Felfedezése óta most a legfényesebb a BL Lacertae nevű blazár.
Fridrich János – Az M33 Triangulum-galaxis fotografikus megfigyelése
Fridrich János – Messier 33 (M33, Triangulum-galaxis) – VCSE
Egy vegyítést csináltam: a 2019-es vezetés nélküli, átalakítatlan fényképezővel készült képeket vegyítettem a 2020-as vezetett és átalakított géppel készült képekkel. Feldolgozás terén főleg a részletekre fektettem a hangsúlyt. Sajnos a mechanikám nem igazán képes a hosszú expozíciós idejű pontos vezetésre, így magasabb ISO értéken kellett a képek majd’ felét felvennem. Az elkészült kép manuális exponálás mellett is több mint 7 órányi össz-expó idővel rendelkezik, ez eddig a legmunkásabb és legtöbb odafigyelést igénylő objektumom.
Kép készítésének dátuma: 2019. október 28.: 71 db, 2020. szeptember 15. – október 15.: 182 db
Kép készítésének helye: Ság-hegy
Expozíciós idő: 71×60 sec, 182×120-150 sec
Érzékenység: átlagosan ISO 3200
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső és mechanika: 200/1000 Newton
Mechanika: EQ-5 GoTo
Kamera vagy detektor: Canon EOS 1300D, Canon EOS 4000D
Vezetés: Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/5
Neptunusz-méretű bolygójelölt a Vega körül – Csizmadia Szilárd
Nagyinterjú tagtársunkkal – VCSE
Csillagkeletkezéstől a távcsőidő pályázatokig – Szabó Zsófia Marianna tagtársunk a Szertár podcastben.
A csillagászat történéseit figyelemmel követők néhány hete találkozhattak a hírrel, hogy Szabó Zsófia Marianna tagtársunk, az ELTE TTK csillagász mesterszakos hallgatója távcsőidőt nyert az Európai Nagyon Hosszú Bázisvonalú Interferométer Hálózatra (EVN). Vizsgálatának tárgya a csillagkeletkezést kísérő mézer emisszió megfigyelése egy kettős rendszerben.
A nyertes pályázat apropóján Zsíros László Róbert beszélgetett Zsófival a Szertár podcastben. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy miért újszerű ez a megfigyelés vagy arra, hogyan lett egy nemzetközi kutatás vezetője még az MSC diploma megszerzése előtt, akkor hallgassátok meg a beszélgetést!