A Nap novemberben 6:50 (KözEI) körül kel, 16:05 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed november 5-én, újhold november 13-án, első negyed november 20-án, telehold november 27-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
11.05.             Déli Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5-10)
11.09. 10:10  A Hold elfedi a Vénuszt. Fedés vége:11:22, 15%-os holdfázis
11.10-12.     VCSE novemberi észlelőhétvége
11.12. 05:08 28 órás holdsarló 4° magasan a hajnali égen
11.12               Északi Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5)
11.18               A Leonidák meteorraj maximuma (ZHR=10-15)
11.20. 15:45 A Szaturnusz 3 fokkal északra a Holdtól, 52%-os holdfázis
11.25. 15:13 A Jupiter 4 fokra délre a Holdtól, 96%-os holdfázis

---

A Merkúr a hónap elején nem figyelhető meg, de 15-én már fél órával nyugszik a Nap után, láthatósága lassan javul. A hónap végén már egy órával nyugszik a Nap után, délnyugati irányban kereshető.

A Vénusz egész hónapban megfigyelhető hajnali fél öttől, a délkeleti égen. Fényessége -4,3 magnitúdó, átmérője 17″-re csökken, fázisa 0,55-ről 0,67-re nő.

A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Jupiter a Kos csillagképben látható egész este, déli irányban. Fényessége -2,9 magnitúdó, látszó átmérője 49″.

A Szaturnusz a Vízöntő csillagképben látható kora estétől éjfélig, délkeleten. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 17″.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható egész éjszaka, délkeleten.

A Neptunusz a Halak, majd a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól az éjszaka első felében, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap		JD (0h UT)	LST (Zeg)		Nap			Hold		Hold fázisa
				Kel	Delel	Nyugszik	Kel	Delel	Nyugszik	0h UT-kor
11. 01.	Sze	2460249.5	2:40: 7	06:34	11:36	16:38	18:42	02:23	10:58	88%
11. 02.	Cs	2460250.5	2:44: 3	06:36	11:36	16:36	19:38	03:20	11:57	81%
11. 03.	P	2460251.5	2:47:60	06:37	11:36	16:34	20:42	04:15	12:43	72%
11. 04.	Szo	2460252.5	2:51:56	06:39	11:36	16:33	21:49	05:07	13:19	63%
11. 05.	V	2460253.5	2:55:53	06:40	11:36	16:32	22:58	05:55	13:45	54%
11. 06.	H	2460254.5	2:59:50	06:42	11:36	16:30	-	06:40	14:06	44%
11. 07.	K	2460255.5	3: 3:46	06:43	11:36	16:29	00:04	07:22	14:24	35%
11. 08.	Sze	2460256.5	3: 7:43	06:45	11:36	16:27	01:11	08:03	14:39	26%
11. 09.	Cs	2460257.5	3:11:39	06:46	11:36	16:26	02:17	08:42	14:54	18%
11. 10.	P	2460258.5	3:15:36	06:48	11:36	16:25	03:23	09:23	15:08	11%
11. 11.	Szo	2460259.5	3:19:32	06:49	11:36	16:23	04:31	10:04	15:24	6%
11. 12.	V	2460260.5	3:23:29	06:51	11:37	16:22	05:42	10:49	15:43	2%
11. 13.	H	2460261.5	3:27:25	06:52	11:37	16:21	06:57	11:37	16:06	0%
11. 14.	K	2460262.5	3:31:22	06:53	11:37	16:19	08:13	12:29	16:37	0%
11. 15.	Sze	2460263.5	3:35:19	06:55	11:37	16:19	09:29	13:26	17:18	3%
11. 16.	Cs	2460264.5	3:39:15	06:56	11:37	16:18	10:37	14:26	18:13	8%
11. 17.	P	2460265.5	3:43:12	06:58	11:37	16:17	11:35	15:27	19:22	15%
11. 18.	Szo	2460266.5	3:47: 8	06:59	11:38	16:16	12:19	16:26	20:41	24%
11. 19.	V	2460267.5	3:51: 5	07:01	11:38	16:15	12:52	17:23	22:03	34%
11. 20.	H	2460268.5	3:55: 1	07:02	11:38	16:14	13:17	18:15	23:25	45%
11. 21.	K	2460269.5	3:58:58	07:03	11:38	16:12	13:38	19:05	-	56%
11. 22.	Sze	2460270.5	4: 2:54	07:05	11:38	16:12	13:56	19:53	00:45	67%
11. 23.	Cs	2460271.5	4: 6:51	07:06	11:39	16:11	14:14	20:41	02:04	78%
11. 24.	P	2460272.5	4:10:48	07:07	11:39	16:11	14:33	21:29	03:23	86%
11. 25.	Szo	2460273.5	4:14:44	07:09	11:39	16:10	14:53	22:20	04:42	93%
11. 26.	V	2460274.5	4:18:41	07:10	11:40	16:08	15:19	23:13	06:03	98%
11. 27.	H	2460275.5	4:22:37	07:11	11:40	16:08	15:51	-	07:22	100%
11. 28.	K	2460276.5	4:26:34	07:13	11:40	16:08	16:32	00:08	08:37	99%
11. 29.	Sze	2460277.5	4:30:30	07:14	11:41	16:07	17:24	01:05	09:42	97%
11. 30.	Cs	2460278.5	4:34:27	07:15	11:41	16:07	18:25	02:02	10:35	92%

Novemberben keressük fel az aprócska Delfin (Delphinus) csillagképet. Nem olyan látványos, mint a nagy és ismert társai, mégis talán a Delfin hasonlít leginkább névadójára, mint ami játékosan ugrik ki a csillagvizekből.

Először keressük meg az Σ2735 szoros kettős csillagot, amely 53’-re nyugat-északnyugatra fénylik az 1 Equulei (ε Equulei) csillagtól a szomszédos Csikó csillagképben. Két komponense csak 2” távolságra van egymástól, de tisztán bontja már egy 130 mm-es refraktor is 117x nagyítással. A 6,5 magnitúdós főcsillag mellett, a 7,5 magnitúdós kísérőjét is láthatjuk egy kicsit északnyugatra. A fényesebb csillag mélysárga, a kísérő fehér színű.

6,1°-ot nyugat-északnyugat felé haladva elérkezünk az NGC 6934-hez. Ezt a gömbhalmazt könnyen megtalálhatjuk, az Epszilon (ε) Delphinitől 3,9°-kal délre, a delfin farkának a végénél. Már egy 12×36-os binokulárral is lágyan izzó gömbként látható (sötét égről, nem városból). A halmaz enyhén ovális formája észak-északkelet felé hajlik, ez már 153-szoros nagyítással látszik. Néhány rendkívül halvány csillag szikrázik a halóban, amely egy széles fényesebb magot vesz körül. Egy 25 centiméteres Newtonnal, 219x-es nagyításnál az NGC 6934 3’ átmérőjűnek tűnik, és részben csillagokra bontja a homályos köd felett. Egy 40 cm-essel már 4’-re nő, és sok csillag ragyog benne, köztük néhány a szívében.

A delfin farka alatt 1,4°-kal galaxisok kis csoportja látszik, amit a 2020 októberi ajánlóban már meglátogattunk: az NGC 6928, 6930, 6927, 6927/A és a PGC 214749.

Novemberi utolsó célpontunk a Thompson 1, amelynek három legfényesebb csillaga a bal felső sarokban látható a szemközti oldalon. Erre az aszterizmusra John Thompson kanadai amatőr hívta fel Sue French figyelmét. A 130 mm-es refraktorral 63x nagyítás mellett osztozik a mezőn Ióta (ι) Delphinivel, amely 10,4’-re nyugat-északnyugatra csillog. 13 db, 10-13 magnitúdós csillagot látszik egy jellegzetes, 5,7’ hosszú háromszögben, amelynek hegyes vége dél-délnyugat felé mutat.

A Thompson-1 aszterizmus, John Thompson kanadai amatőrcsillagász véletlen felfedezése volt 1986-ban, miközben az Ióta Delphini körüli régiót figyelte.

Sue French: Deep-Sky Wonders 249-251.o.

1962. szeptemberében Walter Scott Houston így írt az NGC 6934 gömbhalmazról a Sky and Telescope: Deep Sky Wonders rovatában:

NGC 6934. Nehezebb gömbhalmaz a Del-ben. H. S. Hogg leírása szerint 6’ átmérőjű, rendszerint kisebbnek látszik és halvány: 10 mag. Messier nem észlelte ezt a halmazt, mert más objektumok, melyek hasonlóan halványak, pl. az M 70, M 72 szerepelnek katalógusában. W. Herschel fedezte fel 1785 szeptemberében.

1976. szeptemberében ismét felkereste:

Egy másik elég halvány gömbhalmaz ugyanebben a csillagképben az NGC 6934. A 10 cm refraktorban nem volt több 4’ átmérőjűnél, mégis látszott e 9 mag-s objektum nagy binokulárban, s szép objektum volt 12 cm MAT-al.

És újra 1983-ban:

Az NGC 6934 9 mag összfényességgel fénylik s kb. 2’ átmérőjű. Csinos objektum RFT-ben s különösen ilyen volt 20×120 MAT-al.

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugtától megfigyelhető a Cepheus csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396A), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető már napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok. A Perseusban megfigyelésre érdemes az Ikerhalmaz (NGC 884, NGC 869), a Bikában este nyolc után a Hyades.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.

20:00-tól látható a Fiastyúk, és az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt ad nagy kiterjedése miatt.

Éjféltől megfigyelhetők az Orion csillagkép és környékének látványos mélyég-objektumai: az Orion-köd (M42), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

 

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2023-at és a Stelláriumot használtuk, november 15-i dátummal.