VCSE - Az NGC 1398 spirálgalaxis - ESO
VCSE – Az NGC 1398 spirálgalaxis – ESO

Az NGC 1398-at 1868. december 17-én fedezte fel Friedrich August Theodor Winnecke (1835-1897) német csillagász. Winnecke más ismert felfedezései közé tartozik a 7P/Pons-Winnecke üstökös, a Júniusi Bootidák meteorraj szülőégitestje, vagy az optikai párnak tartott Winnecke 4 = M40 kettőscsillag a Göncölszekérben. Kettőscsillag-katalógusa mindössze hét felfedezést számlál. A (207) Hedda kisbolygó Winnecke feleségéről, Hedwig Winneckéről van elnevezve (az aszteroida felfedezője: Johann Palisa (1848-1925) osztrák csillagász).

Az NGC 1398 a Kemence (Fornax) csillagképben látható, deklinációja -26°, így Magyarországról nézve csak 16-17° magasan delel, ezért ezt az egyébként fényes, 9,7 mg-s galaxist nem könnyű megfigyelni – de nem is lehetetlen. Látszó mérete 7×5 ívperc. SB(r)ab galaxisnak osztályozzák, ahol az egyes betűk jelentése a következő:

S: spirális, mert a galaxis spirálalakban csavarodó karjai szépen kivehetők.

B: rudas spirálgalaxis (a bar fordítása rúd lenne, a régebbi magyar szakirodalomban előfordul horgas vagy küllős spirálgalaxis is, de a küllős jelzőt jobb lenne a bicikliküllőkre jobban hasonlító galaxisokra átenni).

(r): a mag körül egy gyengén vagy erősebben kifejlett gyűrű (ang. ring) figyelhető meg. Konkrétan az NGC 1398-ban kettős gyűrűszerkezet figyelhető meg.

ab: a spirálkarok nem túlságosan kinyíltak, hanem külső részük szinte kör, félkör alakban hajlik.

Az NGC 1398 tőlünk mintegy 65 millió fényévre található, 135 ezer fényév átmérőjű, kissé nagyobb méretű a Tejútrendszernél. Csillagainak számát 100 milliárdra becsülik.

Izolált galaxis, azaz nincs hozzá közel hozzá hasonlóan fényes, nagy galaxis és nem is alkot ilyennel csoportot vagy párt. (Ettől még pici, törpegalaxis méretű vagy irreguláris kísérőgalaxisa lehet neki!)

Az NGC 1398 közepén egy kb. 10 millió naptömegű fekete lyuk található. Rádiótávcsövekkel részletesen vizsgálták a benne lévő hidrogéngáz eloszlását.

A fenti kép erről a szépen látszó galaxisról az Európai Déli Obszervatóriumban (European Southern Observatory, ESO) készült a 8 méteres Very Large Telescope egyik egységére szerelt FORS2 kamerával, BVR és H-alfa szűrőkkel. Az ábrázolt terület mintegy 7×7 ívperc.

A képet feltétlenül érdemes kinagyítani, és kalandozni a galaxis nagyobb felhőcsomói, csillagcsoportjai, spirálkarjai között.

Kedves Barátaink!

A VCSE 2018. évi nyári tábora plakátjának elkészítéséhez kérnénk ismét a segítségeteket: egyesületi tagtárs által készített asztrofotót vagy asztrofotókat szeretnénk rátenni. Arra szeretnénk kérni Titeket, hogy 2018. február 23-ig legyetek szívesek felajánlani saját asztrofotóitokból, asztrotájképeitekből a tábori plakátra!

Feltételek:

1./ Csak olyan egyesületi tagok képeit használjuk fel, akik a kép(ek) benyújtása idejéig tagdíjukat rendezték.

2./ Fejenként legfeljebb három asztrofotóval lehet segíteni. Többen együtt is benyújthatnak egy fotót, mint közös alkotást: ebben az esetben a közös alkotást a benyújtók mindegyikénél egy-egy darab benyújtott képnek kell venni. A benyújtott asztrofotónak saját alkotásnak kell lennie, de bármelyik megelőző évben készülhetett; felbontása minimum 1024×768 képpont legyen, de törekedni kell a minél nagyobb felbontásban történő benyújtásra. Csak standard képfeldolgozáson átesett fotó nyújtható be, montázs, mesterséges beavatkozáson átesett stb., ún. „fake” asztrofotó nem. (Az elnökség fenntartja a jogot ennek értelmezésére vita esetén.)

3./ Kizárólag e-mailben, a szokásos képformátumok egyikében, 2018. február 23-ig kell benyújtani a képeket a vcse@vcse.hu e-mail címre; a határidő után beérkezett képek csak akkor vehetők figyelembe, ha a határidőig benyújtott anyagok között az elnökség egyetlen megfelelőt sem talált.

4./ A képek felajánlói vállalják, hogy a képüket a VCSE a tábori plakátokon, a tábor propagandájában, hirdetéseiben, honlapján és facebook-oldalán stb. ingyenesen, térítésmentesen, szabadon felhasználhatja (a kép készítője nevének feltüntetésével egyidejűleg).

A plakátot idén Oláh Patrícia és Balogh Gabriella készíti (rotációs elv alapján mindig más kap lehetőséget).

VCSE - Távcsőerdő a 2017. évi VCSE-táborban Ispánkon - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Távcsőerdő a 2017. évi VCSE-táborban Ispánkon – Ágoston Zsolt felvétele

2017. december 9-én, illetve 2017. december 19-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Messier 45 (M45) jelölésű, Fiastyúkként is ismert nyílthalmazról, mely talán a leggyakrabban fotózott mélyég-objektum. A felvétel 17x180s + 23x120s + 15x90s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 képből készült. A feldolgozás Nebulosity, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

VCSE - Messier 45 Fiastyúk
VCSE – Messier 45 (Fiastyúk) – Ágoston Zsolt

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült. A 17 vezetett felvétel Lacerta MGEN autoguider segítségével készült. A Messier 45 katalógusszámú, Fiastyúkként, vagy Plejádokként ismert nyílthalmazról próbáltam az időjárás miatti hosszú kihagyás után asztrofotót készíteni, de számos probléma hátráltatott.

December 9-én a hosszadalmas kihagyás miatt, a kora esti borult időjárást követő derült időszakban elég nehezen ment a mechanika betanítása, végül a keresőtávcső segítségével álltam rá a célobjektumra, jelentős időveszteséggel. Az MGEN talán a hideg miatt nehezen kommunikált a mechanikával: 17 vezetett felvétel után pontosan beállított vezetőcsillagra nem volt hajlandó vezetni, és a kalibrációt sem indította el, szerintem nem tudott kommunikálni az ST4 kábelen keresztül. Néhány 90 másodperces felvételt még tudtam készíteni.

December 19-én sehogy sem tudtam elindítani a vezetést, még felmelegített pót ST4 kábellel sem, így maradtak a vezetetlen 2 perces expozíciók, ezek közül néhányat ki kellett hagynom a feldolgozásból. A nagyobb probléma az este 9 körül előkerülő felhőzet volt, ami miatt abba kellett hagynom a képek készítését. Mivel a tubust el kellett forgatnom a dobozba helyezéshez a két éjszaka között, már nem tudtam ugyanúgy beforgatni a tubusgyűrűben, ezért állnak szét a diffrakciós tüskék. Ráadásul a feldolgozás se ment könnyen, de segítséget kaptam Schmall Rafaeltől is.

A talán legnépszerűbb asztrofotós célpont szabad szemmel is észlelhető a Bika csillagképben, egymáshoz közeli 5-7 csillagból álló csoportosulásként. 10×50-es binokulárral megfigyelve a hét legfényesebb csillagot 20-30 valamivel halványabb csillag veszi körül. (A halmaz összesen több ezer csillagból áll, de ezek legtöbbje nagyon halvány K, M törpecsillag – A szerk.)

Fotografikusan megfigyelve egyből feltűnik a legfényesebb, fiatal csillagok által kibocsátott fényt kékes árnyalatban visszaverő szálas csillagközi porfelhő. A visszavert fény a legfényesebb tagok környékén a legerősebb, a halmaztól kifele ugrásszerűen csökken. A legnagyobb csillagok helyezkednek el belül, szabálytalan alakban veszik őket körbe a közepes méretű tagok, körülöttük a legkisebb csillagok találhatóak. A halmaz elemei méretükkel és fényességükkel különülnek el a háttércsillagoktól.

425 fényévre található a Földtől, sugara 45 fényév, megközelítőleg 1000 tag alkotja. A teljes halmaz 800 naptömegű, számos barna törpe sorolható tagjai közé. A halmaz korát 115 millió évesre becsülik, lassan sodródik az Orion csillagkép irányába. Számítások szerint 250 millió év múlva oszlik fel.

A Béta Pictoris porkorongja infravörös hamisszínes felvételen. A csillagot kitakarták egy koronográffal (a kék maszk mögött van). A kék maszkra rámásolták a Béta Pic és b bolygója képét. A bolygó fél nagytengelye 9 AU, a csillag 1,75 naptömegű és 1,8 napsugarú. Jobbra fenn a szagatott kör a Szaturnusz pályájának méretét jelképezi méretarányosan.
A Béta Pictoris porkorongja infravörös hamisszínes felvételen. A csillagot kitakarták egy koronográffal (a kék maszk mögött van). A kék maszkra rámásolták a Béta Pic és b bolygója képét. A bolygó fél nagytengelye 9 AU, a csillag 1,75 naptömegű és 1,8 napsugarú. Jobbra fenn a szaggatott kör a Szaturnusz pályájának méretét jelképezi méretarányosan.

A Béta Pictoris egy fényes, 3,9 magnitúdójú, A színképosztályú csillag, ami szabad szemmel is látható a déli féltekéről (tőlünk nem, mert deklinációja -51°).

A Béta Pictoris körül van egy porkorong, amiben legalább egy bolygó már kialakult (fenti kép). A tőlünk 63 fényévre lévő csillag körül lévő bolygót Béta Pic b-nek nevezik, és közvetlenül is lefényképezték, mozgását látták a különböző években készült képeken (2009-ben fedezték fel francia csillagászok Anne-Marie Lagrange vezetésével). Kb. 7 jupitertömegű. Ez az egyetlen bolygó, amelynek forgási periódusát (8,1 óra) ismerjük a színképében lévő vonalak Doppler-kiszélesedéséből.

 

A fenti videón a bolygó megfigyelt mozgása látható, a dátumok az animációról leolvashatók. A jobb láthatóság érdekében a központi csillagot egy koronográffal kitakarták, ezért az nem látszik a fekete maszk mögött.

Lehetséges, hogy a bolygó 18 évente tranzitokat is mutat: ez attól függ, mennyi a pontos inklinációja. Azt tudjuk, hogy nagyon közel van 90 fokhoz, de ha elég közel, akkor nemsokára a bolygó el fog vonulni a Béta Pic előtt és fedést okoz. (Lehet, 1981-ben már megfigyeltek egy fedést, de a régi adatokból elég nehéz kihámozni, tényleg ez a bolygó okozta-e, és valóban fedés volt-e vagy csak mérési zaj.)

Így néz ki a PicSat.
Így néz ki a PicSat.

A soron következő fedés megfigyelésére Franciaország 2018. jan. 12-én egy 5 cm-es távcsővel ellátott, kb. 10x10x30 cm méretű, 3,5 kg tömegű, 5 W teljesítményfelvételű űrtávcsövet indít. Ha a fedés bekövetkezik, akkor nemcsak a pályát ismerjük majd pontosabban, de a bolygó átmérőjét is precízebben meg lehet határozni a fedés mélységéből, és a következő fedés során (vagy akár a mostani során is, ha időben észreveszik, hogy a fedés elkezdődött) a bolygó légkörét is lehet tanulmányozni tranzit spektroszkópiával, amint a csillag fénye a fedéskor átsüt a bolygó légkörén. A projekt és az űrtávcső neve: PicSat. Miért ilyen kicsi a műhold? Mert a fedés előrejelzése csak néhány éve történt meg, és ilyen időskálán elindítani, megtervezni, megépíteni és főleg, ami a legfontosabb: pénzt szerezni egy ilyen projektre csak ez a lehetőség van. Mivel a csillag fényes, kis távcső is elegendő a méréshez, de a nagy fotometriai pontosság érdekében mégis a világűrbe kell menni.

Forrás: Francia Űrügynökség.

Szilveszteri-újévi tűzgömbparádé c. jegyzetünkben említettem egy egy 2017. szentestéjén (2017. dec. 24. 20:16:51 UT-kor) feltűnt tűzgömböt, amit a HUVCSE01 észlelt, de ebből az egy észlelésből pályát számolni nem lehet. Jónás Károly hívta fel figyelmem, hogy a tűzgömböt a HUHOD kamera is észlelte, így a pályaszámítás lehetséges. Igaz Antal, a hódmezővásárhelyi HUHOD kamera tulajdonosa és operátora kérésemre örömmel el is küldte a szükséges adatokat a tűzgömbről, így a pályaszámítás eredményét az alábbiakban ismertetem.

VCSE - A 2017. december 24-i tűzgömb összegképe a zalaegerszegi HUVCSE01 meteorkamerán - Bánfalvi Péter
VCSE – A 2017. december 24-i tűzgömb összegképe a zalaegerszegi HUVCSE01 meteorkamerán – Bánfalvi Péter

Ezen felül Kővágó Gábor is elküldte adatait ugyanerről a tűzgömbről, amelyet a HUMFM kamerával vett fel.

Igaz Antal felvétele a HUHOD elnevezésű, Hódmezővásárhelyen működő kamerájával készült ugyanerről a tűzgömbről.
Igaz Antal felvétele a HUHOD elnevezésű, Hódmezővásárhelyen működő kamerájával készült ugyanerről a tűzgömbről.

 

Kővágó Gábor felvétele a HUMFM kamerával készült Budapestról. Míg a HUHOD és a HUVCSE01 Sirko Molau IMO-nál bevett MetRec szoftverével fut, addig a HUMFM a japánok UFOCapturíével, de aza adatformátum konvertálása nem okozott gondot.
Kővágó Gábor felvétele a HUMFM kamerával készült Budapestről. Míg a HUHOD és a HUVCSE01 Sirko Molau IMO-nál bevett MetRec szoftverével fut, addig a HUMFM a japánok UFOCapture-ével, de az adatformátum konvertálása nem okozott gondot.

A pálya:

A meteor feltűnése 99  9 km magasságban volt egy Ravazd és Táp közötti pont felett, eltűnése pedig a földfelszín felett 81  7 km magasságban történt Nyúl felett. Mindhárom település Győr-Moson-Sopron megyében van, és egymáshoz való közelségük mutatja, hogy a tűzgömb meredeken, a helyi függőlegessel mintegy 12 fokot bezárva jött lefelé.

(A kamerák közötti időpont-eltérésre, amit a nem túl jól járó órák okoznak, az általam használt saját program korrigál.)

Radiánspontja a RA= 79,61  0,02°, DEC = 32,39  0,04° pontban volt, ami a Szekeres (Auriga) csillagképbe esik.

Légkörbeli sebessége 23,4  1,1, Naphoz képesti sebessége 39,7  1,0 km/s volt. Nem lehetett valami nagy test, talán csak deciméter körüli lehetett az átmérője.

Pályaelemei:

a (CSE): 4,52  1,21
i (fok): 5,1  0,3 (7,2)
e = 0,81  0,05
 (fok): 272,27700   1,4802531e-005 (270,0)
 (fok): 247,56  0,09 (257,7)
Napközelpont (q, CSE): 0,71  0,01 (0,668)

Az IAU MDC-ben történt keresés alapján ez egyértelműen egy Decemberi Alfa Aurigida volt (a fenti táblázatban zárójelben ennek a DAR-ral jelölt rajnak a pályaelemeit lehet megtalálni – az excentricitást az IAU MDC nem adja meg erre a rajra, a fél nagytengely pedig a legkevésbé jól meghatározható pályaelem, ezért az azonosításban nem használtuk). Az egyezés a DAR és e meteor pályaelemei között elég jó, a meteorrajok fejlődése (pályaperturbációk, a Nap fénynyomása stb.) szétszórhatják a rajokat annyira, hogy ennyi – vagy ennél jóval több – különbség lehetséges legyen.

A DAR-rajt csak 1994-ben fedezte fel 554 tűzgömb pályáját analizálva Porubcan és Gavajdova. A rajról kifejezetten keveset tudni, mindössze öt (5) rajtag pályája ismert. Egy rendkívül kevéssé ismert, pici meteorrajról van tehát szó, aminek a szülőégitestje sem ismert.

VCSE - A 2017. dec. 24-i tűzgömb pályája. A szagatott vonalak a Föld, Mars és a Jupiter pályáját jelzik. A folytonos vonal a tűzgömb pályáját mutatja a Naprendszerben a becsapódása előtt. A számok a tengelyeken CSE-t jelentenek. - Csizmadia Szilárd rajza.
VCSE – A 2017. dec. 24-i tűzgömb pályája. A szagatott vonalak a Föld, Mars és a Jupiter pályáját jelzik. A folytonos vonal a tűzgömb pályáját mutatja a Naprendszerben a becsapódása előtt. A számok a tengelyeken CSE-t jelentenek. – Csizmadia Szilárd rajza.

Ennek a tűzgömbnek a pályája nagyon messze esett a 2017. december 18-án esett norvégiai tűzgömbétől. Annak radiánspontja, a RA-DEC: 331°+62° pontban volt, ami kizárja az azonos rajtagságot ezzel a szentestei tűzgömbbel. Az évvégi tűzgömbparádé tehát csak véletlen egybeesések sorozata volt.

Izgalmas, ahogy az amatőrcsillagászok szép és pontos mérései hozzájárulnak naprendszerünk apró titkainak felderítéséhez.

Köszönet Jónás Károlynak, Igaz Antalnak, Kőváró Gábornak adataik megosztásáért és észlelőmunkájukért!

Szerző: Csizmadia Szilárd