VCSE - Schickard kráter - Bognár Tamás
VCSE – Schickard kráter – Bognár Tamás

 

Megnevezés: Schickard kráter
Osztályozás: Hold kráter
Dátum/idő: 2007.08.25.
Felszerelést: 76/900 Newton
Okulár/Nagyítás. : Plössl 8mm, 112x
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: 3/5, 7/10
Páratartalom: alacsony, enyhén párás levegő
Szél: szélcsend
Hold fázisa:
Észlelés helye : Hungary, Zákány,  N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Észlelő : Bognár Tamás

 

English

VCSE - Hipparchus kráter - Bognár Tamás rajza
VCSE – Hipparchus kráter – Bognár Tamás rajza

 

 

Megnevezés: Hipparchus kráter
Osztályozás: Hold kráter
Dátum/idő: 2007.08.20
Felszerelést: 76/900 Newton
Okulár/Nagyítás. : Plössl 8mm, 112x
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: 3/5, 7/10
Páratartalom: alacsony, enyhén párás levegő
Szél: szélcsend
Hold fázisa:
Észlelés helye : Zákány,  N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Észlelő : Bognár Tamás

English

 

VCSE - Sinus Iridium - Bognár Tamás - 2007
VCSE – Sinus Iridium – Bognár Tamás – 2007

 

Megnevezés: Sinus Iridum (Szivárvány öböl)
Osztályozás: Hold “öböl”
Dátum/idő: 2007.06.25
Felszerelést: 76/900 Newton
Okulár/Nagyítás. : Plössl 8mm, 112x
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: 3/5, 7/10
Páratartalom: alacsony, enyhén párás levegő
Szél: szélcsend
Hold fázisa:
Észlelés helye : Hungary, Zákány,  N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Észlelő : Bognár Tamás

English

Az eredeti megjelent:VCSE
VEGA 77. szám 5-8. oldal, 2006. szept. 30.
Utánközlésnél vagy bármely jellegű további felhasználás során kérjük hivatkozni!

2006 augusztusában, és még szeptember hó folyamán is tele volt a sajtó a „Plútó lefokozásáról” szóló hírekkel, sőt, még szeptember 30-án is jelentős teret kapott, hogy a „kisbolygóvá való lefokozás” miatt súlyos milliókért kell újraírni egyes földrajz- és fizika tankönyveket.

Annak megértését, hogy milyen döntést és miért hozott a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006. augusztus 24-én Prágában, kezdjük azzal, hogy szó sincs lefokozásról. Lefokozni csak azt lehet, akit elő is lehet léptetni, márpedig a Plútó nem rendőr- vagy katonatiszt, akinek a rangját elöljárója megváltoztatja… Hogyan is lenne az IAU bármelyik bolygó elöljárója vagy bármilyen bolygónak rangja? Az újságírói termékenység újabb képtelen hírt hozott létre…

Az égitestek különböző osztályai közötti átsorolásról viszont beszélhetünk – és itt csak ennyiről van szó. Asztrofizikai szempontból minden olyan égitestet, amelynek tömege 13 jupitertömegnél kisebb, planetáris testnek nevezünk. Ennek a meghatározásnak az alapja az, hogy ezekben az égitestekben, sem pedig felszínükön – természetes úton – nem indulnak be magfúziós folyamatok, mert ehhez tömegük nem elegendő.

De szükség van-e rá, és ha igen, akkor hogyan osztályozzuk tovább a planetáris testeket? Olvasd tovább

Világegyetemnek (Univerzumnak) nevezünk minden anyagi létezőt. (Ezért értelmetlen azt kérdezni, mi van a Világegyetemen kívül, hiszen azon kívül per definitionem nincs semmi, ha egyszer minden anyagit magában foglal…). Az anyag a Világegyetemben előfordul elemi részecskék (különösen fotonok, neutrínók, valamint protonok, elektronok) illetve atomok formájában. Manapság egy galaxisbeli látható anyag atomjainak mintegy 10%-a a csillagközi felhőkben található por és különösen gáz formájában (a csillagközi felhőben található protonok eredete a felhő eredeti hidrogénkészletében keresendő: a felhőt ionizáló fényforrás a hidrogénatomokat ionizálta. Szemléletmódunk olyan, hogy ezeket a protonokat nem elemi részecskének, hanem egyszeresen ionizált hidrogénnek tekintjük a csillagászatban, mert az ionizáló fény megszűntével ezek a hidrogénatommagok rekombinálódnak, azaz visszaszerzik elektronjukat és újra hidrogénatomok lesznek.) A fennmaradó ~90% csillagok formájában, a maradék pedig planetáris testekben illetve kompakt objekumokban van jelen. Olvasd tovább