Kedves Barátaim!
Mellékelten küldök egy szép meteort, amelyet az zalaegerszegi kamera készített ma hajnalban.
A tájékozódás kedvéért az egyik képre felírtam néhány fényesebb csillag nevét.
Bánfalvi Péter
Szép trófea – Bánfalvi Péter
Szerzők archívuma: Vega Csillagászati Egyesület
Napfogyatkozás – 2011. január 4.
Csizmadia Ákos beszámolója:
Habár maga a fogyatkozás az erős felhőtakaró miatt észlelhetetlen, a hatása kétségtelenül érződik. Ma reggel budapesti munkahelyemen olyan sötét volt, hogy beérkezve 9 óra tájban villanyt kellett kapcsolnom. Ezt tegnap csak 16 óra körül – majdnem napnyugtakor – tettem meg. Olvasd tovább
Magaslégköri ballon projekt – Hegyi Norbert
Hello mindenki!
A ballon projekthez szeretnék néhány gondolatot mondani.
A légkör hőmérsékletének változása:
10-12km -> -45- -55°C
50km -> -3°C
80/85km -> -120°C
A légnyomás változása:
0m – 1024 mbar
3000m – 690 mbar
8848m – 310 mbar
30.000m – 1 mbar
Magasság szerinti légnyomás számolására képlet:
log10P~5-(h/15500)
P- légynomás
h – tengerszint feletti magasság méterben
Szél iránya Magyarországon (http://www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/pdf/moeghajl06m.pdf – részletek ide kimásolva):
– Az uralkodó szélirányok tekintetében 4 jellegzetes régió van Magyarországon:
Az Alpokalján és a Zalai-dombság területén északias szélirány jellemzi. Ez a Dévényi-szélkapun át belepi a ÉNy-i alapáramlás szétterülésével alakul ki.
A Zalai-dombság területen a meridionális völgyhálózat tovább erősíti a felszín közeli szel E-i irányat.
– A szélirányok százalékos gyakoriságát a szélirány diagrammokkal szokás ábrázolni. Ezekből jól kirajzolódik egy-egy területen az uralkodó irány melletti szélirányok gyakorisága.
– Amint az a táblázatból látható, a súrlódási réteget jóval elhagyva, 5 km-es magasságban, ahol a domborzat szélirány-módosító hatása már nem érvényesül, a kép sokkal egyöntetűbb.
– Az esetek 59 %-ában a Ny-i szektorból fúj a szél, ami megfelel a mérsékelt övezetben jellemzi nyugatias alapáramlásnak.
Nem értek a meteorológiához, de ebből azt szűrtem le, hogyha Zala megye területén déli irányba fújja az északi szél a ballont, majd kb. 5km magasság után nyugatra indul útjára, akkor a Balaton vagy Somogy megye irányába fog repülni. A szél sebességétől függően akár a Balatonba is leszállhat!
Tartósan vízállónak, úszóképesnek kell lennie a leszállóegységnek! A GPS adónak is sokáig kell működnie, mert nem tudni mennyi idő alatt sikerül a Balaton áramló felszínéről lehalászni a dobozt. Ha nem jön össze más jármű, akkor legrosszabb esetben vizibiciklivel is kimehetünk érte !
Küldök egy képet, amin narancssárga vonallal az 50km-es, kék vonallal a 100km-es távolságot jeleztem Zalaegerszerghez viszonyítva.
Hegyi Norbert
Vessünk véget a „sötétség korának”! – Nagy Zsófia
„A kozmológia egyik legbonyolultabb problémája a galaxisok létének megmagyarázása. Igazából nem kellene, hogy galaxisok létezzenek, ennek ellenére mégis ott vannak…”
Dr. James Trefil, Mason Egyetem, Virginia
Igen, ott vannak. A spirál galaxisok (S), mint az Andromeda – köd vagy akár Tejútrendszerünk. Küllős spirálok (SB), mint az NGC 1365 és az M91. Elliptikus galaxisok, amelyek lapultsága 0-7-ig érvényes számskálán mozog, rálátásunk függvényében, az egészen gömb alakúaktól (M87) a lapultabb ellipszisekig (M110).
És végül vannak a szabálytalan vagy irreguláris galaxisok is – mint pl. a Magellán felhők – amelyeket ezen belül is két csoportba sorolhatunk: I és II.
És ezek a galaxisok távolodnak. Minél messzebb vannak tőlünk, annál gyorsabban: a Hubble állandó (H0=] 50; 100 km/s/Mpc[) függvényében. (A legújabb mérések – WMAP – alapján 72 km/s/Mpc.)
Ez azonban még közel sem ad magyarázatot arra, hogy mikor és miért jöttek létre. Egyáltalán ha – feltételezzük, hogy a legszélesebb körben elfogadott kozmológiai elmélet, a Big Bang helyes és – a Világegyetem egy szingularitásban kezdődött, mi az oka annak, hogy az Univerzum anyaga ilyen mértékben inhomogén eloszlású és galaxisokat, galaxis-halmazokat alkot?
A jövőben ezekre talán választ kaphatunk!
A galaxisképződés rövid története, avagy jelenlegi tudásunk határai
„Kezdetben” mindent a sötétség uralt, mindaddig, amíg, mintegy félmilliárd évvel az Ősrobbanás után felragyogtak az első csillagok, lezárva a „Sötétség korát.” Ekkor következett be ugyanis, hogy a Nagy Bumm után 300 000 év múlva létrejött hidrogénből álló anyagfelhők – ún. mikrogalaxisok – összezsugorodtak, miközben maguk körül is „felszívták” a gázt, ami az első csillagokat „begyújtotta”. Ez a MAP (Microwave Anisotropy Probe) űrszonda eredményei szerint, ami alapján az Univerzum kora 13,7 milliárd évre becsülhető, az első csillagok keletkezését kb. a 13,5 milliárd évvel ezelőtti időpontra tehetjük. Az ősi kék szuperóriások ultraibolya sugárzásának hatására a semleges atomok – hidrogén, hélium és nyomokban lítium – újra ionizálódtak: atommagra és elektronokra estek szét. (Ezek a csillagok néhány millió évvel később szupernóva robbanással pusztultak el. A folyamatot gamma felvillanások kísérték, amik a Napnál sok milliárdszor fényesebbek voltak.)
Az első csillagokkal viszonylag rendben is volnánk… Olvasd tovább
Messier 42 – Bognár Tamás
| Megnevezés : | Messier 42-43 |
| Osztályozás: | diffúz köd |
| Dátum/idő: | 2010. jan 10. UT17:00 |
| Felszerelést: | 7×50 binoculars + WDF4 tripod |
| Okulár/Nagyítás. : | – |
| Légkör átlátszóság/nyugodtsága: | 7/10, 8/10 |
| Páratartalom: | – |
| Hőmérséklet: | – |
| Szél: | – |
| Észlelés helye : | Zákány |
| Észlelő : | Bognár Tamás |
A digitális rajz GIMP program segítségével lett elkészítve az eredeti grafit rajz alapján.