2023. november 9-én (csütörtökön) délelőtt 11 óra után nem sokkal a Hold elfedi a nappali égbolton a Vénusz bolygót. A fedés több, mint egy órán át tart hazánkból nézve. A jelenség egész Magyarországról látható, amennyiben derült idő lesz. A jelenségre a délnyugati égbolton kerül sor, a fedés kezdete és vége az ország különböző részeiben kicsit más és más lesz, ahogy azt az alábbi táblázat mutatja. A fedés a Naptól 46 fok távolságra játszódik le, ezért a Nap fénye nem zavaró, de vigyázni kell arra, hogy se közvetlenül, se súroló szórt fényként ne jusson a Nap fénye a távcsőbe (legegyszerűbben ezt úgy lehet megtenni, hogy 20-40 cm hosszúságú fekete kartonból készült tubushosszabbítót húzunk a távcső elejére). Figyeljünk arra, hogy se magunk, se látogatók (felnőtt vagy gyerek) ne tudják a távcsövet elfordítani, különösen ne a Nap felé! Ha ezeket a rendszabályokat betartjuk, akkor biztonsággal megfigyelhetjük a fedést, amihez távcsövet kell használni (a nappali égen nem mindenki látja szabad szemmel a Vénuszt, csak a nagyon gyakorlott amatőrök képesek erre, de ők se mindig).
Város
Fedés kezdete, a Vénusz eltűnik a Hold mögött
Hold horizont feletti magassága a fedés kezdetén
Fedés vége, a Vénusz kibukkan a Hold mögül
Hold horizont feletti magassága a fedés végén
Békéscsaba
11:10:45
32°
12:25:50
21°
Budapest
11:07:11
33°
12:22:15
23°
Debrecen
11:09:10
31°
12:24:31
21°
Kaposvár
11:08:59
34°
12:23:21
24°
Győr
11:05:46
34°
12:20.33
24°
Szombathely
11:06:04
35°
12.20:24
24°
Szeged
11.11:00
33°
12.25:52
22°
Zalaegerszeg
11.07:10
35°
12:21:24
24°
A táblázatban az időpontok téli időszámítás (Közép-Európai Idő=CET) szerint vannak megadva.
A fedés kezdetén a Hold 34 fokkal lesz a horizont felett Zalaegerszegről nézve, a jelenség vége felé kb. 25 fokra. Ez határozza meg, honnan és mennyire tudjuk észlelni a jelenséget: a jó horizont szükséges, de nem kell, hogy a látóhatár legaljáig lelássunk.
A Hold általi bolygófedés ritka esemény, évente csak néhány történik, de pl. 2023-ban csak ez az egyetlen látható Magyarországról.
Akár jelentéktelenül kicsinek is nevezhetjük a soron következő holdfogyatkozást, mégis érdemes rászánni az időt a megfigyelésére, ha derült lesz. Részben kihívás is, ha egy ilyen pici részleges holdfogyatkozást is sikerült megfigyelnünk, részben pedig a tudomány jóslatainak ellenőrzése is, hogy tényleg bekövetkezik…
A most következő részleges holdfogyatkozás időadatai a következők (időadatok nyári időszámítás szerint vannak megadva – figyeljünk arra, hogy szombat/vasárnap hajnalban óraátállítás van, mert nyáriról téli időszámításra váltunk. Hajnali háromkor kettőre kell az órákat visszaállítani!)
A félárnyékos fogyatkozás kezdete P1 = 2023. október 28-án 20:01:47 óra:perc:másodperc.
A részleges fogyatkozás kezdete U1 = 21:35:18.
A részleges fogyatkozás legnagyobb fázisa: 22:14:03.
A részleges fogyatkozás vége U4 = 22:52:39.
A félárnyékos fogyatkozás vége: 2023. október 29-én 00:26:20.
Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, a Holdnak csak – az észlelőtől nézve – alsó, picinyke része kerül földárnyékba.
Amennyiben derült idő lesz Zalaegerszegen, a részleges fogyatkozást 21:25 – 23:00 óra között közvetítjük, a linket itt a honlapunkon helyezzük el a közvetítéshez. A közvetítéshez hold- és bolygókamerát, valamint a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgáló 250/1200-as Newton-távcsövét használjuk.
A fogyatkozás egész Európából, így Magyarországról is, valamint Afrika teljes területéről, Ázsia nagyobb részéből, valamint Nyugat-Ausztráliából látszik.
Holdfogyatkozás-megfigyeléseiteket és élménybeszámolóitokat (vizuális, szöveges és rajzos, fotografikus, videós) a vcse@vcse.hu e-mail címre várjuk! Derült eget!
A következő holdfogyatkozások listája (2027-ig bezárólag):
2024. március 25.: Félárnyékos holdfogyatkozás lesz, Amerikából látszik a legjobban. Magyarországról egyáltalán nem látható, Ausztriából és attól nyugatabbra a holdnyugtakor a fogyatkozás kezdete figyelhető meg.
2024. szeptember 18.: Nyugat-Európából és Amerikából végig látható részleges holdfogyatkozás lesz. Európa többi részéből a fogyatkozás legvége nem látszik csak.
2025. március 14.: Teljes holdfogyatkozás lesz, legjobban Amerikából látható, ott teljes egészében. Európából a fogyatkozás kezdete látható a hajnali órákban holdnyugta előtt.
2025. szeptember 7.: Teljes holdfogyatkozás lesz, ami legjobban Ázsiából és Ausztráliából látható. Európából a fogyatkozás vége látható holdkeltekor.
2026. március 3.: Európából nem látható teljes holdfogyatkozás lesz.
2026. augusztus 28.: Amerikából jól látható részleges holdfogyatkozás lesz, Észak-Afrikából és Európából a fogyatkozás kezdete látható holdnyugtakor.
2027. február 20/21.: Európából, így Magyarországról is jól látható félárnyékos holdfogyatkozás lesz.
2027. augusztus 17.: Európa nagy részéből nem látható félárnyékos holdfogyatkozás. Jól észlelhető Amerikából, Új-Zélandról holdkeltekor és Kelet-Ausztráliából, illetve holdnyugtakor Portugáliából.
Emlékszünk Pandóra szelencéjének történetére? Bár Pandóra neve azt jelenti, “minden ajándék”, mégis rossz emlékünk lehet róla. Bár megtiltották neki, hogy akárcsak a közelébe menjen, őt annyira furdalta a kíváncsiság, mi lehet benne, hogy kinyitott egy szelencét (kicsi dobozkát; más forrásokban hombárt), amiből kiszabadult a Betegség, a Bánat, a Szegénység, a Bűn, az Öregség – mire Pandóra megijedt, lecsapta a fedelet, így csak a Remény maradt a szelencében.
A világban sokfelé található állandó Naprendszer-sétány (pl. Berlinben); Magyarországon is van ilyen például Budapesten a Népligetben, Kecskeméten, vagy Alsómocsoládon. Egy ilyennek az a lényege, hogy méretarányosan bemutatja a Naprendszerben a bolygók közepes távolságát a Naptól. A séta során pl. a Naptól indulunk, és annyi méter távolságot kell megtenni, amennyi méretarányosan megfelel a Nap-bolygó közepes távolságnak. Pl. ha 1 Csillagászati Egységet (CSE) 100 méternek veszünk, akkor a Naptól indulva 39 méterre lesz a Merkúr, 72 méterre a Vénusz, 100 méterre a Föld, 152 méterre a Mars, 520 méterre a Jupiter, 957 méterre a Szaturnusz, 1917 méterre az Uránusz, és 3018 méterre a Neptunusz (kerekített értékek). Egyébként ilyen méretaránynál (1 CSE : 100 méter) a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri a Hold távolságának 104-szeresénél lenne! Ez tehát nem sétálható le ilyen méretarányban, de a Naprendszer igen.
Ahhoz képest, hogy milyen nagy és milyen fényes a Messier 39 (M39 = NGC 7092) nyílthalmaz, igen kevésszer észlelik. Pedig nyaranta jól látszik kora este a zenitben, és az év nagyobb részében észlelhető. Jó látványosság binokulárral vagy keresőtávcsővel távcsöves bemutatók alkalmával, még városból is.