2017. szeptember 1-én jelentős földközelségben volt a (3122) Florence kisbolygó: mintegy hét millió km-re közelítette meg Földünket. 1890-2500 között ekkor volt a legközelebb a Földhöz. Tagtársaink több alkalommal is sikeresen észlelték (pl. Kocsis Antal 2017. aug. 30-án, Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd aug. 31-én, ami itt és itt érhető el,  szept. 5-én). A kisbolygó földközelségéről itt írtunk, holdjai felfedezéséről pedig itt.

2017. október 1-én, földközelsége után ismét sikerült észlelnük a kisbolygót. Az előrejelzések szerint a szeptember elejei 8,7 mg-ról október 1-ére már 13,8 mg-re halványodott el, vagyis 110-szer halványabb már, mint szept. 1-én volt.

Mozgása is lelassult, percenként kb. 20 ívmásodperc helyett már csak kb, 0,9″/perc sebességgel mozog az égen idén október elején.

VCSE - A (3122) Florence kisbolygó 2017. október 1-én kora este. A vezetés hibái és az élességállítás elmulasztása miatt miatt a csillagok kissé banán alakúak. Az összeadott hét képen a kisbolygó csíkot húz, ez a csík a kisbolygó látszó, csillagok háttere előtti mozgásának következménye. - Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd felvétele
VCSE – A (3122) Florence kisbolygó 2017. október 1-én kora este. A vezetés hibái és az élességállítás elmulasztása miatt miatt a csillagok kissé banán alakúak. Az összeadott hét képen a kisbolygó csíkot húz, ez a csík a kisbolygó látszó, csillagok háttere előtti mozgásának következménye. – Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd felvétele

A VCSE Távvezérelt Csillagviszgálójában hét felvételt sikerült készítenünk 2017. október 1-én 18:40 UT és és 19:14 UT között 250/1200-as Newton távcsővel, ISO 1600 érzékenységgel, hozzábetőleg 5 percenként készítve egy-egy 30 sec-es képet. Az első negyed utáni, telehold előtti, kb. 83%-os fázisú Hold, valamint a leszálló párásság zavarta az észlelést a megyeszékhely fényein túl is. Végül azért kellett abbahagynunk az észlelést, mert a csillagok eltűntek az égről is, a képekről is, az átlátszóság változása miatt…

VCSE - Az előző kép negatívba átfordítva. A kép közepén lévő csík a Florence-kisbolygó nyoma.
VCSE – Az előző kép negatívba átfordítva. A kép közepén lévő csík a Florence-kisbolygó nyoma.

A fenti kép a hét kép összegét tartalmazza. Az észleléseket Csizmadia Szilárd végezte, a képfeldolgozást Ágoston Zsolt.

Míg aug. 31-én, illetve szept. 5-én mozgása alapján azonnal és könnyen sikerült azonosítani az akkor 8,7, ill. 10,5 mg-s kisbolygót, most sokkal nehezebben ment a már 13,8 mg-re elhalványodott aszteroida felismerése. Az Aladin szoftverrel eltöltött, a területről nagyobb távcsővel készült képeken a környező csillagokat felismertük, ezért elkezdtünk képeket készíteni, hogy akkor az összeadott képen majd a kisbolygó is rajta lesz. De csak az összeadott képeken, a kisbolygó elmozdulásából származó csíkot megpillantva ismertük fel a kisbolygót. Utána már az eredeti képeken is megtaláltuk a távcsövünkben és a rossz ég mellett már nagyon halvány kisbolygót.

Csodálatos élmény látni csillagrendszerünket működés közben, ahogy nyomonkövethetjük, a Földtül egyre jobban eltávolód, kb. 5 km-es kisbolygó hogyan halványodott el az elmúlt egy hónap és egy nap során.

Az ősz beköszöntével újraindul a Virtuális Csillagászati Klub-sorozat (VCSK).
Szeretettel hívunk meg tehát következő egyesületi összejövetelünkre, ami a VCSK sorozat név alatt fut:

Időpont: 2017. szeptember 25., 20:00 – 21:15 óra.

Helyszín: a virtuális tér www.galileowebcast.hu oldala, illetve a Galileowebcast nevű facebook felhasználó oldala, ahol az előadás és az azt követő diszkusszió online nyomonkövethető.
Cím: Újabb exobolygók a K2-misszióból
Előadó: Csizmadia Szilárd
Az előadás témája: A K2 űrmisszió a nagyon sikeres Kepler műhold folytatása. Az előadó részben saját, részben mások legfrissebb, köztük tavalyi és idei kutatási eredményeit ismerteti, amelyek újabb érdekes exobolygók felfedezéséhez vezettek. Kiderül, hogy az exobolygók világa nagyon csodálatos, még mindig nagyon sok meglepetést és váratlan tényt tartalmaz, amiket teljes egészében még mindig nem derítettek fel a csillagászok.

Az előadásban sor kerül egy ún. ultra-rövid keringésidejű exobolygó felfedezésének ismertetésére is. Ezt a KESPRINT kutatócsoport találta, amelynek az előadó tagja. A szóban forgó bolygó mindössze 4,3 óra alatt kerüli meg M-törpék közé tartozó csillagát. Ezek a legkisebb csillagok az Univerzumban. Az új bolygó a második legrövidebb keringésidejű őlanéta osztályában. Úgy tűnik, hogy a bolygók egy teljesen új osztálya kerül elő az utóbbi hónapokban-években az M-törpék körül.

Szeretettel várunk!

A 2017. aug. 31-i észlelésünk után több nap borult következett, majd a második szerző angliai útja akadályozta a megfigyelést. Szeptember 5-én azonban ismét sikerült a kisbolygót felkeresni, az IAU Minor Planet Center efemerida-szolgáltatásának koordinátái tökéletesek voltak. Az alábbi felvételek a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 250/1200-as Newton-távcsövével készültek, ami GoTo-s EQ-6 mechanikára van feltéve és Zalaegerszegen található. Kómakorrektor és átalakítatlan Canon 6D került alkalmazásra, az érzékenység ISO 800 volt, az expozíciós idő 15 sec és minden 65. másodpercben kezdődött egy új expozíció. A vezetőkamera a sietség miatt nem volt bekapcsolva, ezért lehet látni, hogy a látómező elmozdul az égen. A kisbolygó az animáció alján látható. Érdekesség, hogy az egyik észlelő (Cs. Sz.) a megfigyelés során az angliai Coventry-ben tartózkodott, és onnét vezérelte a távcsövet. A másik észlelő (Á. Zs.) nemcsak asszisztált az észleléshez, de a képfeldolgozást is ő végezte el Photoshoppal összeadogatva a képet. Így jött létre az alábbi, 29 egyedi képből álló animáció. A képek 2017. szept. 5-én 23:05 – 23:42 NYISZ között készültek. Az aug. 31-i 8,7 mg-ról kb. 10,1 mg-ra halványodott kisbolygó még mindig látványos, gyors látszó mozgása ezeken a képeken is jól nyomon követhető. Élesebb szeműek észrevehetik, hogy a kisbolygó látszó mozgása azért valamennyit már lelassult az aug. 31-i képekhez képest.

Az animáció 4 frame/sec sebességű.

Az animáción a csillagok ugrálását a mechanika (periodikus) hibája okozza, amire most nem korrigáltunk, mert a képeket minél hamarább meg akartuk osztani.

A megfigyelés jó átlátszóság, de közel telehold mellett történt (egy nappal voltunk telehold előtt).

 

 

Véletlenül ráfutott egy képemre egy szép műholdnyom az Androméda-köd (M 31, NGC 224) mellett. Az alábbiakban bemutatott felvétel 2017. augusztus 30-án 01:14:11 NYISZ-kor készült Canon EOS 450D-vel,  135 mm fókusztávolságú, f/3,5-es fényerejű teleobjektív, ISO 1600 érzékenységgel és 20 másodperc expozíciós idővel Nagykutasról. A CalSky szerint a NOSS 3-1C műhold járt arra.
VCSE - Műholdnyom az M31 mellett - Mikics Károlx
VCSE – Műholdnyom az M31 mellett – Mikics Károly