Ma 30 éve, 1990. április 24-én, 12:33:51 UT-kor (vagyis magyar idő szerint 14 óra 33 perc 51 másodperckor) indult el a Hubble Űrtávcsövet (HST) a világűrbe szállító rakéta. Ezt tekintik a Hubble Űrtávcső születésnapjának. Túlzás nélkül állítható, hogy a HST (Hubble Space Telescope) forradalmasította a csillagászatot. A 30. évfordulóra az ikonikus Hubble-fotókból itt készítettek egy válogatást: https://hubblesite.org/hubble-30th-anniversary/images. Érdemes a linkre klikkelni.
Én is nagy izgalommal fogtam hozzá az együttállás észleléséhez. Ezt az eseményt otthon, a kertből fotózva örökítettem meg. Amint lehetett, pólusra állítottam a mechanikát. Ezután a mechanikára szerelt fényképezőgépet a teleobjektívvel a kívánt irányba állítottam. Ezután még egyszer ellenőriztem a pólusra állás pontosságát. A szállemezen a Sarkcsillag pontos helyét a Polar Aligment telefonos applikáció segítségével állítottam be. Korábbi esetekből okulva, páramentesítő fűtést is alkalmaztam az objektíven. A Hold fénye sajnos bezavart, ugyanakkor arra is számítanom kellett, hogy a Vénusz és az M45 közötti fényesség különbséget nem lesz könnyű kezelni. Szerencsére azért viszonylag sok csillag látható a végső kidolgozott képen, szerintem a Fiastyúk is jól kivehető, illetve a Vénusz sem vitte túlságosan telítésbe a képen a környezetét. Sajnos egy zöldes becsillanás is megjelent a kép jobb alsó részén. Először arra gondoltam, hogy a helyi utcai világításból származhat. Mivel azonban a mechanika követésre volt állítva, a becsillanás pedig minden egyes képen ugyanott volt, így azt csak a Vénusz okozhatta. A Hold nem zavarhatta az objektívemet, a napellenzőt is használtam. A kidolgozáskor külön nehézség volt a Vénusz és a csillagok megfelelő megjelenítése együtt, a fényesség különbség miatt. Kompozit technikát és szelektív kidolgozást nem alkalmaztam.
Eszközök:
Objektív: 70-300mm, F/4.0-5.6 (Tamron)
Detektor: Canon 700D – átalakítatlan
Mechanika: Star Adventurer full set fotóállványon – vezetés nem volt
Egyéb: távkioldó, páramentesítő fűtés
Készítés helye, ideje: Pókaszepetk (Zala megye), 2020.04.04. NYISZ 20:54-21:29 (light képekre)
Expozíciós adatok
Objektumkép (light): 36x30sec, ISO800, F/8.0, 300mm – 62 képből válogatva
Sötétkép (dark): 15x30sec, ISO800
Nullkép (bias): 24×1/4000sec, ISO800
Mezősimítás (flat): 10x2s, ISO100, F/8.0
Használt szoftverek: Siril (stackelés), RawTherapee (tónusok átskálázása, képkivágás), Gimp (elforgatás 90 fokkal)
A kép 4×3 fokot fog át, nyugati irányba néz.
Légköri adatok: átlátszóság 6/10, nyugodtság 6/10
2020. április 3-án a Vénusz és a Fiastyúk (M45) nagyon szoros együttállást mutattak, vagyis egymás közelében látszottak az égen. Ilyesmire kb. nyolcévente kerül sor. A legszorosabb látszó égi kölcsönös megközelítést megelőzően egy nappal próbálkoztam a jelenség megörökítésével.
Egy Canon EOS 4000Da átalakított fényképezőgépet használtam (50-250 mm-es zoom-objektívvel), amit EQ-5 GoTo állványra rögzítettem. Az expozíciós idő 30 sec volt ISO 100-on, és hat darab ilyen képet adtam össze a végeredményhez. DSS programmal illesztettem össze őket, és bizony nagyon meg kellett harcolnom a Photoshop Express programmal, hogy a Vénusz körüli csillogást megpróbáljam elhalványítani. A kép mutatja, mennyire sikerült.
Miközben a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójában többekkel közösen az NGC 4568-ban robbant SN 2020fqv jelű szupernóvát észleltük 2020. április 12/13-án, addig a saját távcsövemet is elindítottam, ami szintén Zalaegerszegen található. Így készült ugyanarról a szupernóváról egy fotó, amiről a fenti képkivágást mutatjuk be. A kép 110 perc összexpozícióval készült, 122/722 APO-val, QHY174Mono kamerával. A feldolgozáshoz Astro pixel processor-t használtam. Több kép sajnos nem készülhetett, mert megérkeztek a felhők.
A szerk. megjegyzése (Cs. Sz.): az NGC 4567 – NGC 4568 galaxisok párosát néha “Sziámi Ikreknek” vagy “Sziámi Ikergalaxisoknak” is nevezik. A nem hivatalos becenév érthető: a két galaxis mintha össze lenne nőve. Mindkét galaxist W. Herschel fedezte fel 1784-ben. Az SN 2004cc szupernóvát (a száma a felfedezés évére utal) szintén az NGC 4568-ban látták. Mindkét galaxis kb. 60 millió fényévre van tőlünk, a Virgo Galaxishalmaz tagjai. Jelenleg éppen ütközés előtt állnak: a számítógépes szimulációk szerint egyesülni fog ez a két horgas (más szóval: küllős) spirálgalaxis. A 11 magnitúdó körüli, 4×2 ívperces területen látszó két galaxist a tavaszi hónapokban, a Szűz csillagképben lehet észlelni.
Egy kép a C/2020 A2 (Iwamoto) üstökösről fentebb, és az üstökös mozgása animált gifen lejjebb:
Még 2020. február 29-én csináltam egy kisebb sorozatot C/2020 A2 (Iwamoto) üstökösről. Az idő tájt próbáltam ki a nemrég beszerzett Lacerta MGen vezetőkamerát. Az üstökös akkor kb. 12-13 magnitúdó fényességű volt. E sorok írásakor, 2020 áprilisában a Szekeres csillagképben jár és olyan 19-20 magnitúdós. Az üstököst 2020. január 8-án fedezték fel 12 magnitúdó körüli fényességnél. Retrográd pályán mozog a Naprendszerben (inklinációja 121 fok), excentricitása nagy (0,999-nél is nagyobb), keringésideje 1106 év körüli lehet.
Készítés időpontja és helye: 2020. február 29., Boba.
Műszer: 200/1000 Newton-távcső (SkyWatcher gyártmány).
Állvány: EQ-5, GoTo-funkcióval.
Kamera: átalakítatlan Canon EOS 1300D.
Expozíciós idő: 35 db 1 perces fotó.
A képeket külön-külön Photoshop Express programmal javítottam, majd on-line elérhető szolgáltatással animált gif formátumba szerkesztettem.
