A II-es típusú szupernóva-robbanások az Univerzum egyik leglátványosabb eseményei: a robbanás fénye meghaladhatja a csillag szülőgalaxisának fényét, a benne keletkezett energia több, mint amit a Nap egész életében kisugároz, a hátrahagyott maradványégitestek (neutroncsillagok, fekete lyukak) a hivatásos, míg a ledobott, fodrozódó gázburok az amatőr csillagászok kedvelt célpontjai.
A 15 358-as sorszámú, 2022. május 2-án érkezett The Astronomer’s Telegramm arról ír, hogy a C/2021 O3 (PANSTARRS) üstökös szétesett és nem lesz szabadszemes.
Judith Pipher Kanadában született amerikai csillagász, az infravörös csillagászat úttörője, két generációnyi fiatal kutató odaadó mentora és témavezetője 81 évesen, 2022. február 21-én távozott a csillagok közé. Doktori fokozatát 1971-ben szerezte meg a Cornell Egyetemen, Martin Harwit témavezetésével. Disszertációja, melynek címe magyarul közelítőleg A Galaxis és a háttér rakétaszondás szubmilliméteres megfigyelése, elősegítette azon megfigyelések megszületését, melyek bizonyították, hogy a fiatal csillagok által kibocsátott sugárzás jelentős része elnyelődik a csillagot körülvevő porkorongban, majd a spektrum infravörös tartományában újra kisugárzódik. Ez a folyamat pedig a Tejútrendszer teljes síkjában jellemző, észlelhető.
Milyen sorrendben észleljük az objektumokat a Messier-maraton során?
A Messier-maraton során nem mindegy, milyen sorrendben észleljük az objektumokat. Mivel a maraton célja az, hogy mind a 110 Messier-objektumot észleljük egyetlen éjszaka, a sorrend nagyon fontos: azokkal kell elkezdeni, amelyek a nyugati égen gyorsan lenyugszanak, és kelet felé kell haladni szigorú sorrendben, hogy mindegyik távcsővégre kerüljön.
A Messier-maratont tőlünk csak március végén, esetleg április elején lehet teljesíteni, mert nincs másik éjszaka az év folyamán, hogy a katalógus mindegyik objektum látszódjék egyetlen éjszaka alatt (lásd még lejjebb, pontosan hány M-objektum látható ilyenkor egy éjszaka). Néhány Messier-maraton korábbi eredményeit itt lehet böngészni.
A Messier-katalógus objektumainak száma vitatott. Az M102 lehet, hogy az M101 ismétlése tévedés folyamán. Hasonlóképpen lehetséges, hogy az M91 az M58 ismétlése. Az újabb keletű feldolgozások azonban az M91-et és az M102-t is önálló objektumnak veszik, és egy-egy galaxissal azonosítják, így tettünk mi is az alábbi listában.
A Messier-maraton teljesítése nehéz. Az első, aki teljesítette, Gerry Ratley amerikai amatőr volt, akinek negyedik nekifutására sikeredett a bűvös 110 észlelés egyetlen éjszaka 1985. március 23/24-én Arizonából, tőlünk délebben fekvő szélességeken; még ugyanazon az éjszakán, egy órával később Kaliforniából Dick Hull is elérte a bűvös számot.
Az utóbbi években, a megnövekedett távcsőidőknek, érzékenyebbek detektoroknak, a témára fordítható több munkaórának, a számítástechnika fejlődésének köszönhetően már időről-időre előfordul, hogy előre tudjuk jelezni, ha egy meteor vagy kisbolygó a Földbe csapódik. A 2013-ban Cseljabinszk felett felrobbant 17 méteres kisbolygó 1500 könnyű sérültet és mintegy 15 millió dolláros kárt hagyott maga után, aminek nagyobb része megelőzhető lett volna, ha nem váratlanul érkezik az égitest. Az előrejelzéseknek tehát akár bolygóvédelmi szempontjai is lehetnek, ami az ilyen irányú kutatásoknak a puszta tudományos érdekességén túli fontosságára is felhívja a figyelmet.
