A mai képen a Cepheus csillagképben található, tőlünk kb. 3000 fényévre lévő Barnard 163 jelű sötétköd látható. Molekuláris gázból és porból áll, és olyan sűrű, hogy a mögötte lévő csillagok fénye nem tud áthatolni rajta.

VCSE - Barnard 163 - APOD
VCSE – Barnard 163 – APOD

Ezért látszik sötétnek a környező csillagok háttere előtt. A B163 belseje biztosan nagyon hideg, ahol a gázból és a porból csomók alakulnak ki, amelyekből később csillagok lesznek. A háttérben lévő vöröses fénylés a pár napja már bemutatott IC 1396-tól, egy nagyon nagy emissziós ködtől származik. Amaőrcsillagászok számára a Barnard 163-nak a megfigyelése az IC 1396 köde előtt kihívásnak számító vállalkozás, de nem lehetetlen.

A Holló (Corvus) csillagképben, tőlünk 60 millió fényévre található az NGC 4038 és NGC 4039 jelöléssel ellátott galaxispár. A két galaxis jelenleg ütközik egymással – de az ütközés nem erőteljes, több száz millió évig eltart.

VCSE - Az Antenna-galaxis - Andrey Oreshko/Dietmar Hager
VCSE – Az Antenna-galaxis – Andrey Oreshko/Dietmar Hager

Az ütközés következtében a galaxisok gázfelhői megnyomódnak, és ezért elindul bennük a gyors csillagkeletkezés. A képen az 500 ezer fényévre kiterjedő, az árapályerők által eltorzított izgalmas, furcsa alakú galaxisokat figyelhetünk meg. A galaxispár jellegzetes alakja miatt ezt a rendszert Antennáknak, Antenna-galaxisoknak is nevezik.

A mellékelt képen, tőlünk 5000 fényévre, egy 40 fényév hosszú területen a fényesebb gáz háttere előtt látszó sötét por sziluettje rajzolódik ki, aminek alakja toronyra emlékeztet egyeseket.

VCSE - A Skorpió sötét tornya - Don Goldman
VCSE – A Skorpió sötét tornya – Don Goldman

Az ilyeneket üstökösszerű (kometáris) globuláknak nevezik alakjuk után. A fiatal, forró, kékes színű csillagcsoportosulás a kép közepéhez közel, a fekete lyukban egy OB-csillagokból álló asszociáció, amelynek neve NGC 6231. E csillagok erőteljes ultraibolya sugárzása alakítja ki a lyukat a felhőben. Némelyik kékes csillag egy reflexiós ködbe van ágyazva még. Ez a Skorpió csillagképben látszó por- és gázfelhő egy csillagkeletkezési helyet rejt (a Tejútrendszer spirálkarjaiban számtalan helyen folyik ma is csillagkeletkezés, évente úgy 8-10 csillag születhet meg a mi Galaxisunkban).

A mai képen a tőlünk 3000 fényévre lévő IC 1396 csillagkeletkezési régió látható.Az égen 10 telehold méretű ez a halovány ködkomplexum!

VCSE - Az IC1396 csillagkeletkezési régió - APOD
VCSE – Az IC1396 csillagkeletkezési régió – APOD

Nemrégiben 100 fiatal csillagot fedeztek fel benne. A ködben több “elefántormány”-szerű alakzatot is láthatunk, amelyek kialakulóban lévő csillagokat körülvevő hosszú, elnyúlt porfelhők a hidrogéngáz háttere előtt. A ködösségben van egy igazi szörny: a kép tetején lévő fiatal, fényes csillagból kiáramló nyalábok, kilövellések, erős csillagszelek keverik a gázt és a port.

Az IC 1396 több magyar csillagász is (pl. Kun Mária) részletesen tanulmányozta a múltban. Erről egy érdekes interjújában számol be, ami itt elérhető: http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=3609 .

A mai képen egy klasszikus planetáris-köd, a tőlünk 3000 fényévre lévő Macskaszem-köd (NGC 6543) látszik a HST felvételén.

VCSE - Macskaszem-köd - HST/NASA
VCSE – Macskaszem-köd – HST/NASA

Ez a köd egy Nap-szerű csillag halála után alakult ki. A köd központi csillaga haldoklása idején produkálta – külső rétegei lefújásával – a koncentrikus gyűrűket. A belső, sokkal szebb, szálas szerkezet kialakulása kevésbé értett. A köd belső része a “szem”, mindössze fél fényév átmérőjű. A Nap valami hasonló ködösséggé, közepén egy fehér törpévé válik egyszer majd… úgy öt milliárd év múlva.