A (7482) sorszámú kisbolygó még névtelen (2022 januárjában legalábbis), ideiglenes jelölése 1994 PC1. R. H. McNaught fedezte fel 1994. aug. 9-én az ausztráliai Siding Springs Csillagvizsgálóból. Apollo-típusú kisbolygó, egyben a földre potenciálisan veszélyes kisbolygó (Potentially Hazardous Asteroid, PHA). Korábbi képeken is megtalálták felfedezése után, egészen 1974-ig visszamenőleg, csak korábban nem ismerték fel. Így 2022-ben már 47 évnyi megfigyelésből nagyon jól ismerjük a pályáját: napközelpontja (perihéluma) a földpályán belül, 0,90 Csillagászati Egységnél (CSE) van, naptávolpontja (afélium) 1,79 CSE-nél. Excentricitása 0,33, Nap körüli keringésideje 1,56 év, inklinációja 33 fok. A minimális föld-megközelítési távolsága 0,33 LD. Az LD az angol lunar distance, azaz átlagos holdtávolság rövidítése. Tehát a Hold 384 000 km-es átlagos földtávolságának egyharmadára is megközelítheti a Földet. Ez nagyon közeli elhaladást jelent, de ütközést nem, mert ennél közelebb nem kerülhet a Földhöz.
2021. december 25-én csodás karácsonyi ajándékot kapott a csillagászközösség, hiszen 14 év csúszás után végre útjára indították a James Webb Űrtávcsövet (JWST). A JWST a Földtől 1,5 millió kilométerre, az úgynevezett L2 pontban fog keringeni a Nap körül. Pontosabban: az L2 pont körül.
A 2022-ik év első üstökösét az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetéből fedezte fel a 60 cm-es nyílású, 90 cm-es tükörrel szerelt Schmidt-távcsővel Sárneczky Krisztián. Ez több, mint három évtized után az első magyarországi távcsővel történt üstökösfelfedezés (akkor Lovas Miklós fedezett fel üstököst). Felfedezésekor 18 magnitúdósnál is halványabb volt, és nem nagyon fényesedik később sem 17 magnitúdósnál fényesebbé. Pályája retrográd és parabolikus, tehát el fogja hagyni a Naprendszert január 31-i perihéliuma (napközelsége) után.
Az üstökös teljes neve: C/2022 A1 (Sarneczky).
Gratulálunk a felfedezéshez!
A felfedezés és a pálya adatai, valamint külföldi megfigyelők más észlelései itt olvashatók a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) elektronikus táviratában:
Zalaegerszegről is sikerült megfigyelni a karácsonykor útnak indított, 11 milliárd dollárba kerülő James Webb Űrtávcsövet! A sikeres megfigyelés 2022. január 1-én este történt Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász által.
Az öt képkockából álló animáció a JWST mozgását ábrázolja (videó fenn, készítette Mezei Balázs képeiből Román Dávid, hozzáadva a videó a cikkhez: 2022. jan. 5.).
Az öt képkockából álló animáció a JWST mozgását ábrázolja (videó fenn, készítette: Mezei Balázs).
A James Webb Űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) a csillagászat egyik főműszere lesz az évtizedben. A narancssárga fénytől a közép-infravörösig fog észlelni. Az indítást követően a JWST égi koordinátákat óránkénti bontásban a NASA közzétette, ezek alapján az amatőrcsilagászok megkereshetik. December 31-én még nem jártunk sikerrel, amikor a VCSE Virtuális Szilveszterén a távvezérelt egyesületi csillagvizsgálóból kerestük (leszállt a köd, jöttek a felhők, és a tűzijátékok zavarták a megfigyelést). Az új év első estéjén azonban Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász saját távcsövével, otthonából megörökítette az űreszköz mozgását. A fenti kis videón a kép közepétől jobbra és lefelé gyorsan mozgó fénypont a James Webb űrtávcső, amit a kiadott koordináták és csillagtérkép használatával azonosított az észlelő. A képek készítésekor az Orion csillagképben járt az űrteleszkóp. Az azonosítást Mezei Balázstól függetlenül Dr. Csizmadia Szilárd csillagász, a DLR munkatársa is megerősítette (DLR: Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Német Lég- és Űrkutatási Központ).
Frissítés 2022. jan. 5-én: Landy Gyebnár Mónika szívességéből a videóból az alábbi zoom és jelöléssel ellátott verzió is készült. A képre klikkelve az animáció elindul! Lásd lent: