A Nap Budapesten júniusban 04:45 (NYISZ) körül kel, 20:45 (NYISZ) körül nyugszik. Az ország keleti részeiben akár negyedórával korábban, a nyugati részen akár negyedórával később is történhet a napkelte/napnyugta. (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telihold június 5-én, utolsó negyed június 13-án, újhold június 21-én, első negyed június 28-án lesz.
Mai kép: a Centaurus A közepe (Cs. Sz.)
A Centaurus A (röv.: Cen A) rádióforrás azonos az NGC 5128 extragalaxissal. A Kentaur (Centaurus) csillagképben látszik, -43°1′-es deklináción (2000-es epochára). Ez azt jelenti, hogy Zalaegerszegről nézve mindössze kilenc ívperc magasságban delel ez a remek látványt nyújtó, 6,8 magnitúdós, nagy galaxis. Érdemes Dél-Európa legdélebbi részeire vagy a Kanári-szigetekre (esetleg még délebbre) utazni jó ég alá, és ez a galaxis már binokulárokban is nagyszerű látványt fog nyújtani.
Csillagászati keresztnevek újszülötteknek – Csizmadia Szilárd
A Vega Csillagászati Egyesületet már megkeresték párszor kismamák és kispapák, hogy milyen csillagászati vonatkozású keresztnevet adhatnának születendő gyermeküknek. Az alábbi lista erre a kérdésre próbál meg általánosságban válaszolni. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a lista nem teljes – ha valakinek lenne kiegészítése, kérjük, a vcse@vcse.hu címre küldje el. Köszönjük!
Az alább közölt névlistát a Nyelvtudományi Intézet 2009 óta havonta frissülő listájával összevetettük, hogy Magyarországon a név anyakönyvezhető-e vagy sem.
Leó. Fiúnév. Az Oroszlán csillagkép latin neve Leo. Anyakönyvezhető Magyarországon.
Míra. Lánynév. Magyarországon anyakönyvezhető. Az Omikron Ceti csillagot nevezte el Mira-nak, vagyis csodálatosnak érdekes fényváltozása miatt Hevelius a 17. században.
C/2020 F8 (SWAN)-üstökös – Fridrich János Mihály
Kép készítésének dátuma: 2020.05.22. 02:45 NYISZ
Kép készítésének helye: Ság-hegy
Expozíciós idő: 8×60 sec
Érzékenység: ISO 1600
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső és mechanika: 200/1000 Newton EQ-5 GoTo
Kamera vagy detektor: Canon EOS 4000Da, átalakított
Vezetés: Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5/6
Az eddigi egyik legnehezebb fotózásom. Az üstökös viszonylag közel van a Naphoz, és csak 5-6° a horizont feletti magassága. Ebben a szinte vízszintes módban a vezetés sem akart jól működni. Korlátozott volt a kép készítésére szánt idő is a virradat miatt. A kezdeti nagy fellángolásom az első próba után elszállt, második nekifutásra sikerült a kép. Ennek is nagyon örültem.
Két új meteorraj – Csizmadia Szilárd
Az IAU ET 4776 (2020. május 21.) közölte, hogy a déli féltekén két új meteorrajt fedeztek fel: a Gamma Piscis Austrinidákat, és a Szigma Phoenicidákat. Mindkettőről azt gyanítja a felfedező, P. Jenniskens, hogy hosszú periódusú üstökösökből származnak. A felfedezéshez 2020. május 15-17-i CAMS Namíbia meteorradar-adatokat használtak fel.
Mindkét raj radiánskoordinátái és pályaelemei 2000.0-s epochára vonatkoznak.
A Gamma Piscis Austrinidák radiánsának pozíciója: RA = 341,9 ± 0.8 fok, D = -31,0 ± 0,4 fok. Ennek alapján Magyarországról delelése idején a radiáns a horizont fölé jön 11-12 foknyira, vagyis nem nagyon. Ebből következőleg nagyon kicsi, de nem nulla az esély, hogy ilyen meteorokat észleljünk hazánkból. A rajtagok nagyon gyorsak, geocentrikus sebességük 67 ± 0,9 km/s. Tizenöt rajmeteor légkörbeli és naprendszerbeli pályáját lehetett meghatározni, ez alapján a rajtagok közepes (átlagos) pályaelemei:
Fél nagytengely: a = 18 CSE
Napközelpont: q = 0,986 ± 0,005 CSE
Excentricitás: e = 0,946 ± 0,074
Inklináció: i = 143,6 ± 0,8 fok (vagyis retrográd pályán mozog a raj)
Perihélium argumentuma: 341,6 ± 2,2 fok
Felszálló csomó hossza: 235,5 ± 0,8 fok
A raj tagjainak pályája meglehetősen szór e középértékek körül, ami arra utal, hogy már idősebb, és akár évente jelentkező rajról lehet szó, amit radiánsának kis horizont feletti magassága miatt nem vettek észre az északi féltekén élők korábban.
A Szigma Phoenicidák radiánsa a RA = 355,0 ± 1.0, D = -52,4 ± 0,9 fok pozícióban van, vagyis Magyarországról nézve sosincs a horizont felett. Ezért rajtagokat sem csíphetünk el belőle. Geocentrikus sebessége 56,7 ± 0,9 km/s. 14 rajtagra sikerült pályát mérni, ennek alapján a rajtagok közepes (átlagos) pályaelemei a következők:
Fél nagytengely: a = 29 CSE
Napközelpont: q = 1,005 ± 0,002 CSE
Excentricitás: e = 0,965 ± 0,053
Inklináció: i = 104,7 ± 1,3 fok (vagyis retrográd pályán mozog ez a raj is)
Perihélium argumentuma: 351,2 ± 1,5 fok
Felszálló csomó hossza: 235,4 ± 0,4 fok
A Szigma Phoenicidák tagjai az előző rajjal ellentétben még nem nagyon szóródtak szét a közepes pálya körül. 10 rajtag a 14-ből, aminek a pályáját sikerült megmérni, egy mindössze 12 órás időablakon belül jelentkezett. Az ilyen fiatal rajokra jellemző, hogy még nem húzódtak szét a rajtagok a teljes pálya mentén, tehát lehetséges, hogy ez a raj nem jelentkezik évről-évre, csak néhány évente.
E két raj az IAU sorszámozása szerint az 1034-ik és 1035-ik ismert meteorraj.
(Az IAU ET-khez az MCSE szívességéből jutunk hozzá.)