2023. november 9-én (csütörtökön) délelőtt 11 óra után nem sokkal a Hold elfedi a nappali égbolton a Vénusz bolygót. A fedés több, mint egy órán át tart hazánkból nézve. A jelenség egész Magyarországról látható, amennyiben derült idő lesz. A jelenségre a délnyugati égbolton kerül sor, a fedés kezdete és vége az ország különböző részeiben kicsit más és más lesz, ahogy azt az alábbi táblázat mutatja. A fedés a Naptól 46 fok távolságra játszódik le, ezért a Nap fénye nem zavaró, de vigyázni kell arra, hogy se közvetlenül, se súroló szórt fényként ne jusson a Nap fénye a távcsőbe (legegyszerűbben ezt úgy lehet megtenni, hogy 20-40 cm hosszúságú fekete kartonból készült tubushosszabbítót húzunk a távcső elejére). Figyeljünk arra, hogy se magunk, se látogatók (felnőtt vagy gyerek) ne tudják a távcsövet elfordítani, különösen ne a Nap felé! Ha ezeket a rendszabályokat betartjuk, akkor biztonsággal megfigyelhetjük a fedést, amihez távcsövet kell használni (a nappali égen nem mindenki látja szabad szemmel a Vénuszt, csak a nagyon gyakorlott amatőrök képesek erre, de ők se mindig).
Város
Fedés kezdete, a Vénusz eltűnik a Hold mögött
Hold horizont feletti magassága a fedés kezdetén
Fedés vége, a Vénusz kibukkan a Hold mögül
Hold horizont feletti magassága a fedés végén
Békéscsaba
11:10:45
32°
12:25:50
21°
Budapest
11:07:11
33°
12:22:15
23°
Debrecen
11:09:10
31°
12:24:31
21°
Kaposvár
11:08:59
34°
12:23:21
24°
Győr
11:05:46
34°
12:20.33
24°
Szombathely
11:06:04
35°
12.20:24
24°
Szeged
11.11:00
33°
12.25:52
22°
Zalaegerszeg
11.07:10
35°
12:21:24
24°
A táblázatban az időpontok téli időszámítás (Közép-Európai Idő=CET) szerint vannak megadva.
A fedés kezdetén a Hold 34 fokkal lesz a horizont felett Zalaegerszegről nézve, a jelenség vége felé kb. 25 fokra. Ez határozza meg, honnan és mennyire tudjuk észlelni a jelenséget: a jó horizont szükséges, de nem kell, hogy a látóhatár legaljáig lelássunk.
A Hold általi bolygófedés ritka esemény, évente csak néhány történik, de pl. 2023-ban csak ez az egyetlen látható Magyarországról.
A Nap novemberben 6:50 (KözEI) körül kel, 16:05 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed november 5-én, újhold november 13-án, első negyed november 20-án, telehold november 27-én lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Akár jelentéktelenül kicsinek is nevezhetjük a soron következő holdfogyatkozást, mégis érdemes rászánni az időt a megfigyelésére, ha derült lesz. Részben kihívás is, ha egy ilyen pici részleges holdfogyatkozást is sikerült megfigyelnünk, részben pedig a tudomány jóslatainak ellenőrzése is, hogy tényleg bekövetkezik…
A most következő részleges holdfogyatkozás időadatai a következők (időadatok nyári időszámítás szerint vannak megadva – figyeljünk arra, hogy szombat/vasárnap hajnalban óraátállítás van, mert nyáriról téli időszámításra váltunk. Hajnali háromkor kettőre kell az órákat visszaállítani!)
A félárnyékos fogyatkozás kezdete P1 = 2023. október 28-án 20:01:47 óra:perc:másodperc.
A részleges fogyatkozás kezdete U1 = 21:35:18.
A részleges fogyatkozás legnagyobb fázisa: 22:14:03.
A részleges fogyatkozás vége U4 = 22:52:39.
A félárnyékos fogyatkozás vége: 2023. október 29-én 00:26:20.
Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, a Holdnak csak – az észlelőtől nézve – alsó, picinyke része kerül földárnyékba.
Amennyiben derült idő lesz Zalaegerszegen, a részleges fogyatkozást 21:25 – 23:00 óra között közvetítjük, a linket itt a honlapunkon helyezzük el a közvetítéshez. A közvetítéshez hold- és bolygókamerát, valamint a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgáló 250/1200-as Newton-távcsövét használjuk.
A fogyatkozás egész Európából, így Magyarországról is, valamint Afrika teljes területéről, Ázsia nagyobb részéből, valamint Nyugat-Ausztráliából látszik.
Holdfogyatkozás-megfigyeléseiteket és élménybeszámolóitokat (vizuális, szöveges és rajzos, fotografikus, videós) a vcse@vcse.hu e-mail címre várjuk! Derült eget!
A következő holdfogyatkozások listája (2027-ig bezárólag):
2024. március 25.: Félárnyékos holdfogyatkozás lesz, Amerikából látszik a legjobban. Magyarországról egyáltalán nem látható, Ausztriából és attól nyugatabbra a holdnyugtakor a fogyatkozás kezdete figyelhető meg.
2024. szeptember 18.: Nyugat-Európából és Amerikából végig látható részleges holdfogyatkozás lesz. Európa többi részéből a fogyatkozás legvége nem látszik csak.
2025. március 14.: Teljes holdfogyatkozás lesz, legjobban Amerikából látható, ott teljes egészében. Európából a fogyatkozás kezdete látható a hajnali órákban holdnyugta előtt.
2025. szeptember 7.: Teljes holdfogyatkozás lesz, ami legjobban Ázsiából és Ausztráliából látható. Európából a fogyatkozás vége látható holdkeltekor.
2026. március 3.: Európából nem látható teljes holdfogyatkozás lesz.
2026. augusztus 28.: Amerikából jól látható részleges holdfogyatkozás lesz, Észak-Afrikából és Európából a fogyatkozás kezdete látható holdnyugtakor.
2027. február 20/21.: Európából, így Magyarországról is jól látható félárnyékos holdfogyatkozás lesz.
2027. augusztus 17.: Európa nagy részéből nem látható félárnyékos holdfogyatkozás. Jól észlelhető Amerikából, Új-Zélandról holdkeltekor és Kelet-Ausztráliából, illetve holdnyugtakor Portugáliából.
A 2023. június 17-én, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek a Dél Keresztje csillagképről, és a mellette elhelyezkedő Szeneszsák nevű sötétködről. A kép Skywatcher Star adventurer mechanikára rögzített Samyang 135 mm-es objektívvel és egy átalakított Canon 6D-vel készült, 65×90 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A feldolgozás Siril, Startools és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A Dél keresztje (Crux) a déli égbolt legkisebb, de talán leglátványosabb csillagépe. Nevét a négy legfényesebb csillaga alkotta keresztről kapta, ezek: Acrux, Mimosa, Gacrux, delta Crucis. Ausztrália és Új-Zéland zászlaján is szerepel a csillagkép, illetve évszázadokon át segítette a hajósokat a navigációban, mivel a kereszt hosszabb tengelye majdnem pontosan a déli égi pólusra mutat.
A kereszttől balra lent látható a Szeneszsák sötétköd, az égbolt egyik leglátványosabb, legnagyobb kiterjedésű sötétköde. 15×50-es binokulárral megfigyelve még látványosabb volt, ahogy a kisebb tintapacák szétszabdalták a sűrű csillagmezőt. Ez az átlátszatlan csillagközi porfelhő eltakarja a mögötte lévő csillagok fényét, így egy látszólag csillagmentes űrt képez a Tejút közepén.
A Dél Keresztjében még megfigyelhető néhány nyílthalmaz is: a kereszt alján, az Acrux fölött látható NGC 4349, a kereszt bal oldalán, a Mimosátol balra lent található NGC 4755 és a kereszt közepe felé elhelyezkedő NGC 4439 és NGC 4337. A felvétel jobb alsó sarkában még az IC 2944 katalógusszámú Futó Csirke-köd is észrevehető.
A 2023. június 20-án, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Daru (Grus) csillagképben található, NGC 7552, 7582, 7590, 7599 katalógusszámú galaxisokból álló “Grus-kvartettről”. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 64×180 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Siril, Startools és Photoshop szoftverek segítségével történt.
Itthonról egyáltalán nem figyelhető meg, annyira délen van. Namíbiában viszont hajnalban már észlelhető volt ez a galaxis-négyes. A négy nagy galaxison kívül számos kisebb, távoli csillagvárost is megfigyelhetünk.
A fénykép közepén az NGC 7582 spirálgalaxis látható, ami egy aktív, kettes típusú Seyfert galaxis: a magjában található különösen nagytömegű (10 millió naptömeg) fekete lyukba gáz áramlik, aminek hatására a mag vidéke kifejezetten világos, és erős rádióforrás. Átmérője 100 000 fényév körüli, megközelítőleg 70 millió fényévre található.
Tőle jobbra-lent az NGC 7590 spirálgalaxist láthatjuk, majd jobbra továbbhaladva a nála nagyobb NGC 7599 spirálgalaxist. A felvétel bal felső sarkában az NGC 7552 galaxist láthatjuk.
A négy galaxis távolsága a Földtől: 60-70 millió fényév, egymáshoz is közel helyezkednek el. Az NGC 7582 és az NGC 7552 is csillagontó galaxis.