Ajánlani szeretnék néhány objektumot júniusi csillagászati megfigyelésekhez.
A Nap június folyamán 20:34 és 20:46 között nyugszik, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül fél – egy órával már elkezdhető. Újhold június 5-én, első negyed 12-én, telihold 20-án, utolsó negyed 27-én lesz. (forrás: http://vcse.hu/holdfazisok-2016-2030/)
A jelenleg földközelben lévő Mars 22:00 körül válik megfigyelhetővé a Szaturnusszal együtt déli irányban, éjfélkor éri el a 18°-os horizont feletti magasságot, utána magassága csökken. A Jupiter éjfélig megfigyelhető az ég nyugati részén.
06. 03. A Szaturnusz szembenállásban lesz a Nappal, eléri legnagyobb látszó fényességét, földközelbe kerül. 06. 08. Hold-M67-M44 együttállás 06. 11. Jupiter-Hold együttállás 06. 19. Az év legrövidebb éjszakája 06. 20. Az év leghosszabb nappala, nyári napforduló 06. 22. A 9P/Tempel üstökös 16′-cel délre az M61 galaxistól, a Szűz csillagképben 06. 29. A 9P/Tempel üstökös 27′-al délre az NGC 4536 galaxistól, a Szűz csillagképben.
Napnyugtától folyamatosan emelkedve észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5, M10, M12, M14). Olvasd tovább →
Jandó Dániel zalai amatőrcsillagász, a VCSE tagja, kiváló Hold-, meteor- és mélyégészlelő, egy 150/750-es Newton boldog használója. A MANT 2015/16-os tanévre meghirdetett, “A Marson messze túl” című pályázatán a 11-14 éves korosztályban I. díjat nyert munkájával.
A nyertessel készült interjúnkat az alábbiakban lehet olvasni.
VCSE: Mi az a MANT?
Jandó Dániel: A MANT a Magyar Asztronautikai Társaság rövidítése, amely TTIT Asztronautika Bizottsága jogutódja. Célja az űrkutatás minden ágazatához kapcsolódó ismeretterjesztés.
VCSE: Hogyan szereztél tudomást a diákpályázatukról?
Jandó Dániel: Valamikor november, vagy december folyamán olvastam egy cikket a pályázatról az urvilag.hu-n.
VCSE: Milyen kategóriákban lehetett elindulni?
Jandó Dániel: A versenyt három kategóriában hirdették meg. Ezek 11-14 éves, 15-18 éves korosztályé, és a látássérülteké.
VCSE: Mivel pályáztál?
Jandó Dániel: Az én pályaművem egy blog volt, amin rövidebb cikkeket helyeztem el. A blog fő témája egy leszállás kivitelezése volt egy gyenge gravitációjú égitesten, de kitértem egyéb ehhez kapcsolódó apróságokra is.
VCSE: Milyen eredményre számítottál? Meglepődtél a díjazáson és az első helyen?
Jandó Dániel: Nagyon meglepődtem az első helyezésen. Harmadik, negyedik, vagy ötödik helyre számítottam, már csak azért is, mert én az anyagomat kissé komolytalannak tartom, de végül is ez csak 11-14 éves kategória.
VCSE: Honnét gyűjtötted munkádhoz az információkat?
Jandó Dániel: Az információkat a Both Előd-féle Űrtan könyvből, és az internetről gyűjtöttem. Főleg Rosetta-küldetés tapasztalatai alapján dolgoztam. A beadás előtti pillanatokban még Csizmadia Szilárd tett néhány apró szövegváltoztatási javaslatot, amit megfogadtam, de sajnos, az általa javasolt pár oldalt már nem volt időm beépíteni.
VCSE: Miért tartod fontosnak az űrkutatást?
Jandó Dániel: Kicsit furán hangzik, de az űrkutatást azért tartom fontosnak, mert ha ilyen ütemben növekszik a Föld népessége, akkor egy idő után nem élhetünk itt ilyen sokan, és el kell költöznünk. Ehhez pedig mindenképp meg kell ismernünk a világűrt. És persze ahogy Ciolkovszkij is mondta: lehet-e örökké bölcsőben élni?
VCSE: Milyen volt a díjátadó? Milyen érzésekkel, tapasztalatokkal távoztál?
Jandó Dániel: A budapesti Millenárison rendezett díjátadó olyan volt, mint az ilyenek lenni szoktak. Nagy tömeg, nagy zaj, és néhány ember akinek igen jó napja van. Egy, a Mars klímájának megváltoztatásáról szóló érdekes előadás után hirtelen sok ember érkezett, és kezdték sorolni a neveket. Sok díjazott az egész családjával jött, így kisebb örömujjongások törtek ki, amikor megtudták, hogy a rokonuk hogyan szerepelt.
Mikor eljöttünk még mindig eléggé meglepett voltam, és örültem, hogy a munkám meghozta a gyümölcsét. Ezután természetesen még ott a helyszínen, valamint itthon is örömmel fogadtam a gratulációkat.
2016. május 9-én Pécsen a Természettudományi Egyetem bejáratánál, az Ifjúság útja 6. c. alatt, Póth Sándor szaktársam társaságában tartottunk bemutatót egy 70/900 as lencsés távcsővel az Albireo színeiben.
Már 11:00-kor kivonultunk és megmutattuk több érdeklődőnek a napfoltokat. Az elején viszonylag kedvező volt az időjárás, bár a felhők egyre fenyegetőbbek voltak és időnként pár percre eltűnt szemünk elől a Nap. Végül a beérkezés pillanatát nem tekinthettük meg a felhők takarása miatt. Ezt követően 13:14-től viszonylag tiszta egünk volt és sok látogatónak megmutathattuk a Merkúr nap előtti átvonulását. A bemutató közben az érdeklődök lapozgathatták a régi Albireós kiadványokat és VEGA folyóiratokat. A távcső állványára egy plakátot helyeztünk a VCSE-táborról. Többen is érdeklődést mutattak iránta, reméljük, ez majd a jelentkezők számában is megmutatkozik. 4 óra magasságában beborult az ég, és elkezdett esni az eső. Eredeti tervünk az volt hogy 5 óra körül csatlakozunk Gyenizse Péter tanár úrhoz és más pécsi amatőrökhöz a Zsolnay-negyedben. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy az esős időjárás alatt vonulunk át a Zsolnay-negyedbe, remélve, hogy később majd ismét kiderül. 5 óra magasságában rövid buszutazással kicipeltem a távcsövemet a Zsolnayba és szerencsénkre addigra ki is derült, így csatlakozhattunk ottani kollégákhoz. Rengeteg további érdeklődő érkezett, jó számmal gyerekek is, akiknek megmutathattuk ezt a ritka jelenséget. A Nap valamivel 7 óra után lebukott a felhők mögé így összepakoltunk és befejeztük az észlelést-bemutatót.
Az észlelés közben egy 25mm-es okulárt használtam (a 10mm-es okulárom nagy képhibákat mutat, illetve nagyon kicsi a látómezeje), így a közönség 36-szoros nagyításban figyelhette meg a Napot. Az egyetem elől csak egy nagyobb napfoltcsoportot vettünk észre körülbelül a napkorong közepén, de a Zsolnay-negyedben már sokkal tisztább egünk volt, és jobb távcsövekben is megfigyelhettük, hogy a napkorongnak szinte pontosan a közepén egy kisebb csoport is található, illetve később a napkorong szélén egy egészen apró napfolt is felbukkant.