Címke archívum: Csizmadia Szilárd

Messier 106

Feltöltve : Szerkesztette :

A mai kép a Vadászebek-Göncölszekér csillagképek határán lévő M106 jelű extragalaxist ábrázolja.

 

 

VCSE - Mai kép - Messier 106
VCSE – Mai kép – Messier 106

 

1781-ben fedezte fel P. Méchain francia csillagász. A galaxis távolságára különböző becslések léteznek: ezek szerint 21-25 millió fényévre lehet. Ezen a felvételen kékes színű fiatal, éppen megszületett csillagok, és vörös csillagóvodák (fiatal csillagokat körülvevő vöröses színű hidrogénfelhők) látszódnak. A galaxis közepéből kifelé mutató, szintén pirosas hidrogéngázból álló nyúlványt lehet megfigyelni. Jobbra lent az NGC 4248 jelű háttérgalaxis látszik (a becslések szerint távolsága jóval nagyobb az M106-nál, nem összetartozóak az M106-tal.)

Az M106 egy Seyfert-típusú galaxis, azaz erős, forró gázokra utaló emissziós színképet mutat. Fényes rádióforrás, ugyancsak fényes ultraibolya, látható, infravörös fényben egyaránt, és erős röntgensugárzása is van. Az ilyen típusú galaxisokról azt gondolják, hogy erős sugárzásaikat a belsejükben lévő, több millió vagy milliárd naptömegű fekete lyukba hulló anyag kelti.

Az M106 fekete lyukjáról bővebben magyarul a VEGA 23. számának 13. oldalán lehet olvasni .

 

Merkúr, Jupiter és a naplemente

Feltöltve : Szerkesztette :

A mai képre érdemes ráklikkelni és nagyobb nagyításban is megnézni. A felhősávok felett-között két apró fénypontot lehet látni. A fényesebb a Jupiter, a halványabb a Merkúr. Ezekben a napokban napnyugta után kicsivel lehet látni ezt a két bolygót, amikor a Nap már lement, de még nem sötétedett be teljesen.

VCSE - Mai kép - Merkur, Jupiter és a naplemente
VCSE – Mai kép – Merkúr, Jupiter és a naplemente

Az északi féltekéről idén ezekben a napokban kínálkozik az egyik legjobb alkalom a Merkúr megfigyelésére: koraeste, amikor még kényelmesen ébren vagyunk; márciusban, amikor az ekliptika nagy szögben metszi a horizontot, ezért a Merkúr sokáig a horizont felett (és relatíve magasan) látszódhat; ráadásul a fényes Jupitert könnyedén észreveszi bárki, és akkor már csak felette picivel kell keresni a Merkúrt, tehát van még olyan objektum is az égen, ami a halványabb Merkúrhoz elvezeti a szemünket. Olvasd tovább →

Kalifornia-köd

Feltöltve : Szerkesztette :

Markus Noller német amatőrcsillagász képe a Kalifornia-ködöt (NGC 1499) ábrázolja a Perzeusz-csillagképben.

 

VCSE - Mai kép - Kalifornia-köd
VCSE – Mai kép – Kalifornia-köd

 

A Kalifornia-köd felfedezője Edward Emerson Barnard volt 1884-ben. Nevét arról kapta, hogy kicsit hasonlít a névadó amerikai államra. Az 1500 fényév távolságban lévő és 100 fényév hosszú ködösség a Tejútrendszer Orion-spirálkarjában található (amelyikben a mi Napunk is van). Bár a hidrogén a valóságban vörös színt sugároz leginkább, ez a felvétel hamisszínes, és a hidrogén zöldre van festve, a vörös a sziliciumnak felel meg és az kék az oxigénnek. Valószínűleg a a kép jobb szélén lévő forró Khi Persei csillag fűti fel ezt a ködöt és ez a fűtés készteti világításra. Távcsőbe nézve nehéz látni, de hálás és könnyű fotótéma asztrofotósoknak.

 

A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást

Feltöltve : Szerkesztette :

A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást (ISS). Öt nappal ezelőtt indult az ISS-hez, hatfőnyi legénységgel, és a Leonardo nevű modullal, amit majd beépítenek az ISS-be.

 

VCSE - Mai kép - A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást
VCSE – Mai kép – A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást

 

A mostani kép három nappal ezelőtt készült, a kép felső részén a Föld tengerei és felhői, középen az űrsikló a robotkarjaival, alul a Japán által szállított Kibo kísérleti modul látszik. A jövő héten a Discovery (a név jelentése: Felfedező) legénysége véglegesen rögzíti a Leonardot az ISS-hez, a javításokat végeznek az űrállomáson, majd 38 korábbi űrrepülése után végleg visszatér a Földre a Discovery és nyugalomba vonul: többet nem indul útra.

Hatos bolygórendszer

Feltöltve : Szerkesztette :

A Kepler műholddal dolgozó csapat bejelentette, hogy egy olyan bolygórendszert találtak, amiben hat bolygó is kering a csillaguk körül, és mindegyik elfedi keringése során egyszer a csillagot.

 

VCSE - Kepler-11 rendszer
VCSE – Kepler-11 rendszer

 

A bolygók tömegét ugyan csak 50% pontossággal tudták meghatározni, de a két legnagyobb a Neptunusznál kisebbnek tűnik, három bolygó pedig kisebb. Ezek tömege a Föld tömegének kb. a kétszerese és kb. tízszerese közé esik, a hatodik tömege pedig ismeretlen, csak annyi bizonyos, hogy a Jupiternél kisebb a tömege (ez a legkülső bolygó). Ezt a rendszert mutatja a mellékelt kép, a mi Naprendszerünkkel összehasonlítva. A rendszer neve: Kepler-11, a bolygók neve pedig Kepler-11b, Kepler-11c, stb. egészen Kepler-11g-ig.

Ezen felül sok száz bolygójelöltet is bejelentettek, de hogy ezek közül mennyi bizonyul ténylegesen bolygónak a későbbiekben, az kérdéses…