Amikor egy amatőrcsillagász egy új távcsövet vesz, és felállítja-összerakja, első feladata az lesz, hogy élesre állítsa a képet. Más szavakkal: megtalálja a fókuszt. Nincs ez másképp a James Webb Űrtávcső (JWST) esetében sem, a hivatásos csillagászok is fókuszt keresnek a műszerrel, miután a a napokban elérte helyét a távcső és a szükséges elemeket az előre tervezett módon kinyitották, helyükre tették az automata távvezérléssel.
Tizenkilenc korábbi meteorfotó mellé újabb ötöt mutatok meg itt. Az észlelések különböző időpontokban készültek. A fenti Perseida pl. tavaly, 2020-ban került lencsevégre, de az archívumból előkerültek észlelések egészen 2012-ig visszamenőleg is, amik szintén érdemesek a bemutatásra. Lentebb viszont idei, 2021-es Geminida-tűzgömb képe is látható, amit sikerült szerencsésen elcsípnem. A képek között most van olyan is, ami a VEGA 92-ik számának címlapján jelent meg.
Sikeresen észlelte több tagtársunk is az 1994 PC1 ideiglenes jelzésű, (7482) sorszámú, még név nélküli kisbolygó Föld melletti elhaladását 2022. január 18-án este. Mintegy két millió km-re haladt el a Földtől, ez kb. 25%-kal nagyobb távolság, mint majd a James Webb Űrtávcsőé lesz, amikor eléri a Nap-Föld rendszer L2 pontját, ami körül keringve végzi majd az észleléseit. Az 1994 PC1 történetéről, pályájáról, adatairól itt írtunk bővebben. Számos kisebb kisbolygó ennél is közelebb jár időről-időre a Földhöz, de ilyen nagy, 1 km körüli kisbolygó ritkábban, csak néhány évente. A 4-5 km-es Florence-kisbolygó például 2017-ben járt a Földtől 7 millió km-re. (A Florence akkor mintegy 19-szeres átlagos holdtávolságra járt a Földtől, az 1994 PC1 most a Hold távolságának kb. ötszörösére haladt el mellettünk.)
Schmall Rafael észlelése Kaposfőről
Az észlelés során a VCSE-tagoknak este 7-9 közöttre egy zoom-meetinget szerveztünk, így tagtársaink megoszthatták egymással azonnal képeiket, tapasztalataikat, illetve akinek nincs távcsöve vagy borult, ködös, fátyolfelhős ege volt, nézhette mások észleléseit és részt vehetett a közös csillagdai észlelésben a távolból is.
A (7482) sorszámú kisbolygó még névtelen (2022 januárjában legalábbis), ideiglenes jelölése 1994 PC1. R. H. McNaught fedezte fel 1994. aug. 9-én az ausztráliai Siding Springs Csillagvizsgálóból. Apollo-típusú kisbolygó, egyben a földre potenciálisan veszélyes kisbolygó (Potentially Hazardous Asteroid, PHA). Korábbi képeken is megtalálták felfedezése után, egészen 1974-ig visszamenőleg, csak korábban nem ismerték fel. Így 2022-ben már 47 évnyi megfigyelésből nagyon jól ismerjük a pályáját: napközelpontja (perihéluma) a földpályán belül, 0,90 Csillagászati Egységnél (CSE) van, naptávolpontja (afélium) 1,79 CSE-nél. Excentricitása 0,33, Nap körüli keringésideje 1,56 év, inklinációja 33 fok. A minimális föld-megközelítési távolsága 0,33 LD. Az LD az angol lunar distance, azaz átlagos holdtávolság rövidítése. Tehát a Hold 384 000 km-es átlagos földtávolságának egyharmadára is megközelítheti a Földet. Ez nagyon közeli elhaladást jelent, de ütközést nem, mert ennél közelebb nem kerülhet a Földhöz.
2021. december 25-én csodás karácsonyi ajándékot kapott a csillagászközösség, hiszen 14 év csúszás után végre útjára indították a James Webb Űrtávcsövet (JWST). A JWST a Földtől 1,5 millió kilométerre, az úgynevezett L2 pontban fog keringeni a Nap körül. Pontosabban: az L2 pont körül.
