{:hu}

VCSE - Messier 44 - Földvári István Zoltán
VCSE – Messier 44 – Földvári István Zoltán

 

 

Megnevezés : Messier 44
Osztályozás: nyílthalmaz
Dátum/idő: 2015.02.14. 21:54UT
Felszerelést: 80/900mm SW refraktor
Okulár/Nagyítás. :
Légkör átlátszóság/nyugodtsága:
Páratartalom:
Hőmérséklet:
Szél:
Észlelés helye : Budapest
Észlelő : Földvári István Zoltán

Tavaly év vége felé már észleltem ezt a hihetetlenül szép csillaghalmazt. Akkor egy mindössze 8×30-as szovjet monokulárt használtam az észlelésére, de már akkor tudtam hogy nagyobb műszerrel is meg kell lesnem. 2015 február 14-én aztán eljött a pillanat. A látómezőben hirtelen hihetetlen csillagmező “robbant” be ahogy pásztáztam pozícióját. Percekig néztem a kettős meg többes csillagokat, a halványabb “háttértagokat” és képtelen voltam betelni a látvánnyal, pedig egy igazi kommersz halmazról van szó. A formáció legjellegzetesebb része egy karácsonyfa alak, ezt +5 +6ms fehéres tagok formálnak meg és csúcsa éppen É-i irányba mutat. Az egész halmaznak csak a központi része fér a LM-be, mérete kb 2 fok lehet.

Gyönyörű csillagmező ami kettősök terén is tartogat célpontokat. Egyszer majd készítek egy több látómezős, nagyobb lefedettségű grafikát is róla.
A rajz, távcső mellett készült helyi vázlat alapján készített digitális, változatlan verziója. (GIMP){:}{:en}

VCSE - Messier 44 - Földvári István Zoltán
VCSE – Messier 44 – Földvári István Zoltán

 

Subject : Messier 44
Classification: open cluster
Date/time: 2015.02.14. 21:54UT
Equipment: 80/900mm SW refraktor
Eyepieces/Mag. :
Seeing, Transparency:
Humidity:
Wind:
Temperature:
Observing Loc. : Budapest
Observer : Földvári István Zoltán

 {:}

2015. február 2-án a csurgói Eötvös József Általános Iskolában, az iskola névadójának halálának évfordulója alkalmából „Eötvös napot” tartottak. Egyesületünket az iskola igazgatója, Simon Mihály megkereste, hogy ha az időjárás engedi tartsunk távcsöves bemutatót a gyerekeknek. Ezzel párhuzamosan pedig mobil planetárium segítségével Illés Tibor tartott égismertetőt, mi a távcsöves bemutatóért voltunk felelősek. Egyesületünk részéről a bemutatót Bognár Gábor tartotta.

Mivel az időjárás az esti órákban nem a legkedvezőbb arra, hogy gyerekek számára távcsöves bemutatót tartásra, és mivel a rendezvény a délutáni órákban véget ért, ezért a Nap bemutatásában állapodtunk meg.

A bemutatóra egy 120/1000-as, napészlelésre átalakított Newton-távcsövet használtunk. A távcső fő- és segédtükréről a fényvisszaverő alumínium réteg el lett távolítva. Így a távcső úgy működött, mint egy két Herschel-prizmát tartalmazó rendszer. A további fénycsökkentést polárszűrő-párossal és színszűrővel oldottuk meg.

Simon Mihály, az iskola igazgatója észlelés közben.
Simon Mihály, az iskola igazgatója észlelés közben.

A távcső összeszerelését követően, Simon Mihály, az iskola igazgatója és egyben fizikatanára segített nekünk kiválasztani a bemutatóhoz legmegfelelőbb szűrő összeállítást. A légköri körülmények és a vizuális látvány az OIII szűrő és a két polárszűrő használatának kedvezett. Bár gyönyörű kék volt az ég, a légkör nyugodtsága sajnos nem tette lehetővé, hogy 70x-es nagyításnál nagyobbat alkalmazzunk. Így a bemutató célja a teljes napkorong bemutatása volt.

VCSE - Nap észlelés.
VCSE – Nap észlelés.

Az észlelés során a gyerekek megcsodálták a napfoltok finom szerkezetét, és ha a levegő mozgása engedte, akkor megpillantották a peremen lévő napfoltok körül izzó fáklyamezőket. Érezték a Föld forgását, ahogy a látómezőből kiúszott a Nap korongja. Ismerkedtek a távcső kezelésével, ahogy megpróbálták a „menekülő” napkorongot „visszaterelni” a látómező közepébe. Megtanulták hogyan kell egy távcsőbe pillantani, felfedezni a látómezőt.

VCSE - Az első észlelők.
VCSE – Az első észlelők.

Mivel az időjárás kezdetben nem kedvezett a bemutatónak, ezért a rendezvény kezdetekor a bemutatót nem jelentették be az iskolában. Ám ahogy a szél elfújta a felhőket és lehetőség nyílott az észlelésre, gyorsan elterjedt a távcsöves bemutató híre.

Kisebb, 5-10 fős csoportokban érkeztek a távcsőhöz az érdeklődök. De az iskola dolgozóit, a gyerekekhez érkező szülőket is bevontuk az észlelésbe. Érdekes dolog volt, hogy a szülők általában nem akartak a távcsőbe pillantani, viszont igen boldogok voltak, amikor látták, hogy a gyerekük lelkesen néz a távcsőbe és mondja, hogy mit lát. Érdekes volt látni a szülő és gyermeke arcát. Nem volt egyértelmű kinek volt az észlelés nagyobb élmény? A gyereknek vagy a szülőnek?

Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy Simon Mihály igazgató úr tanácsára a távcsövet úgy helyeztük el, hogy aki bejön vagy kimegy az iskolából az mindenképpen elhaladjon mellette.

VCSE - Összecsomagoltuk a felszerelést.
VCSE – Összecsomagoltuk a felszerelést.

Sajnos a lenyugvó Nap és a közelben lévő fák miatt nem lehetett másfél óránál hosszabb bemutatót tartani. Ahogy a lenyugvó Nap a közeli fák takarásába került, a távcsövet összecsomagoltuk, és vártuk a rendezvény végét, segítettünk a mobil planetárium összepakolásában.

{:hu}

VCSE - Messier 1 - Bognár Tamás
VCSE – Messier 1 – Bognár Tamás

 

VCSE - Messier 1 - Bognár Tamás
VCSE – Messier 1 – Bognár Tamás

 

Megnevezés: Messier 1 – Rák-köd
Osztályozás: szupernóva-maradvány
Dátum/idő: 2013.12.02. UT19:40 – 20:00
Felszerelést: 235/1280 Dobson – OptiScope
Okulár/Nagyítás. : 15mm, 20mm SWA
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: 7/10, 7/10
Páratartalom: enyhén párás
Hőmérséklet: 2°C
Szél:
Észlelés helye : Zákány N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Észlelő : Bognár Tamás

Digitális rajz GIMP program és Wacom Bamboo Fun rajtábla segítségével készült grafit rajz alapján.

A Rák-köd (Messier 1, M1, NGC 1952) szupernóva-maradvány a Bika csillagképben. 1054-ben kínai és arab csillagászok megfigyeltek egy 23 napon át szabad szemmel is látható szupernóvát (SN 1054); ennek a maradványa a Rák-köd. Nevét onnan kapta, hogy az 1844-ben Lord Rosse által készített rajzon nagyon hasonlított egy rákra, azonban amikor később nagyobb távcsövekkel is megvizsgálták, akkor egészen másmilyennek tűnt, de addigra már rögzült a Rák-köd elnevezés.

A ködöt 1731-ben fedezte fel John Bevis brit amatőrcsillagász, aki Uranographia Britannica nevű atlaszába is felvette. Charles Messier Bevistől függetlenül szintén felfedezte 1758. augusztus 28-án, miközben egy két héttel korábban felfedezett üstököst követett. Messier először üstökösnek nézte, de hamar rájött, hogy nincsen megfigyelhető mozgása és ködös fénye is más, mint az üstökösöké. 1758. szeptember 12-én katalogizálta a ködöt; ezen objektum felfedezése indította el a a róla elnevezett Messier-katalógus összeállítását. Miután Messier 1771-ben egy levélből tudomást szerzett Bevis korábbi felfedezéséről, elismerte annak elsőségét.{:}{:en}

VCSE - Messier 1 - Bognár Tamás
VCSE – Messier 1 – Bognár Tamás

 

VCSE - Messier 1 - Bognár Tamás
VCSE – Messier 1 – Bognár Tamás

 

Subject : Messier 1 (Crab Nebula)
Classification:  supernova remnant and pulsar wind nebula in the constellation of Taurus
Date/time: 2013.12.02. UT19:40 – 20:00
Equipment: 235/1280 Dobson – OptiScope
Eyepieces/Mag. :  15mm, 20mm SWA
Seeing, Transparency: 7/10, 3/10
Humidity:  low
Wind:
Temperature: 2°C
Observing Loc. : Zákány, Hungary N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Observer : Bognár Tamás

Discovered 1731 by British amateur astronomer John Bevis.

The Crab Nebula, Messier 1 (M1, NGC 1952), is the most famous and conspicuous known supernova remnant, the expanding cloud of gas created in the explosion of a star as supernova which was observed in the year 1054 AD. It shines as a nebula of magnitude 8.4 near the southern “horn” of Taurus, the Bull.

The supernova was noted on July 4, 1054 A.D. by Chinese astronomers as a new or “guest star,” and was about four times brighter than Venus, or about mag -6. According to the records, it was visible in daylight for 23 days, and 653 days to the naked eye in the night sky. It was probably also recorded by Anasazi Indian artists (in present-day Arizona and New Mexico), as findings in Navaho Canyon and White Mesa (both Arizona) as well as in the Chaco Canyon National Park (New Mexico) indicate; there’s a review of the research on the Chaco Canyon Anasazi art online. In addition, Ralph R. Robbins of the University of Texas has found Mimbres Indian art from New Mexico, possibly depicting the supernova.

 {:}

Észlelő:                       Lakhely:                     Megfigyelés helye:                 Műszer:          

Bánfalvi Péter            Zalaegerszeg               Zalaegerszeg                          127/1500 MC, 100/1000 L

Benkő Imre                Pókaszepetk               Pókaszepetk                           sz. sz., 70/900 L

Bíró Nikolett              Budapest                     Budapest                                 sz. sz., 110/1035 C

Cseh Ferenc                Zalaegerszeg              Zalaegerszeg                          150/1500 N

Csizmadia Ákos          Göd                              Göd                                          sz. sz., 10×50 B

Csizmadia Szilárd       Zalaegerszeg              Marseille, FR                          sz. sz., 250/2500 SC

Csizmadia István       Zalaegerszeg              Göd                                           sz. sz., 10×50 B

Fitos Péter                 Sopron                         Pécs                                          binokulár

Gálicz Eszter              Székesfehérvár          Budapest                                 fotó

Molnár Melinda         Babót                           Berlin                                      7x50B

Preczlik Gábor           Zalalövő                      Zalalövő                                  150/750 SN

Zelkó Zoltán               Zalaegerszeg              Budapest                                sz. sz., 110/1035 C

A 2011. június 15-i holdfogyatkozás egyike volt a megelőző 25 év legérdekesebb holdfogyatkozásainak. Különlegességét rendkívüli hosszúsága adta: a Hold 1 óra 40 percet tartózkodott a föld teljes árnyékában, és nagyon közel járt a földárnyék közepéhez. Általában a fogyatkozások ennél rövidebbek és a Hold sem merül ilyen mélyre a földárnyákba (ld. 1. ábra a 14. oldalon).  Például a 2001-2100 közötti években 87 félárnyékos, 58 részleges és 85 teljes holdfogyatkozás lesz, de ugyanezekben az években csak 25 ún. centrális fogyatkozás (a fogyatkozás centrális, amikor a Hold keresztülmegy a Föld árnyékának közepén – ezek a legsötétebb fogyatkozások). Érdemes tudni, hogy amikor egy nagy földi vulkán, kitörése során rengeteg hamut lövell a légkörbe, akkor a Föld légköre átlátszatlanabbá válik, és a prizmaeffektus kevésbé tud érvényesülni: emiatt is sötétebb lesz a fogyatkozás. A tavalyi és az idei izlandi vulkánkitörések alkalmából tekintélyes mennyiségű vulkáni por és hamu került a légkörbe, emiatt is sötét fogyatkozásra számítottunk.

Ha nem számoljuk a félárnyékos fogyatkozásokat, akkor ezt az alkalmat megelőzően Európából 2008. augusztus 16-án volt részleges holdfogyatkozás látható (ezt azévi nyári táborunkból figyeltük meg), mert a 2009. dec. 31-it az időjárás miatt nem lehetett észlelni, 2010. dec. 21-én pedig nagyon alacsonyan, a horizonthoz közel, a fogyatkozásból csak pár percet lehetett látni. Legközelebb földrészünkről részben láthatjuk a 2011. december 10-it (a fogyatkozás vége látható holdkeltekor, ugyancsak alacsonyan). Egy 12 percig tartó, Magyarországról nagyon rosszul megfigyelhető részleges holdfogyatkozás lesz 2012. április 25-én. Hazánkból legközelebb csak 2015-ben lehet teljes holdfogyatkozást megfigyelni, egy igazán jól láthatóra pedig 2018-ig várni kell!

Benkő Imre 21:25-től 21:55-ig (NYISZ) követte Pókaszepetkről fotózás útján és vizuálisan a holdfogyatkozást. Bíró Nikolett és Zelkó Zoltán Budapestről követték a jelenséget több eszközzel is (fotó, távcső, vizuális). Bánfalvi Péter és Cseh Ferenc három távcsővel Zalaegerszegről mutatták be és magyarázták meg  az érdeklődő nagyközönségnek (sok száz embernek) a holdfogyatkozást. Bánfalvi Péter később időt szakított az élmények írásban való rögzítésére is, ebből idézünk:

“A teljes árnyékkal részben fedett égitestet tiszta, még világos égbolton pillantottuk meg. Az alacsony horizont feletti magasság és a félárnyék miatt erősen vörösbe hajlott a “megvilágított” nyugati oldala. A jelentős számú érdeklődő miatt a kráterkontaktusok észlelésére nem volt alkalom. A teljesség időszakában számomra is úgy tűnt, hogy az általam megfigyelt jelentős számú holdfogyatkozás közül a második legsötétebb volt. (Alig volt látható.)

A teljes árnyékba merülés és az abból való kilépés a VCSE weblapján jelzett időpontokban következett be. A 23:02 időpont (NYISZ, a teljes árnyékból való kilépés előrejelzett időpontja) előtt már jól érzékelhetően világosabb volt a Hold keleti fele, majd egyértelmű fényerős sávként megjelent a teljes árnyék alól kibukkanó keleti perem. A megvilágítás fényerős volt, és az elvárható ütemben haladt el az égitesten.

A teljesség időszakában mindkét esti átvonulása során láttuk a Nemzetközi Űrállomást  (ISS) és több szakaszban a Szaturnuszt és a Titánt. (A délnyugati égboltot időnként fátyolfelhők takarták el.)

A megfigyelést 16-án 0:30-kor befejeztük. (Akkor már “csak” Cseh Feri és családja alkotta a társaságot.) A programot amatőrcsillagászati szempontból nem lehet értékelni, az ismeretterjesztő szerepét viszont tökéletesen betöltötte.”

Csizmadia Ákos és Csizmadia István Gödről próbálták meg észlelni a jelenséget, de a holdfogyatkozás annyira sötét volt, a felhők pedig olyan erősek, hogy a jelenséget eltakarta előlük. Ugyanígy járt Molnár Melinda is, akinek észlelését a berlini felhős ég hiúsította meg.

Csizmadia Szilárd egy csillagászati konferencia résztvevőjeként, a konferenciavacsora idején észlelte a holdfogyatkozást. Akkor, amikor az előrejelzés szerint a jó horizontú észlelőhelyen fel kellett volna kelnie a Holdnak, még semmit nem látott kollégáival együtt. (Mivel Marseille-ben, észlelőhelyén több perccel később kelt a Hold a magyarországi holdkelténél, és még egy apró hegy is zavarta a kilátást, de nem túlságosan, már elkezdődött a teljesség, amikor a Hold a horizontjukra került. Mikor kb. 10 perccel később szabad szemmel észrevették a Holdat, csak egy nagyon keskeny vörös, vagy inkább szürkenarancs árnyalatú holdsarló látszott csak (a látható fénylés fázisa megfelelt a négynapos Holdénak). Később a Hold teljesen eltűnt az égről (ebben a cirruszfelhők és a fényszennyezés is közrejátszhatott), L=0-nak becsülte a fogyatkozás Danjon-fokozatát, de megjegyezte, hogy nem volt annyira sötét, mint az általa szabad szemmel látott 1986. októberi fogyatkozás. Távcsővel, 100x-os nagyítással a Holdat az árnyékban is nagyon szépen lehetett látni. A teljes árnyékból való kilépés előtt a Hold keleti oldala visszanyerte előbb sápadt szürkenarancsos színét, és egyáltalán nem volt vörös szabad szemmel; később egy nagyon sárgás, nagyon erős fény jelent meg a keleti oldalon, amelynek mérete egyre nőtt. Távcsővel az umbra nagyon élesnek látszódott, és a kilépés idején szürkésnek. Binokulárban sárgás, vöröses volt a földárnyákba merült Hold. Megjegyezte: az 1986-os után ez volt második legsötétebb holdfogyatkozása.

Gálicz Eszter budapesti lakásából figyelte meg a fogyatkozást, de csak azután sikerült észrevennie a Holdat, miután kissé feljebb jött: a horizonthoz közel a városfények és a légszennyezés eltakarta. Szép felvételét, amely 2 másodperces expozíciós idővel készült, a 14. oldalon mutatjuk be.

Preczlik Gábor beszámolója szerint szintén élete egyik legsötétebb holdfogyatkozását látta. Megfigyeléseit a vonuló felhők zavarták meg. A vizuális megfigyelések mellett fotók készítésével próbálkozott, és helybeli érdeklődőknek mutatta be távcsövén a fogyatkozást.

 

VCSE - Naplemente - Preczlik Gábor
VCSE – Naplemente – Preczlik Gábor

Sziasztok,

A kép 2011. január 16-i naplementéről (16.27 közép európai idő szerint) készült, Zalacséb nyugati határában. “asszem” akkor bőven volt por a légkörben és Sony Ericsson Xperia x10i mobiltelefon és 2.1-es verziójú android, 8mp.1/184 sec záridő, iso 50, 1 db kép, s RGB. Feldolgozva Xn view. Amúgy aki tegnap magas helyről látta a naplementét, még pazarabb képet készíthetett volna én túl későn értem fel a dombtetőre, épp csak látszott már a nap.

Üdv: Preczlik Gábor Zalalövő