980
VCSE – Perseida-tűzgömb 2020. augusztus 13. 00:49 UT-kor. Sigma 10 mm halszemobjektív, f/2.8. Helyszín: Nagyrada. Kamera: Canon EOS 1200D fotóállványon. Expozíciós adatok: 30 sec, ISO 1600 – Kép: Pető Zsolt

Tizenkilenc korábbi meteorfotó mellé újabb ötöt mutatok meg itt. Az észlelések különböző időpontokban készültek. A fenti Perseida pl. tavaly, 2020-ban került lencsevégre, de az archívumból előkerültek észlelések egészen 2012-ig visszamenőleg is, amik szintén érdemesek a bemutatásra. Lentebb viszont idei, 2021-es Geminida-tűzgömb képe is látható, amit sikerült szerencsésen elcsípnem. A képek között most van olyan is, ami a VEGA 92-ik számának címlapján jelent meg.

Olvasd tovább

Sikeresen észlelte több tagtársunk is az 1994 PC1 ideiglenes jelzésű, (7482) sorszámú, még név nélküli kisbolygó Föld melletti elhaladását 2022. január 18-án este. Mintegy két millió km-re haladt el a Földtől, ez kb. 25%-kal nagyobb távolság, mint majd a James Webb Űrtávcsőé lesz, amikor eléri a Nap-Föld rendszer L2 pontját, ami körül keringve végzi majd az észleléseit. Az 1994 PC1 történetéről, pályájáról, adatairól itt írtunk bővebben. Számos kisebb kisbolygó ennél is közelebb jár időről-időre a Földhöz, de ilyen nagy, 1 km körüli kisbolygó ritkábban, csak néhány évente. A 4-5 km-es Florence-kisbolygó például 2017-ben járt a Földtől 7 millió km-re. (A Florence akkor mintegy 19-szeres átlagos holdtávolságra járt a Földtől, az 1994 PC1 most a Hold távolságának kb. ötszörösére haladt el mellettünk.)

Schmall Rafael észlelése Kaposfőről

VCSE - Schmall Rafael észlelése az 1994 PC1 kisbolygóról. A távcső a csillagokat követi, ezért a Naprendszerben gyorsan mozgó kisbolygó csíkot húz a felvételen. Minden egyes csíkdarab egy-egy 75 másodperces felvételen hagyott nyom, a megszakítások azért vannak, mert a képek letöltése során nem észlelt a műszer. - Kép: Schmall Rafael
VCSE – Schmall Rafael észlelése az 1994 PC1 kisbolygóról. A távcső a csillagokat követi, ezért a Naprendszerben gyorsan mozgó kisbolygó csíkot húz a felvételen. Minden egyes csíkdarab egy-egy 75 másodperces felvételen hagyott nyom, a megszakítások azért vannak, mert a képek letöltése során nem észlelt a műszer. – Kép: Schmall Rafael

Az észlelés során a VCSE-tagoknak este 7-9 közöttre egy zoom-meetinget szerveztünk, így tagtársaink megoszthatták egymással azonnal képeiket, tapasztalataikat, illetve akinek nincs távcsöve vagy borult, ködös, fátyolfelhős ege volt, nézhette mások észleléseit és részt vehetett a közös csillagdai észlelésben a távolból is.

Olvasd tovább

A (7482) sorszámú kisbolygó még névtelen (2022 januárjában legalábbis), ideiglenes jelölése 1994 PC1. R. H. McNaught fedezte fel 1994. aug. 9-én az ausztráliai Siding Springs Csillagvizsgálóból. Apollo-típusú kisbolygó, egyben a földre potenciálisan veszélyes kisbolygó (Potentially Hazardous Asteroid, PHA). Korábbi képeken is megtalálták felfedezése után, egészen 1974-ig visszamenőleg, csak korábban nem ismerték fel. Így 2022-ben már 47 évnyi megfigyelésből nagyon jól ismerjük a pályáját: napközelpontja (perihéluma) a földpályán belül, 0,90 Csillagászati Egységnél (CSE) van, naptávolpontja (afélium) 1,79 CSE-nél. Excentricitása 0,33, Nap körüli keringésideje 1,56 év, inklinációja 33 fok. A minimális föld-megközelítési távolsága 0,33 LD. Az LD az angol lunar distance, azaz átlagos holdtávolság rövidítése. Tehát a Hold 384 000 km-es átlagos földtávolságának egyharmadára is megközelítheti a Földet. Ez nagyon közeli elhaladást jelent, de ütközést nem, mert ennél közelebb nem kerülhet a Földhöz.

 

Sky and Telescope térképe
A Sky and Telescope térképe a kisbolygó mozgásáról

Olvasd tovább

L2
VCSE – Az L2 pont a Napot és a Földet összekötő egyenesen, a Földtől még másfél millió km-re kifelé a Naprendszerben található. Mindig a Nappal átellenes irányban helyezkedik el a Földről nézve. De miért oda kerül a JWST? Az angol égitestnevek magyarul: Sun: Nap, Earth: Föld, Moon: Hold. – Forrás: Wikipédia

2021. december 25-én csodás karácsonyi ajándékot kapott a csillagászközösség, hiszen 14 év csúszás után végre útjára indították a James Webb Űrtávcsövet (JWST). A JWST a Földtől 1,5 millió kilométerre, az úgynevezett L2 pontban fog keringeni a Nap körül. Pontosabban: az L2 pont körül.

Lagrange
VCSE – Két nagyobb tömegű égitest (pl. a sárga a Nap, a kék a Föld) körül a Lagrange-pontok elhelyezkedése és forgása a térben. Az öt Lagrange-pont egy síkban van a két égitest egymás körüli keringésének pályasíkjával. A forgás, keringés középpontja a nagyobb tömegű égitestben van ezen az ábrán. A görbült szintvonalak az erőtér erősségét ábrázolják. (Mivel a gravitációs potenciális energia negatív előjelű, a gravitációs erőtér vonzó jellegű, és ott erősebb, ahol mélyebbre megy az ábrán a szintvonalak serege!) – Forrás: Wikipédia

Olvasd tovább

A 2022-ik év első üstökösét az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetéből fedezte fel a 60 cm-es nyílású, 90 cm-es tükörrel szerelt Schmidt-távcsővel Sárneczky Krisztián. Ez több, mint három évtized után az első magyarországi távcsővel történt üstökösfelfedezés (akkor Lovas Miklós fedezett fel üstököst). Felfedezésekor 18 magnitúdósnál is halványabb volt, és nem nagyon fényesedik később sem 17 magnitúdósnál fényesebbé. Pályája retrográd és parabolikus, tehát el fogja hagyni a Naprendszert január 31-i perihéliuma (napközelsége) után.
Az üstökös teljes neve: C/2022 A1 (Sarneczky).
Gratulálunk a felfedezéshez!
A felfedezés és a pálya adatai, valamint külföldi megfigyelők más észlelései itt olvashatók a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) elektronikus táviratában: