meg. Konkrétan az NGC 1398-ban kettős gyűrűszerkezet figyelhető meg.
ab: a spirálkarok nem túlságosan kinyíltak, hanem külső részük szinte kör, félkör alakban hajlik.
Az NGC 1398 tőlünk mintegy 65 millió fényévre található, 135 ezer fényév átmérőjű, kissé nagyobb méretű a Tejútrendszernél. Csillagainak számát 100 milliárdra becsülik.
Izolált galaxis, azaz nincs hozzá közel hozzá hasonlóan fényes, nagy galaxis és nem is alkot ilyennel csoportot vagy párt. (Ettől még pici, törpegalaxis méretű vagy irreguláris kísérőgalaxisa lehet neki!)
Az NGC 1398 közepén egy kb. 10 millió naptömegű fekete lyuk található. Rádiótávcsövekkel részletesen vizsgálták a benne lévő hidrogéngáz eloszlását.
A fenti kép erről a szépen látszó galaxisról az Európai Déli Obszervatóriumban (European Southern Observatory, ESO) készült a 8 méteres Very Large Telescope egyik egységére szerelt FORS2 kamerával, BVR és H-alfa szűrőkkel. Az ábrázolt terület mintegy 7×7 ívperc.
A képet feltétlenül érdemes kinagyítani, és kalandozni a galaxis nagyobb felhőcsomói, csillagcsoportjai, spirálkarjai között.
