Az M101 galaxis – Majoros Attila
Szerzők archívuma: Csizmadia Szilárd
Vámosi Flórián tagtársunk a Nobel-díjátadón
Szerda óta zajlik a SIYSS – Stockholm International Youth Science Seminar elnevezésű esemény (Stockholmi Nemzetközi Fiatal Tudósszeminárium), mely a Nobel-hét egyik alprogramja Stockholmban.
Az eseményen Magyarországot Vámosi Flórián képviseli, aki a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulójaként társával első helyezett lett a 28. Ifjúsági Tudományos Innovációs és Tehetségkutató versenyen a csillagászati távcsövek automatizálása című projektjükkel. Flórián, aki a VCSE tagja 2017 óta, múlt hét szerda óta a világ országaiból érkezett 24 társával együtt különböző tudományos programokon vesz részt, illetve holnap 8.30-tól kezdődő előadásokon, illetve panelbeszélgetéseken vesz részt. Kedden pedig részt vesz a Nobel-díj átadón, illetve az azt követő banketten, ahova a 25 diákból csak ő és a japán fiatal tudós mehet be, a többieknek egy másik teremben lesz bankett. Ők ketten egy asztalhoz ülnek a díjazottakkal és a királyi családdal. Ma pedig meghallgatták a Nobel-díjasok előadásait. Kedden frakkot ölt, mert szigorú dresszkód van érvényben a rendezvényen. Bizonyára érdekes lesz találkozni J. Peebles-szel, D. Queloz-val és M. Mayorral, az idei fizikai Nobel-díjasokkal, akik mind csillagászok, és az elméleti kozmológia terén alkottak (Peebles), illetve az első igazolt exobolygót felfedezték (Mayor és Queloz).
További információk és képek a ezen a honlapon találhatók. Flórián bemutatkozó videója, természetesen csillagászati témában, elérhető itt.
2019. december 9-én reggel 8.30-tól ezen az oldalon közvetítik a Seminar-t élőben, ahol panelbeszélgetésen vesz részt.
Már találkoztak minden díjazottal, néhány képet is küldött, egyébként a királyi palotával szemben laknak egy hajón.
Érdemes hozzátenni, hogy 2018-ban Flórián és Pósa Péter, aki szintén tagtársunk, 3 TUDOK tematikus konferencián is bejutott a Kárpát-medencei döntőbe. Mindhárom témájuk csillagászat volt, és országos II. díjazottak lettek. A TUDOK poszterpályázatot pedig megnyerték az Akadémián az Astro Pi Challenge űrkutatási projektjükkel.
Gratulálunk, és természetesen majd meghallgatjuk egyesületi összejövetelünkön az élménybeszámolójukat!
Észlelés az észlelőhétvégén – Ágoston Zsolt
A Dobronhegyen megrendezett 2019. szept. 20-22-i őszi észlelőhétvégén rögzített “timelapse” felvételem, Fujifilm X-T1 fényképezőgépre csatlakoztatott Samyang 12mm f/2 objektívvel készült 300db 20 másodperc záridejű, ISO3200 felvételből, 15 frame/sec sebességgel. A képsorozaton jól látszik az ég forgása és az észlelők tevékenysége.
Virtuális Csillagászati Klub – 2019. október 14.
A VCSE Virtuális Csillagászati Klub soron következő összejövetelét 2019. október 14-én 20:05 órai kezdettel tartjuk. Ezúttal kérdezz-felelek formájában (kérdező: Tepliczky István, válaszoló: Jónás Károly). Az előadást a www.gaileowebcast.hu oldalon lehet nyomon követni, és skype-on vagy az esemény facebook-oldalán lehet kommentálni, illetve kérdéseket feltenni. (Információ: vcse @ vcse.hu).
Kivonat: Közel két évvel ezelőtt, amikor társaimmal sikeresen megfigyeltük az Egyesült Államokból az akkori teljes napfogyatkozást, elhatároztuk, hogy ha lesz rá még lehetőségünk, meg kellene ismételni akár többször is ennek a pazar jelenségnek a megfigyelését. Nos, több mint egy évnyi előkészítés, és tervezgetés után megszületett a nagy elhatározás. Punta Colorada Chilében pont a fogyatkozási sáv közepén helyezkedik el, onnan terveztük a jelenséget megfigyelni. (Biztonságképpen több más helyet is kijelöltünk, ha az időjárás úgy alakult volna, de szerencsére minden a lehető legjobban alakult.) Az előadásban sok-sok képet bemutatva beszámolunk róla, hogyan láttuk a napfogyatkozást 2019. július 2-án, mit tapasztaltunk Dél-Amerikában stb. (Jónás Károly)
Drakonidák 2019-ben – Csizmadia Szilárd
Lehetséges, hogy megnövekedett Drakonida-aktivitás lesz 2019. október 8-án.
Az Októberi Drakonida – régebben népszerű nevén Giacobinida – raj a 21P/Giacobini-Zinner üstökösből származik. 1933-ban és 1946-ban több ezer meteor/óra nagyságú aktivitással jelentkeztek. Más években vagy semennyit sem lehetett látni belőlük, vagy egyszer-egyszer pár darabot. Néha az említetteknél jóval kisebb kitöréseket produkáltak. (Pl. 1998-ban, 2005-ben, 2011-ben.) 2012-ben szintén több ezer meteor/óra nagyságú meteoraktivitást produkáltak radaron, mert a legkisebb meteorok csak radarral láthatók. 2018-ban kb. 160 meteor/óra aktivitással mutatkoztak, de a meteorok ekkor is halványak: 4-5 magnitúdósak voltak.
Mihail Maszlov számításai szerint az 1959-ben kidobott anyag idén éri el a Földet, és az aktivitás részben hasonló lesz az 1999-eshez. Akkor 20-30 meteor/óra volt az aktivitás, most ennek a fele várható. A Drakonida-meteorok a RA=261,4°, D=+53,9 pozícióból jönnek. Nagyon halványnak várja őket Maszlov – ami egy fiatal rajra jellemző is. A várt megnövekedett aktivitás közepének időpontja: 14:44 UT, magyar idő szerint 16:44 óra:perc. Ebből tehát vizuálisan semmit nem lehet látni – hiszen a mi nappalunkra esik -, rádiós módszerrel viszont érdemes lenne észlelni és megerősíteni, hogy az előrejelzés jó volt! (A negatív eredmény ugyanilyen fontos lenne.)
Előtte-utána éjszaka érdemes lenne ezekre a meteorokra rádiósan-vizuálisan-fotografikusan figyelni, mert az előrejelzésben is lehet árnyalatnyi pontatlanság, és lehet, hogy tovább tart majd pár óránál a jelenség. Igaz, az első negyed utáni Hold kissé zavaró lesz a halvány meteorok megfigyelésében.